Vagyis nem kizárólag magyaroknak, de részben magyarul. A KLM (A-Z Angol nyelvtan) című egykori papíralapú kiadványból jópár éve elkészült egy teljesen ingyenesen használható online verzió, amely IDE KATTINTVA található. Szerkezete nélkülözi a felesleges dizájn elemeket, nagyon pragmatikusan közelítették a szerkesztők a kérdést. Ez talán elrettenthet néhány nagyon webkettes embert, de összességében én nem tartom bajnak, hogy a tartalom önmagát próbálja eladni. Ez pedig nem kevés, egy több száz oldalas könyv teljes anyagához hozzáférhetünk, szemezgethetjük a nyelvtani szócikkeket. Alapfoktól felsőfokig találhatunk sok-sok érdekességet. Hajrá!

Új szótár-kezdeményről (sőt, kezdeményezésről) számolhatunk be most nagy-nagy örömmel. Régebben már egyszer szembejött, de akkor még kétséges volt, hogy lesz-e belőle valami. Nos, lett. Az oldal neve Wordia, és egyszerű a koncepciója: nem csupán a szavakat adja meg, és magyarázatokat hozzá, hanem az adott szót használó egy-egy ember egy rövid videóban elmeséli, hogy ő hogyan is használja a szót. És ez bizony nagyon hasznos lehet (pl. egy jogi szakkifejezés mellett egy angol jogász meséli el, hogy az ő praxisában milyen környezetben, mikor és kitől hangozhat el az adott szó). Így nem csak a szavak elsődleges tartalmát, jelentését, hanem mindazokat a finomságokat is megtanulhatjuk, amelyek a szavakhoz, kifejezésekhez kapcsolódnak.

A Wikibooks egy érdekes új(abb) kezdeményezés, ahol a Wikipédia mintájára (és hasonló koncepció alapján) könyveket találhatunk - és természetesen írhatunk is másokkal együtt. Miért ne próbálnának ismeretlenek közösen pl. nyelvkönyveket szerkeszteni? IDE KATTINTVA például egy angol nyelvkönyv található, amely (állítólag) B2 szinten tanít. A gond az, hogy elég egyenetlen a könyv minősége, nagyban függ attól, hogy ki is írta az egyes részeket. Picit belemélyedve az anyagba azért találunk érdekességeket (feladatokat, hanganyagokat), szóval belenézni (nyelvtanárként) feltétlenül érdekes! Emellett természetesen nem kizárólag nyelvkönyveket találunk az oldalon (sőt!), úgyhogy akár az olvashatnék, akár az írhatnék tör rá bárkire, kattintson a Wikibooks oldalára bátran!

A Dead at your Age nevű oldal - bár valóban elég morbid - mégis furcsa módon megnyugtat. A lényege annyi, hogy meg kell adnunk születési dátumunkat (természetesen nem KELL a saját adatainkat berni, azaz helyesen fogalmazva: meg kell ednunk EGY születési dátumot), majd megadott gombra kattintva megtudhatjuk, kik is azok a világtörténelemben, akiket már túléltem (ki hinné, hogy már most két hete vertem pl. Charlotte Brontë-ra :-) Azért ez is valami ... Külön érdekesség, hogy az adatok mellé kis történeteket is kapunk, így magtudhatjuk azt is, hogy ki miben, mikor, miért halt meg.

Jó szórakozást!

Ezt a kérdést teszi fel a What happened in my birthyear? nevű oldal. És válaszol is rá (angolul természetesen). Ráadásul nem is akármilyen részletességgel. Nem kell mást tennünk, mint beírni a születésünk évét, és olvasni. Remek projekt, és semmi nem kell hozzá, csak internet. Természetesen kevésbé izgalmas, ha mindenki egy évben született a csoportban, de még úgy is lehet vele valamit kezdeni, pont azért, mert iszonyatos mennyiségű adatot kapunk. Csak győzzük olvasni.

Ha a BBC oldalára tévedünk, szinte mindig szembejön valami újdonság, érdekesség. Nincs ez másképpen most sem. A BBC Radio 3 fantasztikus oldalán világzenei összeállítást láthatunk. Külön érdekesség, hogy a rengeteg zene mellett a műsorokat is meg lehet hallgatni (pl. Kuba világzenei örökségéről). Ha kedvünk tartja, akár az egész világor bejárhatjuk a BBC segítségével, megismerkedve nagyon sok érdekes, minőségi zenével (igazából órán nem hazsnáltam, mert hosszú, és azért elég kevés gyereket érdekel, de én szeretem hallgatni ... :)

Ma egy egyszerű, kedves, ám jól használható oldalt ajánlunk minden kedves angolos kolléga figyelmébe (elsősorban haladóbbaknak). A Proppian Fairy Tale Generator annyiban különbözik a hasonló, 'Mad lib' jellegű oldalaktól, hogy itt a mese elemeit adhatjuk meg, és nem szavakat (pl. megadhatjuk, hogy legyen benne 'gonoszság', vagy éppen 'visszatérés'). Végül egyetlen kattintással elkészíthetjük a történetünket. Órán remekül használható, például megadhatjuk, hogy mindenki más-más elemekkel generáljon villámgyorsan történetet magának, majd azt pl. 5 ponton módosítsa, hogy még izgalmasabb legyen. Ezután akár felolvasást is tarthatunk a mesékből, vagy a diákok elolvashatják egymás meséit.

Az Open Culture nevű nagyon remek kis oldal egy igen édekes gyűjteményt tett közzé; összeszedték a különböző nyelvtanító podcast-okat, és egy csokorban átnyújtják nekünk. Igen, még magyar is van! Rengeteg nyelv, rengeteg anyag, rengeteg link, és minden teljesen ingyenes. Ha ez nem segít a nyelvtanulásban, akkro már tényleg nem tudjuk, hogy mi :). Ja igen, az oldal IDE KATTINTVA található.

Amint ezt már említettük, a nyáron egy gyerektáborban ügyködtünk egy egész hónapon át. Az egyik eredménye ennek az lett, hogy kiélesedtek a kicsiknek szóló játékokra is az érzékelőink. Most a Baby TV angol nyelvtanító játékainak gyűjteményét szeretnénk virtuálisan átnyújtani. Nem nagyon bonyolult, a célcsoport nyilvánvalóan a nagyon pici gyerekek, ezt a célcsoportot azonban nagyon jól kiszolgálja az oldal. Ajánlom minden kisgyerekes szülő figyelmébe is a játékokat, érdemes néha beülni a gyerekkel a számítógép elé (már ha szeretnénk, hogy angol nyelvi játékokkal töltse az idejét).

Elég vicces oldalra akadtam, ráadásul egy olyan témában, amelyet nem igazán szeretek tanítani - ez pedig nem más, mint az 'étkezés' témaköre. A Good food fight egy elég vicces (talán kissé abszurd) oldalán három különböző szakáccsal vehetjük fel a harcot, mégpedig az általunk választott étellel. Mindeközben mellesleg cikekket olvashatunk, infomálódhatunk az egészséges étkezésről, de a lényeg az étellel dobálózás. Nagyon vicces, nem csak a diákok, sajnos én is szeretek játszani vele, és tényleg lehet tanulni belőle. Elég nehéz elmesélni, hogy miért is annyra vicces igazából az oldal, meg kell nézni!