Hogyan válasszunk digitális eszközöket? Első rész
Tippek, trükkök - 2018. november 10.
Rengeteg digitális eszköz elérhető az IKT iránt fogékony tanárok számára. Sőt, kimondhatjuk, hogy soha nem fognak kifogyni azon újdonságok, amelyek megkönnyíteni kívánják a munkánkat. Olyannyira így van ez, hogy mi, amikor a tanárblogot mintegy 10 évvel ezelőtt elindítottuk, komolyan tartottunk tőle, hogy egész egyszerűen ez a világ nem képes egy napi frissülésű portált eltartani ötletekkel. Most, több könyv és 5000+ cikk után azt látjuk, hogy ha egész nap kizárólag erről írnánk, és napi tíz cikket tennénk közzé, akkor is örök lemaradásban lennénk. A kérdés azonban mostanában már más. Sokkal fontosabbá válik az, hogy hatékonyan tudjuk a számunkra megfelelő eszközöket kiválasztani. A lapozás után 10 szempontot ajánlunk, amelyeket érdemes átgondolni mielőtt egy alkalmazást elkezdünk az osztályteremben használni. Öt ebben a cikkben, további szempontok a folytatásban.
Az alábbi listához EZ A CIKK szolgált alapul, bár sok helyen változtattam rajta. Ugyanakkor az alapvető gondolatokkal teljesen egyetértek.
1. Valóban, egészen biztosan szükség van erre az eszközre?
Ezt azért fontos megkérdezni, mert akkor működik jól egy digitális eszköz, ha valódi igényekre ad releváns válaszokat. Ha csak azért visszük be, hogy a) legyen valami IKT, vagy b) nekünk hirtelen megtetszik valami, akkor esélyes, hogy kevéssé lesz hatékony az óránk. Ezért is hasznosabb szerintem, ha folyamatosan gyűjtjük a hasznos, értelmes eszközöket, és az óra tervezésekor hagyjuk, hogy eszünkben jusson valami. Itt kell azt is megkérdeznünk, hogy valóban ad-e az eszköz hozzáadott értéket a tanórához? Ha azon kapjuk magunkat, hogy igazából csak 'viccesebb', vagy 'izgalmasabb' az óra, akkor át kell gondolnunk, hogy megéri-e a ráfordított idő.
2. Mennyire sokoldalú az eszköz?
Nagyon fontos szempont, hogy egy bizonyos alkalmazást hány különböző kontextusban tudunk használni. Ha van egy impresszionista festményeket tanító kvíz egy app formájában, akkor át kell gondolnunk, hogy vajon az egy óra egy részében használandó eszköz mire lehet még jó? Ha semmi másra, csak arra, hogy 15 percig ezzel foglalatoskodjanak a diákok, akkor lehet, hogy érdemes pl. kivetíteni a képeket, és egy Kahoot-tal közösségibb élménnyé alakítani a tesztek megoldását.
Ez igazából azt is jelenti, hogy minél kevésbé arra használunk egy eszközt, hogy tartalmat közvetítsen az órán, annál jobban járunk vele valószínűleg. Szintén, minél inkább tanulási folyamatok megtervezésére, kivitelezésére használható egy eszköz (konkrét tartalom nélkül, hiszen ezt a tanár mindig szabadon változtathatja), annál valószínűbb, hogy az alkalmazás sokoldalúbb, és különböző oktatási helyzetekben is bevethető lenne.
3. Passzív tartalomfogyasztás VS diákok aktivitása
Természetesen lehet arra is használni egy IKT eszközt, hogy a tananyagot érdekesebben, fogyaszthatóbban prezentáljuk - ilyen megoldás pl. egy könyvben QR kódokat elhelyezni, és egy AR alkalmazással a megfelelő helyen egy arra programozott videót megjeleníteni. Ez kétségkívül látványos, bár az iskolai wifi hálózatok teherbírását ismerve komoly kétségei lehetnek egy tanárnak, ha teszem azt, öt osztályban egyszerre szeretne 100 tanuló videót stream-elni az órán. De ez mindegy is, a lényeg az, hogy ez működik. Azonban, a tanóra elsősorban a diákok aktivitásáról kellene, hogy szóljon, ezért érdemes azt megnézni, hogy az adott eszköz mennyire képes a diákok aktív tanulását segíteni. Ha azon kapjuk magunkat, hogy inkább egy szép prezentációs eszközt találtunk, érdemes tovább keresni talán ... .
4. Milyen visszajelzést kapnak a diákok?
Nem elhanyagolható az a szempont, hogy a digitális eszközök egyik nagyon fontos előnye az, hogy képes a tanulói aktivitást valós időben követni, és erre visszajelzést adni. ha eszközt választunk, erre is nagyon figyeljünk. Vajon milyen módokon képes az alkalmazás visszajelzést adni a tanuló számára? Hogyan tudja a haladást, fejlődést értékelni, illetve az esetlegesen fejlesztésre szoruló területeket kijelölni? A visszajelzés mennyire részletes, hasznos, és megbízható.
5. Milyen lehetőségei vannak a tanárnak a diák munkájának követésére?
Ha online (vagy offline) digitális eszközt választunk, azt is hasznos figyelembe vennünk, hogy vajon mi, a tanár, milyen visszajelzést kapunk a diákok haladásáról. Milyen lehetőségeink vannak arra, hogy a tanulók munkáját kövessük, javítsuk, feedback-et adjunk? Szintén érdemes számba venni azokat a lehetőségeket is, amelyek az automatizált visszajelzést teszik lehetővé a választott eszközben.
Ez volt hát az első ÖT szempont, nemsokára visszatérünk további ötletekkel. :)
