Ha szavakat tanítok, ebben az esetben az 'arc' részeit kezdőknek, általában megpróbálom valami értelmes tevékenységnek álcázni a tanulást. Persze, lehet érdekes az is, ha egy papíron ott egy arc, és be vannak jelölve a részei. Viszont most kipróbáltam az Anaface nevű alkalmazást (ITT TALÁLHATÓ), és ezentúl ezt mindig így fogom csinálni. Az el sem hangzott, hogy az arc részeit tanuljuk, csak annyit mondtam, hogy most azt fogjuk kideríteni, hogy 3 híres ember egy 10-es skálán mennyire szép (már ami az arcukat illeti). Hogy ezt hogyan lehet az Anaface oldalával 25 perc alatt nagyon viccesen megtudni? Nos, a lapozás után minden titkot megosztunk!

Az LSK Hungária Kft., mint a SMART Technologies ULC. kizárólagos magyarországi képviselete több, mint 7 éves képzési tapasztalatát összegyűjtve, illetve a SMART képzési programját a magyarországi pedagógus-továbbképzési követelményrendszerrel szinkronba hozva akkreditáltatta saját, 30 órás pedagógus-továbbképzési programját, amely

elnevezést kapta. A gyakorlat-orientált továbbképzéssel nem kevesebb a célunk, mint hogy a részvevők készség szinten kezeljék a SMART Board interaktív táblát és a hozzá kapcsolódó SMART Notebook oktatói szoftvert. A továbbképzés részletei az alábbiakban olvashatók.

A jelentkezési lap IDE KATTINTVA letölthető (PDF formátumban), a részletekről itt nálunk a lapozás után, vagy az LSK oldalán, ITT TALÁLHATÓ.

Új sorozat indul itt, a TanárBlogon új partnerünkkel, a Tell me More nyelvoktató rendszer hazai képviseletével. Nyelvtanárként belevetettük magunkat a Tell Me More tananyagaiba, és rendszeres jelentést adunk arról, amit találtunk. Az oldal online felülete IDE KATTINTVA érhető el, és bár létezik CD verzió is, sokkal rugalmasabb az online verzió, mi ezt teszteltük. A lapozás után beszámolunk az első tapasztalatainkról, érdemes velünk tartani! Ha valakit érdekelne egy angol bemutató (videó) is található az oldalról, mégpedig ITT.

Sokak szerint helyesebb lenne úgy megfogalmazni: mi mindent NEM csinálnak a diákjaink az interneten. Gyakorlatilag semmi nem szabhat határt annak, amit az interneten csinálni lehet. És mégis; ha valaki rendszeresen jön-megy gyerekek között, egy idő után az az érzése támad, hogy egyáltalán nem használják olyan sok dologra a világhálót, mint ahogy azt gondoljuk, vagy - talán még rosszabb - mint ahogy azt tehetnék. Egy rövid, asszociációs feladattal próbáltuk megtudni, hogy mi is az, ai 'zsigerből' jön a gyerekeknek, ha az internetről van szó. Összesen majdnem 40 15-17 éves diák vett részt a felmérésben, amelyben két feladatuk volt: először le kellett írniuk, hogy milyen oldalakat néznek a leggyakrabban, majd azt kellett megmondaniuk, hogy szerintük a többiek melyik oldalakat írták. A két lista eredményeit külön-külön összesítettük, majd egy beszélgetés során próbáltuk meg az eredményt árnyalni. A lapozás után található egy rövid összefoglalás arról, amit találtunk, illetve amit ez talán jelenthet.

Új, fontos fogalom született, a neve 'digitális jóhír', és már most sokan azt rebesgetik, hogy ezt talán iskolában is tanítani kellene. Gondoljunk bele: a most 16 évesen felelőtlenül a Facebook-ra feltett, ránk nézve már felnőtt szemmel nem annyira hízelgő képeket soha nem tudjuk letörölni, illetve mindig felkutathatók lesznek. Már ha valaki fel szeretné ezeket kutatni. Márpedig úgy néz ki, hogy egyre többen végeznek (és végeztetnek) online kutatást egy állásra jelentkezőről. Ehhez nem is mindig kell nagy apparátus, hiszen például az Openbook nevű oldalon gond nélkül kereshetünk a Facebook állapotfrissítések között. Meglepő, hogy mennyire nem figyelnek még a felnőttek sem arra, hogy mi mindent tesznek nyilvánossá magukról. Egy kutatás nemrégiben kimutatta, hogy a Facebook felhasználók kb. 47%-ban tesznek közzé nem szalonképes kifejezéseket nyilvános oldalukon. Gyakran találhatunk 'milyen szemét ez a tanár', vagy 'gyűlölöm a főnökömet, ezt a primitív állatot', jellegű kiírásokat.

Ugyan sokszor elhangzik, hogy mennyire mostoha helyzetben van a könyvkiadás és különösen a gyermekkönyvek kiadása, valójában nem is annyira borzasztó a helyzet. Nincsenek nagy állami mamutkiadók, mint korábban a Móra, de annál több a kis érdekes és feltörekvő kiadó. Nem tudok statisztikákat, de felteszem, hogy több gyerekkönyv jelenik meg ma, mint harminc éve (még én is társszerzője vagyok egynek).

