Érdekes követni, hogy milyen elutasítás övezi az AI használatát a tanulásban. Csalás, semmire sem jó, nem fognak valódi tudást megszerezni belőle, ha nincs erőfeszítés nincs tanulás sem, akár a Facebook csoportunkban is ezek a vélemények jelennek meg. Érdekes módon ugyanezek a tanárok lelkendeznek, hogy milyen remek, hogy az AI feladatokat állít össze helyettük, óravázlatokat készít, akár meg is tanítja a dolgokat. A mi tapasztalatunk, hogy az AI remek segítőtárs lehet a pedagógiai munkában, de az nem jó, ha a tanárt helyettesíteni akarjuk vele.

Egyre kevésbé fontos, de azért még mindig nem elhanyagolható a promptolás szerepe - azaz annak, hogy hogyan beszélünk egy AI-val, vagy éppen adunk utasítást neki. Nem nagyon szoktam érteni azokat, akik 'szívatják' az AI-t, aztán vicceset posztolnak róla. Egy AI chatbot úgy fog viselkedni, ahogy szerinte mi szeretnénk. Ha rászoktatjuk, káromkodva válaszol akár. Vagyis ezekkel a posztokkal valójában magunkról mesélünk, nem az AI-ról (arról nem is beszélve, hogy ezzel egy újabb lépésben antropomorfizájlik az AI-t). Ugyanakkor vannak olyan jelenségek (pl. ha érdekes kommunikatív feladatot kérsz tőle egy nyelvórára, akkor szinte mindig a 'Find someone who ...', azaz keress valakit a csoportból, aki .... és ide bármit lehet írni, feladatot adja. Azaz, az átlagos, az egyszerű, a könnyen megoldható, kis erőforrásból kigazdálkodható, legnépszerűbb megoldást kapjuk. No de mi van, ha mi nem ezt szertnénk? Nos, erre is több megoldás létezik, a lapozás után egy olyan 'varázspromptot' mutatunk, amelyik tényleg működik, hiszen pont arra reagál, ahogyan az AI válaszokat generál. Éremes kipróbálni, sok időt fog spórolni nekünk.

Sokat, és egyre többet beszélünk monstanság az ún. vibe-kódolás jelenségéről, ami egyszerűen annyit tesz, hogy szabadszöveges promptokban elmeséljük egy AI chatbot-nak, hogy mit szeretnénk. és ő lekódolja nekünk az interaktív alkalmazást, játékot. Persze azért ennyire nem egyszerű, de majdnem. Ma egy olyan eszközt mutatunk be, amely arra feltétlenül jólehet, hogy egy ötlet kóddá válását, és azonnali megvalósítását megéljük. Nem kell mást tennünk, mint almondani, hogy milyen alkalmazásra vágyunk, és 2 perc múlva már meg is kapjuk az elkészült appot. Hátránya, hogy nem nagyon vihetjük el, korlátozottan tudjuk fejleszteni, akalítgatni, szóval hosszabb távon nem boztos, hogy ez a mi meogoldásunk, de annak a tabunak a lebontására kiváló, hogy 'csak akkor írj AI-val kódot, ha egyébként is jól tudsz kódolni'. Lapozás után mutatjuk az eszközt, amely és ez sem utolsó szempont - a korlátokért cserébe teljesen ingyenes.

Ugye téged is idegesít, amikor egy órára egy témához találsz egy képet, aztán kiderül, hogy a 'zebrán autó előtt áthaladó boldog kamaszgyerek' keresésre csupa vízjellel megjelölt, fizetős képtalálatot kapsz. Annyira zavaró, meg az órán elég igénytelen, ahogy ott virít a vízjel, komor mementoként, hogy ezért a képért bizony fizetni kellett volna, de inkább elhoztuk vízjelesen, mert az is valami. Nos, ezeknek ez időknek (is) véget vethet a mesterséges intelligencia, hiszen egy olyan alkalmazást mutatunk majd be, amely pont azt ígéri, hogy bármilyen képről leszedi nekünk a vízjelet - és ha bizonyíték is kell, nem csak ígéret, akkor kattints, és a lapozás utá győződj meg magad is erről.

Nagy erőkkel írjuk a vibe-kódolásról szóló kézikönyvünket, ahol te is megtanulhatsz alkalmazásokat fejleszteni saját és diákjaid épülésére. A könyből hozunk a csoportba néha önmagukban használható részleteket, most egy általam fejlesztett interaktív játékot mutatunk be.

Ha valakit érdekel mindez, és lenne kedve megtanulni, jöjjön el a webináriumunkra OKTÓBER 27-én 15:00-17:00 között, itt a jelentkezési lap

Mi volt a pedagógiai helyzet?

Az egyik nyelvkönyvben egy érdekes televíziós játék volt a téma, ahol az ábécé 25 betűjét egy nagy keréken elhelyezték (az X-et okosan kihagyták), és a játék abból áll, hogy összesen bruttó 5 perc alatt a versenyző egy betűre kattintva kap egy definíciót, amelyre a válasz az adott betűvel kezdődik (pl. A: egy hely, ahol repülők szállnak le és fel. A megoldás: airport). A versenyző - ha nem jut eszébe a szó - passzolhat, és visszatérhet a definícióhoz később. Ha 5 perc alatt végigér, nyert. Izgalmas, vicces, jó kis játék, sajnáltam, hogy nem tudunk (vagy csak nagyon körülményesen, egy táblával, egyszerre az egész osztállyal) ilyet játszani. Aztán eszembe jutott, hogy hiszen többek között erre találták ki a vibe-kódolást, és feltöltöttem a nyelvkönyvből a játék képét, valamint a szabályait, és vártam a csodát.

Hogyan nyújtott a vibe-coding megoldást?

És a csoda megtörtént. Sőt, én hosszabb, bonyolult fejlesztésre számítottam, ehhez képest két lépésben el is készült az alkalmazás. Ez végül is logikus, hiszen volt konkrét vizuális terv, illetve nagyon világos folyamatleírás, ahogyan az appnak működnie kellett.

Az első verzió, ami szerintem tökéletesen működött, megbukott a tanórán. A gyerekek hatalmas lelkesedéssel vetették rá magukat, itt az időkorlát külön stresszelte őket, de az órán egy hanganyagban megtanultuk a működést, szóval az nem volt probléma. Aztán egy-két perc után egyre több helyen csalódott arcok, idegesség, egy-egy csúnya szó kezdemény kezdett úrrá lenni a tanórán, és 3 perc után a diákok felének elment a kedve a játéktól. Amikor megkérdeztem, mi a baj, elmondták, hogy a Passz és a reset gomb olyan közel vannak egymáshoz, hogy amikor gyorsan próbálnak dolgozni, akaratlanul folyamatosan a Reset gombra kattintanak, és ez mindent lenulláz, kezdhetik elölről az egészet. Azaz, egy aprócska hiba elrontott mindent. Ezért arra kértem az AI-t, hogy tervezze át a gombok helyét. Az első képen a gyakorlatilag használhatatlan első verzió, a másodikon a nagy sikerrel használt második verzió található. Néha ennyin múlik. A játék ITT TALÁLHATÓ.

Vajon eredeti szöveget kapunk a tanítványainktól, vagy éppen egy AI által generáltat? Többek között erre is választ ígér egy új AI detektor oldal. Ahogy írtuk már, érdemes ezeknek az oldalaknak az ígéreteit némi fenntartással fogadni, hiszen nagyjából ugyanarra az algoritmusra alapozva mondják meg, hogy AIe-e valami, amely a szöveget eleve elkészítette. A ma ajánlott oldalnak azonban vannak további érdekességei is, hiszen feltölthetünk képeket, hangot, vagy videót, és megmondja, hogy valódi, vagy deep fake. Mondjuk az AI által generált képeknél (még) könnyebb a dolgunk, de ott is lehet félrevezető már egy-egy profibb munka. Ez a szolgáltatás (amely korlátozottan ugyan, de ingyen is használható), érdekes lehet akár digitális kultúra tanítása során. Szóval, ha kipróbálnád, nem kell mást tenned, mint kattintani, és tenni egy próbát. Szerintünk megéri.

Örömhír lehet minden kedves vibe-kódoló amatőrnek, hogy az 'ügynök mód' bevezetésre kerül a ChatGPT-ben. A lényege annyi, hogy önállóan sokkal több döntést tud, és hajlandó a ChatGPT ügynök módban tenni, ami kódolásnál (kezdő, kódolni nem tudó vibe-os kollégáknak) kifejezetten előnyös lehet. Kicsit talán túl önálló is nekem, de villámgyorsan, és nagyon proaktívan készít kódokat. Jó javaslatokkal, sokkal messzebb látva, mint például én. Első blikkre időt, energitá spórol, és gyorsabban lehet vele dolgozni. Még korlátos (40 kérdés/hónap, ahogy látom körülbelül a korlát havonta), de szerintem ez is változni fog. Szóval: vibe-kódolásra fel! Aki pedig nem tudja, hogy ez mi, de szeretne saját maga nagyon rövid idő alatt alklamazásokat fejleszteni kódírás nélkül, nézzen be a webináriumunkra október 27-én 15 és 17 óra között.

Sokat töprengtek azon, hogy vajon egy enciklopédiával érdemesebb dolgozni egy iskolában, vagy bízzuk a kérdéseinket egy AI chatbot-ra, azzal, hogy tudjuk, jó eséllyl 10-ből félszer rossz választ kapunk. Régebben ez a vita még úgy folyt, hogy 'hagyományos' enciklopédiák, vagy a Wikipédia. Sokan azt gondolják, hogy a Wikipédia szörnyen pontatlan - és nyilván van ilyen is - de még kb. egy évtizede számolt be (mondjuk a Wikipédia alapítója) egy kutatásról, amelyben nagy enciklopédiákkal vetették össze a Wikipédiát, és - láss csodát a- Wikipédia mindenben sokkal pontosabbnak tűnt. No de mi van akkor, amikor egy új technológia nem simán konkurenciája egy meglévőnek, hanem összenő. Erre mutatunk ma egy izgalmas példát.

Az internet őskorában, több mint öt éve ért véget egy különleges fájlformátum, a Flash pályafutása. Az eredetileg1996-ban animációs programnak készült Flash egyre terebélyesedett, egyre jobban kezdett hasonlítani egy külön programnyelvre és hamarosan a weben található mindenféle interaktív tartalom ebben készült, még a YouTube is ezzel a technológiával működött eleinte.

Idővel egyre több biztonsági hiba derült ki vele kapcsolatban, olyanok is, amik a rendszer alapjaiból fakadtak, így tulajdonképpen lehetetlen lett volna javítani őket, ezért aztán idővel leváltotta a html5 formátum és mindaz, ami eladdig Flashben készült mehetett a levesbe. Beleértve számtalan jópofa oktatási alkalmazást (például a Sulinet Digitális tudásbázis kezdeti anyagait). Ezeknek a megmentése tulajdonképpen az újra írásukat jelentette volna. Van azonban egy elég jó megoldás, amivel mégis fel lehet használni a régi, jó swf anyagokat.

A mai ötletünk talán kevésbé hasznos, ellenben szerintem erősen elgondolkodtató. Bemutatunk egy olyan weboldalt, amely azt ajánlja, hogy 'megjavítja' a blogposztjainkat. Hiszen a blogposztok akkor léteznek, ha olvassák őket, az olvasást, ajánlást, pedig már leggyakrabban AI csinálja. Azaz, a blogger legfontosabb eszköze az, amelyik segít abban, hogy az emberi fogyasztásra készült blogposztot csupán 3 kattintással úgy átírja, hogy az AI csetbotok sokkal hamarabb és szívesebben ráharapjanak. Ha majd megkérdezik egyszer, hogy hol vesztettünk a robotokkal szemben véglegesen, majd emlékezzünk a pillanatra, amikor az emberek által, embereknek írt blogposztokat úgy kell átfogalmazni, hogy az AI-nak jobban tessen.