A ma ajánlott oldal nem feltétlenül az IKT-hoz kapcsolódik, de mégis érdemes ellátogatni rá. Ha valaki tanít, időről-időre elkerülhetetlenül elkapja a kilátástalanság, a kudarc érzete. Minek is csinálom ezt az egészet? Mi értelme van a munkámnak? ezekben a pillanatokban érdemes a Ped2 oldalra látogatni (IDE KATTINTVA) itt arról olvashatunk, hogyan dolgoznak egy Berettyóújfalu közelében levő zsákfaluban tanárok, önkéntesek azon, hogy jobb legyen az ott élők élete, hogy az ottani gyerekeknek is legyen reménye és esélye. A közeget már megismerhettük a Nyomor széle blogból is, de a Ped2 kifejezetten a pedagógiára, a tanulásra koncentrál.

A 21. századi tanár cikksorozat és (ha lehet annak nevezni) pedagógiai kísérlet egyre több kollégának segít. A minap egy ajkai tanárnőtől kaptunk egy nagyon nedves levelet, amit közzetészünk most. Tesszük ezt azért, hogy segítsünk (talán némi megerősítést adjunk) azoknak, akik szintén kipróbálnák, vagy már használják, de éppen egy kevésbé sikeres szakaszát élik a programnak :) Íme, tehát Boglárka levelének fontos részletei:

"Többek között elolvastam a 21. századi tanár című 6 részes összefoglalóját is, az ennek a végén található címén és biztatásán felbátorodva gondoltam úgy, hogy "klaviatúrát ragadok", és írok pár sort (hogy megírjam, hogy ez ) - vezetett el oda, hogy ma például egy ilyen véleményt kaptam az egyik tizedikes diákomtól: "Tanárnő tetszett kérni, hogy értékeljük a módszert. Először is nagyon-nagyon tetszik Tetszik, hogy szabadságot ad, hogy mindenki azt csinálhatja, úgy csinálhatja, ahogy neki könnyebb, ahogy jobban tudja. De mégis önállóságra nevel. Nagyon jó, hogy eldönthetjük melyik nap számolunk be vagy írunk szódolgozatot vagy mikorra fordítunk, különösen jó hogy figyelembe veszi, hogy még van jópár tantárgyunk, hogy közben sportolni járunk stb. És ad időt. Nincs stressz, nincs ,,jaj most mi lesz, hogy lesz" érzés. Tudjuk, hogy amikorra tudjuk megtanuljuk kapunk pontot és a 3 hét végén ötöst. Azt hiszem nem tudjuk eléggé megköszönni a tanárnőnek, hogy ennyire lelkes és ezzel minket is lelkessé tesz. Hogy figyel ránk, hogy mindig csak jót akar. Szeretem azt is az órákban, hogy nem kell egész órán csak ülni és írni, hanem szókártyázunk, megnézzük a térképen, kirakózunk, párban, csoportban dolgozunk. Nem hiszem, hogy lehetséges ennél jobban olaszt tanítani Köszönöm szépen a többiek nevében is ... (folytatás a lapozás után!)

Nemrég hallottunk először a Zanza.tv nevű ( IDE KATTINTVA elérhető) oldal indulásáról, és érdeklődve vártuk a tényleges élesedést. Most ez megtörtént, a honlapon jelenleg 8 tantárgy és összesen kb. 550 videó látható. A videókhoz tesztek tartoznak, de mintha egy-egy videóhoz mindig csak egy-egy típusú teszt vagy feladat lenne elérhető. Az oldal rendkívül esztétikus, modern megjelenésű, és világos, hogy mit hol ad és miért. Videókat is látható gonddal és szakértelemmel készítették el. Érdekes a kezdeményezés, Jeanne d'Arc történetét például hosszú, 10 perces filmrészletek segítségével tanulhatjuk meg (ami jó, bár óhatatlanul felmerül, hogy vagy rengeteg pénz volt a projektre, vagy nem jogtiszta a filmek felhasználása, de ez legyen a felhasználók legnagyobb baja :)

Működik a Momó rádió, amely gyerekdalokat sugároz 0-24-ben, emellett felolvasott mesét ad (01:00-kor is, többek között). Aztán van még itt altatódal és mesejáték is bizonyos rendszerességgel. A külseje megtévesztő, mert egy Wordpress van kiképezve Momó rádióvá, ami nyög is ettől ( ITT TALÁLHATÓ az oldal). Láthatóan egy ember munkája viszi leginkább előre az oldalt (legalábbis nincs más az impresszumban nevesítve). Egy ilyen rádiót működtetni, tartalommal etetni és informatikalag is vinni nem kis munka. Azt, hogy a zenék és a mesék honnan vannak, ki énekel, nem tudjuk meg, de ezeket a tartalmakat előállítani sem lehet kis feladat. Összességében, ha ez tényleg az, aminek látszik - azaz egy 'one-man show' - akkor különösen impresszív. És valóban bármikor bele lehet hallgatni a zenébe. Ha vannak kisebb gyermekek a közelben, egy kattintást feltétlenül megér.