Éppen ezért annak a tanárnak, aki szeretne naprakész maradni a gyerekirodalomban kifejezetten nehéz dolga van. Sok kiadót, sok könyvet kellene ismernie, hogy akár diákjainak ajánlani tudja a megfelelőt. Szerencsére itt sincsenek segítség nélkül. A weben több olyan oldal is megtalálható, amik híreket, kritikákat adnak közzé a gyerekirodalom újdonságaiból, most ezek közül mutatunk néhány nagyszerűt:

Kinézetében profi, megközelítésében civil a Könyvmutatványosok oldala (IDE KATTINTVA). Interjúk, kritikák, hírek, mindez egy tizenpár fős, lelkes szerzőgárdától. Az oldal érdekessége a mesefolyam, ahol jeles szerzők új meséi kapnak helyet.

Az igazi netdinoszauruszok még emlékeznek azokra a szép időkre, amikor egy animált gif képpel az internet királya lehetett valaki. Sok bit lecsorgott azóta a magyar gerinchálózaton és jó ideje elvárás már, hogy egy oldal legyen olyan webkettes kinézetű.

Most ahhoz adunk segítséget, hogy miként tegyük a saját oldalunkat is minél inkább ilyenné. Tíz olyan generátort szedtünk össze, amivel igazi webkettő-hatást érhetünk el.

1. A webkettes oldalak sajátja a címsorban megjelenő kis képecske, a favikon, ami képben is beazonosíthatóvá teszi, merre járunk éppen. Ilyen kis képet készít nekünk a favIcon Generator (IDE KATTINTVA). Az álatalunk feltöltött képből elkészíti a kis képecskét és még a kódot is megadja, amit például a blogunkba illesztve felhasználhatjuk.

Nem is olyan régen írtunk a Webcam Laboratory nevű magyar fejlesztésű szoftverről (ITT) és a minap jött a hír, hogy az év magyar találmánya lett az idei Innovációs techShow-n. A program egyik izgalmas lehetősége az univerzális logger, ami azt ígéri, hogy mindenféle mérőműszert digitálisan felhasználhatóvá tesz. Most ezt a funkciót teszteltük egy különleges kísérleti összeállításban.

Az enzimekről sok szó esik a biológia és kémia órákon, de alapos vizsgálatukra ritkán van lehetőség. A Webcam Laboratory lehetőséget ad arra, hogy látványos és izgalmas méréseket végezzünk. Élesztő cukorbontását vizsgálhatjuk meg vele és nem lesz szükségünk a webkamerán és egyszerű laboreszközökön kívül semmire. A Bővebben után egy viideóban is bemutatjuk, hogy miről is van szó.

Bár a 'korpuszok' általában nyelvészeket szoktak érdekelni, bárki kiválóan használhatja őket, akár nyelvtankönyvként, vagy példatárként is. Itt általában a méret a lényeg, azaz akkor működik jól egy korpusz, ha elég sok szó, mondat van benne. A talán nem annyira szerencsés nevű Hunglish korpuszban (a Hunglish-ról sokaknak a rosszul, félig magyarul, félig angolul mondott nyelvi torzók jutnak az eszébe, pl. Ez igen = This yes!) most már 4 millió mondat, és ezek fordítása található. Nem kell mást tennünk, mint a Hunglish korpusz oldalára kattintani (ITT TALÁLHATÓ), majd akár egy magyar, akár egy angol szót beírni, és a Search (Keresés) gombra kattintani. Az eredmény instant példamondattár két nyelven. Ezt persze át kell nyálazni (ha az angol have szóra keresünk, találkozhatunk a magyar haver rövidített változatával), de nagyon megkönnyítheti a tanárok munkáját, és mindig autentikus példamondatokat ad. Összességében kiváló oldal, rendkívül jól használható tanításra (de tanulásra is!), egy két apró idegesítő hibától eltekintve (pl. a bal felső sarokban található logo nem a korpusz főoldalára visz ...).

Az alábbiakban egy óravázlatot szeretnék megosztani mindenkivel. Ugyan biológiáról volt szó, érdekes lehet annak is, aki nem ezt a tárgyat tanítja.Témánk a biotechnológia volt. Magam részéről nagyon fontosnak tartom, hogy a diákok képesek legyen véleményt formálnia modern biológiával kapcsolatos kérdésekben valamint képesek legyenek a médiából érkező információk értelmezésére és azok mérlegelésére. A genetikailag módosított élőlények témaköre erre jó lehetőséget ad.

Elsőként megkértem a diákokat, hogy az interneten kutatva keressenek újságcikkeket a GMO-król, a linkeket pedig küldjék el nekem. Ezt küldhetik akár egy közös szerkesztésű Titanpad dokumentumon, vagy feldobálhatják egy Stixy oldalra a linkeket. Ha van a csoportnak digitális osztályterme (Ning vagy Live Groups), az is jó lehet erre a célra. Ezt a feladatot akár házi munkának is kiadhatjuk a jövő órára, de gépteremben is biztosíthatunk rá időt (20 perc elég hozzá).