Érdekes felmérés eredményét közölte a CNET a minap: a felmérésben kb. 2200 anyuka vett részt (összesen 10 országból, többek között amerikaiak, japánok, németek és franciák) a világ fejlettebb részeiből. Az eredmények meglepték a kutatókat is. Kiderült, hogy a 2-5 év közötti gyerekek 58%-a képes 'egyszerű számítógépes játékkal' játszani, 62% be és ki tud kapcsolni egy számítógépet, és 69% pedig tudja az egeret is használni. Ezzel szemben csak 52% tud biciklizni, 20% képes segítség nélkül úszni, és 11% tudja bekötni a cipőfűzőjét. További érdekesség, hogy nem mutatott eltérést a kutatás lányok és fiúk között, ugyanakkor egyesek számára már-már ijesztő volt, hogy 25% képes weboldalakon navigálni, és 15% tudott fejből legalább egy weboldal címet mondani, és 19% tudja a szülei okostelefonját használni. Tony Ascomba (AVG) azt nyilatkozta erről, hogy 'mivel mi, felnőttek, ennyire be vagyunk hálózva, nem is igazán vesszük észre, hogy ezeket a készségeket adjuk tovább' - természetesen az egyéb szociális készségek rovására.

Kimondhatatlan nagy öröm számunkra, amikor kollégák által készített, nagyon profi anyagokat kapunk. Ezúttal egy somogyi kis falu iskolájából érkezett 4. osztályban használható matematika óravázlat Számok tulajdonsága, szóbeli műveletek gyakorlása címmel. Az teszi igazán különlegessé, hogy nagyon izgalmasan és hasznosan integrálja a tanítónő az IKT elemeket (internet, játékok, Classmate PC stb.) egy mégis 'földi' órába. A lapozás után található a részletes óravázlat, amely a TanárBlog és az Egyszervolt.hu együttműködése nyomán született, és több Egyszervolt-os anyagot is használ, például EZT ITT, no meg EZT IS, és még EZT IS! Az anyagért pedig Lassu Andrea tanítónőnek lehetünk mindannyian hálásak! Érdemes lapozni!

Ha bármikor szó esik az internetről, várhatóan az első tíz percben bedobja valaki, hogy: persze egy csomó minden van a weben, de az teljesen megbízhatatlan. Ebben az érvelésben azután a következő három percen belül előkerül a Wikipedia, mint a megbízhatatlanság non plus ultrája: milyen már, hogy akármilyen nyikhaj beleírhat bármit?

Ne foglalkozzunk most azzal aprósággal, hogy a nagy enciklopédiák utolsóként megjelent kötete többnyire a (vaskos) hibajegyzék volt külön kötetben. Azzal sem, hogy ha egy enciklopédia végre, több évtizedes szerkesztői munka után megjelent az új szerkesztőbizottság már neki is kezdhetett a munkának a pár évtized múlva megjelenő következő kiadáson. Inkább azon gondolkodjunk el, kinek a dolga, hogy a Wikipédia pontos legyen?

Az elmúlt napokban sok mindent olvastam, sokakkal beszélgettem (részben az Educatio kiállításon) és egy számomra elég furcsa gondolat kezdett körvonalazódni, amit most leírok: lehet, hogy az e-learning visszaállítja (vagy inkább konzerválja) az ipari forradalom által létrehozott iskolát? Hogy mire is gondolok? Előszöris a Facebookon ajánlott Bujtás Barbara (köszönöm!) egy videót, ahol Alvin Toffler beszélt arról, hogy az oktatási rendszert miért szükséges kidobni, és teljesen újat csinálni helyette. Az ipari forradalom - így Toffler - megkívánta, hogy az iskolák fegyelemre tanítsák az embereket (fontos lett, hogy a futószalagok mellett mindenki időben ott legyen, mert nem tudott gördülékenyen folyni a termelés - a földeken 15-20 perc, lássuk be, nem számított). Ebben jók is az iskolák - időre megyünk, beosztja a napunkat, rendszerezi az életünket. Mindent megtanít, amit egy gyárban tudnunk kell. Természetesen más típusú tudásra van szükség ahhoz, hogy a 21. század kihívásainak megfeleljünk. A kérdés, ami felmerült bennem: Nem lehet, hogy az iskolákban a digitális forradalom újratermeli az ipari forradalom által létrehozott osztályokat - a  szó mindkét értelmében?

A zene és a grafika találkozik az Isle of Tune oldalon (IDE KATTINTVA). Egy kisvárost készíthetünk el utakkal, lámpákkal, fákkal, virágokkal és természetesen házakkal. Mindegyik tárgy azonban valamilyen hangot is kiad (ezt beállíthatjuk, ha rákattintunk az adott tárgyra) és ha elmegy mellette egy autó, hangot is ad. Egyszerre három autó is járhatja az utakat, így egészen komoly zenedarabokat készíthetünk.

Az oldal hasznáűlatához még csak regisztrálni sem kell, mégis órákat el lehet vele tölteni. Rendezhetünk versenyt is a diákok között, hogy ki hozza létre a legjobban hangzó tájat. Ha akarjuk, akkor előre elkészített térképekből is válogathatunk.

A Quizlet (IDE KATTINTVA található) nagy, régi kedvenc, írtunk már róla többször is, ugyanakkor mindig van új a IKT nap alatt, ezért most egy teljesen új videó bemutatót készítettünk a Quizlet 2011 januári állásáról. Ha valaki még nem hallott volna róla: a Quizlet-en digitális tanítókártya-csomagokat készíthetünk bármilyen tantárgyhoz. Ezekből aztán egyetlen kattintással szódolgozatokat generálhatunk, interaktív táblán (és otthon is persze) játszhatunk fejlesztő játékokat, nyomtathatunk szókártyákat, sőt most már (angolul) elég jó minőségben ki is mondathatjuk a szókártyák tartalmát. Emellett sok-sok kiegészítő apróság teszi még izgalmasabbá a webkettes magolást, a lapozás után mindezt bemutatjuk egy videóban, ne menjenek sehová, kattintsanak a Bővebben linkre, hogy mindent megtudhassanak. Fontos még, hogy a Quizlet használata annyira tanár-barát, hogy semmilyen előképzettség nem kell hozzá, és bárki képes nagyon jó dolgokat készíteni 5 perc tanulás után. Nagyon, nagyon megéri!

Ha vannak ugye a digitális bennszülöttek, és vannak a digitális bevándorlók, akkor joggal feltételezhetjük, hogy létezik digitális kultúrsokk is. Ehhez kapcsolódóan lehet érdekes kezdeményezés az e-etikett nevű oldal, ahol 'Hazai szakértők, oktatók, kutatók, művészek kétnapos kerekasztal-beszélgetés keretében alkották meg a magyar digitális e-etikettet, amely gondolatébresztő ajánlásgyűjtemény az e-világban." Mivel nap mint nap van szerencsém tinédzserekkel kommunikálni - online is - arra gondoltam, hogy megkérdezem, hogy ők hogyan látják mindezt, ők mit tartanak fontosnak az online jelenlétük során. A lapozás után megosztjuk újabb (nem reprezentatív) felmérésünk eredményét. Tanároknak szerintem fontos tisztában lenniük azzal, hogy mit várhatnak el a gyerekektől, illetve mi mit jelent, ha a gyerek online mondja vagy teszi. Lapozás után a részletek.

Mai hírösszefoglalónkban szó lesz a BETT Show-ról Londonban, a Wikipédia ünnepéről itthon, ám természetesen megmerítkezünk az IKT bulvár hírmocsarában is, azaz olvashatunk illegálisan megfigyelt, majd intézetbe zárt diáklányról, de megtudhatjuk azt is (immár nem a bulvár hírek között), hogy okostelefonokban hogyan is áll az ország (jól), hogy szélessávú internet van-e mindenhol akár Budapesten (nincs), valamint milyen lehet az 'anti-közösségi' oldal. És akkor még nem szóltunk a Prezi, a Facebook, a Microsoft valamint a Mozilla újdonságairól. Hajrá, lapozás!

Az Interrobang nevű oldal (IDE KATTINTVA található) egy online játék, ahol különböző missziókat kell teljesítenünk. A Microsoft Partners in Learning támogatásával elkészített jűték során egyszerű, és bonyolultabb (nehezebb, összetettebb, de leginkább több időt igénylő) feladatokat oldhatunk meg, és kaphatunk értük pontokat. A feladatok offline történnek (pl. vitasd meg valakivel, hogy miért rosszak a videó játékok, vagy menj ki a temetőbe, és egy ember sírját dokumentáld stb.), és a teljesítésük sem mindig egyértelmű. Ha pl. videó vagy képek készítése volt a feladat, akkor az anyagot feltöltve tudjuk igazolni a 'misszió' teljesítését. Ha megbeszélni kellett dolgokat, akkor egy részletesebb leírás lehet a bizonyíték. Akárhogyan is van, nagyon érdekes a játék elve, nem rosszak a feladatok sem. Sajnos január 31-én vége a projektnek, de addig is (ha mást nem) a feladatokat 'el lehet lopni', iskolai projektekhez, de nem késő még akár egy kisebb gyerekcsapatot fellelkesíteni munkára. Bónusz: az interrobang szónak van jelentése, méghozzá egy írásjel angolul. Hogy melyik? A lapozás után eláruljuk! :)

Elcsépelt közhely, hogy egy kép felér ezer szóval, de mégis érdemes nekünk tanároknak magfogadnunk. Nagyon sokminden van, amit sokkal jobban megmutathatunk, elmondhatunk képekkel, mint szavakkal. A diákjaink is szívesen végeznek olyan feladatokat, amiben képekben mondhatnak el valamit, legyen az önálló munka, egy projekt része, vagy csak egyszerű szórakozás.

Éppen ezért lehet nagyon hasznos, ha megismerkedünk a különféle képregény és rajzfilm készítő programokkal. Segítségükkel gyorsan készíthetünk vicces képregényeket, fotó-storykat vagy akár rövid rajzfilmeket. Az IKT Akadémia új anyaga (IDE KATTINTVA) ezekről ad áttekintést.