IKT Híradó - 2011.02.01.
Hírek - 2011. február 1.
Az IKT Híradó ezúttal némileg bővebb profillal jelentkezik. Ezúttal (és ezután is) célunk, hogy tanárok számára hasznos cikkeket tegyünk közzé - magyarul. Kutatások összefoglalása, érdekességek, ellentmondások, kérdések az oktatásról - ezt adja az IKT Híradó (akár helyenként IKT nélkül is). Most a lapozás után három rövid cikk található, az elsőben a lányok és a fiúk esélyeiről, illetve az esélyegyenlőségről készült felmérésről számolunk be, amely a Global Education Digest átfogó tanulmányából szemezget, ezután a sokatmondó Az egyetemisták nem tanulnak semmit, mégis frusztráltak című cikkbe merülhetünk bele. Végül egy igazi tech hír: a YouTube videók mellett fognak az adott videóhoz kapcsolódó Facebook kommentek, vagy Twitter bejegyzések megjelenni. Micsoda kedd, mennyi hír!
Nemi diszkrimináció az oktatásban
A világ országainak kétharmadában már az általános iskola küszöbét sem egyformán lépik át a lányok és a fiúk. Ráadásul a jelenlegi tendenciák szerint ezeknek az országoknak legfeljebb felében van esély arra, hogy ez 2015-ig pozitív irányba változzon.
A Global Education Digest 2010-es száma szerint a fiúk és a lányok a világ mindössze 85 országában indulnak egyenlő esélyekkel az oktatásban. A lányok sok esetben már az alapfokú tanulmányaikat sem kezdhetik el. Egy észak- és nyugat-ázsiai általános iskolában 100 fiúra 87 lány jut. Fekete-Afrikában sem jobb a helyzet, ott az arány 100/93. A középszintű oktatás terén az országok 38 %-ában a fiúk jobb feltételek kezdhetik meg a tanulmányaikat, 28%-ára viszont ennek az ellenkezője igaz. Emellett a statisztikák azt mutatják, hogy a lányok nagyobb számban fejezik be sikeresen a tanulmányaikat, ha már elkezdték.
A világ minden táján meghatározó a nemi diszkrimináció a felsőoktatásban. Néhány ország kivételével - Chile, Kolumbia, Guatemala, Hong Kong SAR Kína, Mexikó, Svájc és Svédország - nem lehet esélyegyenlőségről beszélni. Azokban az országokban viszont, ahol az egy főre eső GDP nem éri el az évi PPP (vásárlóerő-paritás) 3, 000 $-t, mint Etiópia, Eritrea, Guinea és Nigéria, kevesebb mint 35 egyetemista lány jut 100 fiúra. Ezzel szemben a gazdag országokban a nők száma meghaladja a férfiakét az egyetemeken. A legtöbb ország adatai bachelor szinten esélyegyenlőséget mutatnak. Sok nő folytatja is a tanulmányait, 56%-uk a mester fokozatot is elvégzi. A nők a felsőoktatásban való magas számú részvételük ellenére az egész világon korlátokkal szembesülnek, amikor kilépnek a munkaerőpiacra. Az oktatás legmagasabb szintjén pedig a férfiak száma jelentősen felülmúlja a nőkét: a PHD-zők 56 %-a, a kutatóknak pedig 71 %-a férfi.
Az egyetemisták nem tanulnak semmit, mégis frusztráltak
Első éves egyetemistának lenni annyit jelent, mint adósságban úszni, megélni a felnőtté válás küzdelmeit, és elviselni a főiskolai hányattatásokat. És ez még csak a kezdet. Nem elég, hogy napjaink egyetemistái sokkal kevesebbet tanulnak, mint elődeik, úgy tűnik, hihetetlen magas érzelmi stressznek vannak kitéve. A megkérdezett amerikai elsőévesek meghatározó többsége (200 000-en vettek részt a felmérésben) érzelmi stabilitás tekintetében mélyen alatta van az átlagnak - állítja Tamar Lewin a New York Timesban. Különösen a nők érintettek, 1985-óta készült kimutatások szerint jóval labilisabbak érzelmileg, mint a férfiaknak. Az utóbbi években az olló csak tovább nyílt.
Mi lehet az ok? Miért egyre inkább stresszesek az egyetemisták, miközben egyre több időt töltenek társasági élettel és kevesebbet a tanulással? Egy elmélet: az érzelmi stressz és a depresszív hatások még azelőtt érik a diákokat, hogy felvennék őket az egyetemre. Tudják, hogy kevésbé lesznek sikeresek, mint a szüleik generációja, ezért erősebb rajtuk a nyomás - állítja Jason Ebbeling, a Southern Oregon University oktatásért felelős igazgatója a Timesnak. Manapság a diákok attól szoronganak, hogy egyetemi végzettséggel nem fognak olyan munkát találni, amely jobban fizet a minimálbérnél, ezért már 15-16 évesen a PHD-n gondolkodnak.
A Youtube átveszi a kommenteket a facebookról és twitterről
A fflicket a Google azért vásárolta meg, hogy összegyűjtse azokat a beszélgetéseket, kommenteket, melyek a facebookon és a twitteren a youtube-videókról zajlanak.
A twitterre percenként több mint 400 olyan tweet (bejegyzés) kerül fel, amiben youtube link található, a facebook felhasználók pedig egy nap alatt több mint százötven évnyi youtube- videót néznek meg.
Az oldalt a Digg négy alkalmazottja hozta létre a twitter-cset elemzésével, céljuk az volt, hogy egy, a „Rotten Tomatoshoz” hasonló közösségi értékelési rendszert alakítsanak ki.
„A fflick csapata segítséget nyújt, hogy elérjük a közönségünket. A fflick-en megtalálhatják azokat a videókat, melyek netszerte a legnépszerűbbek, a honlap felhívja a figyelmet a legizgalmasabb beszélgetésekre, így bárki könnyedén bekapcsolódhat.” Állítja Shiva Rajaraman a Youtube csapat produkciós managere.
