Nyílt levél az MTVA-hoz
Vezércikk - 11 éve
Tisztelt Főszerkesztő Asszony!
Szeretném megköszönni megtisztelő felkérésüket, hogy a Magyar Televízió műsora számára egy rövidfilmet forgatnának arról, hogy milyen is az iskola diákszemmel. Mint írta, szeretnének a DiákBlog és a Budapest on the Go! nevű fejlesztésekről beszélgetni diákokkal, vágóképeket csinálni, diák-tanár interakcióról tanórákon felvételeket készíteni.
Megtisztelő, valóban az, hogy ezeket az ötleteket egy televíziós műsor keretében bemutatásra méltónak találja. Az is rendkívül szimpatikus, hogy a diákok véleményére kíváncsiak, és mi, tanárok, inkább csak vágóképek lennénk, a szükséges háttér mindahhoz, amit a diákok elérnek. Mégis, azt gondolom, hogy jelenleg ezt a felkérést nem fogadhatom el. Ennek (ahogyan a klasszikus viccben is a harangozás elmaradásának) több oka van. Először is nem tudnék hiteles IKT-s órát bemutatni, valóban csak vágóképnek lennének jók azok a 7-8 éves számítógépek, amelyekkel dolgoznunk kell – vagyis csak kellene. Nyelvtanárként abban a kivételes helyzetben vagyok, hogy ha nincsenek ilyen eszközök, hát megvagyunk nélkülük. Használjuk az informatikát órán kívül. Otthon. Ki-ki a saját gépe előtt ülve. Megosztunk, feltöltünk, kommunikálunk, együttműködünk, még egy virtuális osztálytermünk is van. De mindehhez a tanulás helyszínén nem férhetünk hozzá. Mert a gépek már nem működnek jól.
Emlékszem, milyen csodálattal töltött el a Star Wars fimekben az, ahogyan videókonferenciákat tartottak a sötét oldalon, illetve milyen izgalmas tudományos fantasztikus élmény volt a Bábel halról olvasni, amely (ha bárki a fülébe tette) bármilyen nyelven képes volt kommunikálni Douglas Adams klasszikusában. Igaz, ott hozzátették, hogy a Bábel hal azzal, hogy a kommunikációs korlátokat elsöpörte (de pl. a kulturálisokat nem), több háborút eredményezett, mint bármi addig az univerzumban. Aztán meg azon gondolkodtam, hogy amikor a csodák megvalósulnak, csak egyszerűen csendben természetessé válnak. Most már nem megy csodaszámba a videókonferencia pl. Skype-on, vagy Hangouts-ban, és a fordítók is egyre ügyesednek. Most a Skype translator eljövetelét jelentették be, előzetest már most is láthatunk belőle, és a lapozás utűn azt is elmeséljük, hogy mit tud és mivel fogja (a fejlesztők szerint) megváltoztatni az életünket.
A Tisztaszoftver Program keretében a felsőoktatási hallgatók is ingyenesen tölthetik le 5 számítógépre, laptopra, és további 5 mobil eszközre a Word, az Excel, és a PowerPoint legfrissebb változatát – jelentette be Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár 2015. február 17-én, a győri Széchenyi István Egyetemen. A Tisztaszoftver Program lehetőséget ad a köz- és felsőoktatási intézményekben dolgozók és a diákok számára bizonyos Microsoft termékek és nyílt forráskódú szoftverek otthoni, ingyenes használatára. A program bővülésével minden diák 1 terabyte tárterületet is kap a Microsoft felhőjében. A Microsoft felajánlásának összértéke közel 8 milliárd forintot tesz ki évente a magyar felsőoktatásban.
Talán már késő, esetleg mégsem. Ha szeretnénk az elkövetkező napokban a szerelem ünnepéről szólni a tanórán,
Egyre többet hallunk az Office 365 nevű - magyar iskoláknak ingyenes - virtuális osztályteremről, amely egy csapásra oldja meg IKT iránt fogékony kollégáink sok problémáját és ad válaszokat olyan kérdésekre, mint például, hogy 'hol tudok biztonságosan kommunikálni a diákjaimmal?', vagy éppen hol tudom tárolni az anyagaimat? Mindezekre megnyugtató választ ad az Office 365, és e mellett rengeteg egyéb szolgáltatást is nyújt, akár a Lync nevű konferenciaszoftverre elég gondolni, ahol akár online tanórát is lehet tartani, hiszen képernyőmegosztás, rajztábla és sok más egyéb áll rendelkezésünkre, valamint akár 'felszólítani' is tudunk résztvevőket. A lapozás után egy pécsi kolléga, Rauch Katalin, foglalta össze, hogy ő mire használja az Office 365-öt.
Korábban már írtunk (
Pár hónapja írtunk a Prométeusz társaságról, arról a kísérletről, ahol egy történetbe ágyazva próbáltam meg fizikát tanítani (
Az internet tele van még a félelmetesnél is félelmetesebb veszélyekkel és veszélyes helyekkel, appokkal. Itt van ugye mindjárt a Facebook, na ott aztán mennyi veszély leselkedik a diákjainkra. Csakhogy, ha megkérdezzük őket, kiderül gyorsan az is, hogy gimnazistáink már nem feltétlenül a Facebook-on múlatják az időt. Egy összeállítást találtunk, amely 2014 legveszélyesebb alkalmazásait és közösségi oldalait gyűjtötte össze. A leírás természetesen amerikai, ezért úgy döntöttünk, megkérdezzük a magyar diákokat is arról, hogy milyen alternatív közösségi oldalakat használnak. Ha már a Facebook 'annyira 2012-es' ... A lapozás után a lista és az eredmények.
Egyre többször hallom kollégáktól, hogy a diákjaikkal elsődlegesen a Facebookon keresztül tartják a digitális kapcsolatot. A legtöbb érv, ami a Facebook mellett elhangzik valami ilyesmi:




