Sokat megy a töprengés azon, hogy milyen hatással lehet a mesterséges intelligencia a tanításra. Elsődlegesen a rettegés, hogy mihez kezdenek majd a tanárok, ha a diákok a géppel iratják meg az esszéket, ha a mesterséges intelligencia készíti a rajzokat, oldja meg a matek példákat, fordítja le a szövegeket és így tovább. Pedig ez az új technika nagyon sok pozitív hatással is lehet. Segítheti a tanárt az egyik legnehezebb pedagógiai feladat, a differenciálás megvalósításában. A Wordbe épített olvasási edző például segíthet a nyelvoktatásban a kiejtés gyakorlásában, de a diszlexiásoknak is a gyakorlásban.

A nagy Kahoot!-láz idején sok tanár hamar rájött arra, hogy az online kvízek használata akkor a legkényelmesebb, ha azt a diákok állítják össze. Magam is adtam ki ilyen feladatokat, amiben kvíz kellett készíteniük például az összefoglaló órához. A végeredmény szinte mindig lehangoló volt. Nem sokban különböztek attól a burgonya fajtákra kérdező kvíztől (megnézhető IDE KATTINTVA), amit egyszer kifejezetten viccből raktam össze. A kérdések többsége adatokra, szavakra, magukban lényegtelen részletekre kérdezett rá. Ilyesmik mint: Milyen magas a Kékes? A) 1014 m B) 1015 m C) 1016 m. Egy újabb érdekes adat! – mondhatná rá Galla Miklós.

Rengeteg eszközzel öntöttek nyakon minket, pedagógusokat az elmúlt pár napban. Egy oldalon szavazás indult, hogy ki melyiket használja, pillanatok alatt 65 eszköz gyűlt össze, és szavaztak szépen rá a kollégák. Egy pillanatra beleképzeltem magam egy pánikban lévő, digitális nem affinis tanár helyébe, és teljesen elveszettnek éreztem magam. Próbáljuk ki mind a 65 alkalmazást? Hogyan fogom ezeket összekapcsolni, hogy derül ki, hogy melyik jó nekem és melyik nem? És ha nem jó valamelyik, akkor majd váltok? Ma még a Quizleten, holnap a Redmentán, aztán a Google Forms-ban értékelek? Az alábbiakban eltekintenénk a konkrét eszközöktől, és javaslunk egy lehetséges 'üzletmenetet', rendszerben, úgy, hogy az mindenki számára érthető, vehető legyen, legyen hol segítséget kérni, tudjunk értelmes és élhető rendszert kiépíteni magunk köré, ahol a diákok számára is hasznos és nem kaotikus digitális oktatási (vagy még inkább tanulási) rendszert tudunk kiépíteni.

A Facebook falamat - ahogy gondolom sokunkét - az elmúlt időszakban két téma uralta mind felett: koronavírus ÉS távoktatás. Amiért az elmúlt 10 évben dolgozunk (az iskolai digitális transzformáció elősegítése) az egyik pillanatról a másikra égetően fájó, valóságos igénnyé vált. Gondolom, nem csak én, hanem mindannyian megkaptunk legalább tíz üzenetet, levelet, posztot a 'digitális eszközök'-ről, amelyek segíthetnek. Ebben a (elnézést, hogy kicsit hosszabb) posztban megpróbálom egy másik oldalról közelíteni a problémát - nem az eszközök, hanem a pedagógia oldaláról. Természetesen lesznek benne eszközök is, de minden esetben másodlagos szerepben.

Nagyon sokan kérdeztek az elmúlt napokban arról, hogyan tovább. Megpróbálom lépésekben leírni egy módját annak, ahogy a kialakult vészhelyzetet kezelni lehet.

Az Idiots.win nevű oldalon (ITT TALÁLHATÓ ) egy autocomplete játékot játszhatunk, azaz egy keresőbe beírt kérdés elejét kapjuk meg, majd egy sor lehetséges változatot. A mi dolgunk az, hogy kitaláljuk, hogy vajon melyik keresés fordulhatott elő gyakrabban. HA elég sokáig játszunk vele, még magyar vonatkozást is találhatunk. Vajon ki gondolta volna, hogy az "is ge ..." keresésre a leggyakoribb folytatás az, hogy 'is gellert bath mixed', azaz mehetnek-e férfiak és nők is a Gellértbe. Ezen felül is sok érdekesség tanulható, és valahol érdekes képet ad arról, hogy milyen világban is élünk.

Közeledik az új GDPR (vagyis Európai Általános Adatvédelmi Rendelet) életbelépése, ami minket is érint: kérjük, hogy frissítsétek a profilotokat az Educator Community-n, azaz a tanári közösségi oldalunkon, mert május 7-e után a Facebook, Twitter és Skype fiókkal regisztrált felhasználók nem fognak tudni belépni. Addig viszont könnyen átállítható minden fiók és annak minden tartozéka (jelvények, pontok, előrehaladás) Office 365 vagy Microsoft fiók (hotmail, outlook) alapú belépéssel. Az átállítás csak pár perc! https://education.microsoft.com/userMigrate

Finoman pattogó tűz, a ablakkereten megnyugtatóan és kissé álmosítóan kopogó esőcseppek, egy trópusi vihar, netán tücskök ciripelése vagy a tavaszi erdő madarainak vidám cseveje ... mindez elérhetetlennek és távolinak tűnik a tantermek októberi szürkeségének elidegenítő magányában. De már nem sokáig, hiszen az internet megjelenésével mindezeket a megnyugtató hangokat becsempészhetjük a tanórák mindennapjaiba, többek között a Soft murmur nevű oldal segítségével IDE KATTINTVA látogatható meg) ahol ezeket a hangokat egyedileg, illetve a hangerőt állítva akár együtt is használhatjuk. Haladóknak ajánlom a mix készítését, ahol elmenthetjük az általunk szeretett hangokat, valamint a Timer (időzítő) funkciót, ahol beállíthatjuk, hogy egy adott mix vagy hang hány percig szóljon.

Biztosan mindenki emlékszik még arra a játékra, amikor el kellett kezdeni egy történetet egy papíron, majd továbbadni, és a következő diáknak kellett folytatni - és így tovább, mindig csak mondatonként. Ezt szerettem volna az órán játszani, amikor eszembe jutott, hogy már digitális iskolában vagyunk, és elkezdtem azon töprengeni, hogy 1) hogyan tudom a rendelkezésre álló digitális eszközökkel kiváltani a feladatot, és 2) hozzá tud-e adni valamilyen pluszt (pedagógiailag) az, hogy digitális környezetben végezzük a feladatot? Nos, a válasz - mint kiderült - mindkét kérdésre IGEN, az eszköz, amit használtam ugyanaz volt, amit egyébként is, hiszen a Microsoft Teams minden órán a kezünk ügyében van, és rövidebb idő alatt sokkal többet írtak és dolgoztak a diákok. A lapozás után elmondom azt, hogy mi történt.

Engedd be a mobiltelefont az órára! Nem arról van szó, hogy a gyerekek folyamatosan a mobiljukat nyomogassák az órán és nem is arról, hogy mostantól minden órán, miden tárgyból mindenkinek telefonoznia kellene, hanem arról, hogy ezeket az eszközöket, amik gyakran többet tudnak, mint az iskolai informatika labor gépei, kár lenne nem kihasználni. A legjobb persze, ha van hozzá internet elérés is, akkor használhatjuk a Kahoot! kvíz alkalmazást (ITT ÍRTUNK RÓLA), vagy feltehetünk kérdéseket a Socrative segítségével (erről ITT). Használható a mobil arra is, hogy azzal készítenek képeket, filmeket a iákok, amiket azután otthon vagy később az informatika teremben vágnak meg és küldenek el neked. Nem kell adatkapcsolat a Google Science Journal nevű alkalmazása kísérleti eszközzé varázsolja a mobiltelefont (ITT MUTATTUK BE).

Majdnem egy éve írtunk a Mentimeter nevű eszközről (ITT), amivel sokrétű visszajelzést kaphatunk az órán a diákoktól. Készthetünk vele a Kahoot!-hoz hasonló kvízt, feltehetünk a Socrative-hoz hasonlóan kérdéseket, de még ennél is többet is lehet vele csinálni skáláktól a szófelhőig. A mostani újdonság, hogy egy ingyenes bővítménnyel közvetlenül a Powerpointba is integrálhatjuk a Mentimeter eszközeit. Ehhez az ITT TALÁLHATÓ bővítményt kell a Powerpointhoz hozzáadni.