A digitális lábnyomaink ott maradnak mindenfelé szerteszét az interneten, amerre csak járunk. Ha csak abba belegondolunk, hogy egy átlagos londoni polgár naponta 300 különböző filmen jelenik meg (és mintha már Magyarországon is 100+ adatot olvastam volna), joggal merülhet fel a kérdés, hogy a magánélet határai hol húzódnak majd. Most már nem az információ megszerzése az igazi kérdés, hanem a rendszerezése az adatoknak. Legyen minél könnyebb pillanatok alatt lenyomozni valakit. Ebben segít a Pipl.com ( IDE KATTINTVA látogatható meg), amely szelektíven ad adatokat rólunk, sokkal célzottabban szűr mint a Bing vagy a Google.

Vajon mitől hatékony az oktatás? Talán a kisebb osztálylétszám, a szakkörök, netán a homogén hasonló tehetségű gyerekekből álló csoportok? A BBC 4 izgalmas sorozatot indított, ennek keretein belül beszélgettek John Hattie-vel, aki a melbourne-i egyetemen azzal foglalkozik már több évtizede, hogy összegzi és elemzi azokat a kutatásokat, amelyek a jól működő, hasznos, hatékony, értelmes oktatás jellemzőit próbálják megtalálni. Összesen 60 000 tanulmányt elemzett eddig, amely 250 000 000 diákot érintett, azaz elmondhatjuk, hogy John Hattie komolyan gondolja, amit csinál. Nézzük, mi az, ami valóban számít, mi működik az iskolában.

Mi lehet az, amire a mobiltelefon igazán jól használható a tanításban? Mi az, amiben pont a mobil volta lehet az előnye? Például a terepen végzett vizsgálatok biológiából. A növényhatározás nem könnyű dolog, sok dologra kell figyelni és gyakran le is kell szedni a növényt ahhoz, hogy megvizsgáljuk. Ráadásul a növényhatározók vagy túl kevés fajt tartalmaznak, vagy mindent, de akkor a határozókulcsok rengetegében elvész az egyszeri diák. Milyen jó lenne, ha egyszerűen a mobiltelefonról lehetne azonosítani a növényeket! Van már ilyen alkalmazás, még ha nem is tökéletes, de látszik, hogy hamarosan majd az lehet.

A Fit brains nevű oldalon (amely IDE KATTINTVA látogatható meg) érdekes készségfejlesztő játékokat találhatunk, amelyet egy egyszerű regisztráció után tudunk használni. Lehet egyből a 'training' opciót választani, ebben az esetben a gép adja a feladatokat, de ha a 'games' fülre kattintunk, láthatjuk, hogy milyen feladatok közl válogathatunk. A játékok nagyobb hányada a fizetős részén található az oldalnak, de minden típusból találunk ingyeneset is, amellyel elkezdhetjük a játékot. MInden korosztály számára érdekes lehet, részletes eredményt kapunk a feladatok elvégzése után, sőt azt is megmondják, hogy hány játékosnál lett jobb az eredményünk.

Egy kép felér ezer szóval - ezt tudjuk régóta. A Boston Globe 'The Big Picture' rovata pedig ennél is többet ad, hiszen kifejezetten mintha nyelvórára szánták volna a rendszeresen frissülő anyagokat. Hetente összeszedik nekünk a legfontosabb (vagy néha csak a legérdekesebb) eseményeket, ezekhez csodálatos képeket kapunk, minden esetben rövid magyarázatokkal. Személyes tapasztalatom, hogy a világ történései iránt elkötelezett kis százalék diák kivételével nem igazán tudják a gyerekek, hogy mi minden történik körülöttük. Régóta próbálkozom én is megoldásokkal. Volt olyan hónap, hogy az órát 2 perces hírösszefoglalóval kezdtük, volt, amikor a diákok mondtak angolul híreket, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A legegyszerűbben megvalósíthatónak a Boston Globe ötlete tűnik: kiválasztok 4 eseményt, a képekről mint képekről beszélünk, és meg kell próbálniuk kitalálni, hogy miért kerülhetett fel ez a kép a táblára. Ezt kiegészítem néha egyéb képekkel is (pl. mit keres egy ukrán zászló a képek között), így ha másra nem is, de arra jut idő, energia, hogy pár nagyon fontos eseményt felvillantsunk az órán. Aztán hátha utánaolvasnak.

Korábban is többször írtunk már a Scientix portálról (ITT és ITT), ez az a hely, ahol számtalan érdekes a természettudományokhoz, matemaikához kapcsolódó anyagot, projektet, ötletet, óravázlatot találhatunk meg, akár magyarul is. Hogy kedvet csináljunk a böngészéshez bemutatunk öt kifejezetten izgalmasat: