A GPS egyre jobban része lesz a mindennapjainknak, ma már nem csak az autókban van helye, hanem az okosabb telefonokban is ott figyel. A GPS azonban nem csak tájékozódni segít, hanem nagyszerű játékokra is lehetőséget ad. Többször említettük már a geocachinget, az elrejtett ládák keresésén alapuló játékot, osztálykiránduláson, táborokban nagyon jó eszköz lehet. Ennél a hagyományos típusnál is többféle GPS-es játékot találhatunk a GPSGames.hu oldalon (IDE KATTINTVA). A klasszikus ládakeresésen túl a track-követés, a kaland, az inverz-láda és még sok egyébfajta játék is található az oldalon (ITT A LISTA).

Ráadásul a szigorú Geocaching.hu-val szemben a GPSGames oldalra sokkal egyszerűbb a saját magunk által elkészített játékot is feltenni, így akár az osztálynak, iskolanapokra is csinálhatunk könnyedén GPS-es játékokat.

És - bár nagyon nehezen - de megszületett a Fényképezzük le Magyarország Egy Napját nevű kezdeményezésünk weboldala (meglátogatni pedig IDE KATTINTVA lehet). Addig egy rövid kedvcsináló a programhoz:

Egyre több és több szó esik manapság a természettudományok tanításának válságáról, arról, hogy valamiképpen meg kellene újítani ezeknek a tárgyaknak a tanítását. Abban mindenki egyetért, hogy a szemléltetés elsődleges fontosságú, minél több kísérletre lenne szükség. Természetesen a tökéletes az lenne, ha a diákok maguk tudnának kísérletezni, de ez nem minden esetben lehetséges, vagy azért mert túl veszélyes dologról van szó, vagy azért mert nincs elég alapanyag/eszköz hozzá, ilyenkor marad a tanári bemutatókísérlet.

Tapasztalataim szerint azonban ezek a bemutatókísérletek nem feltétlenül érik el a kitűzött célt. Ha nem elég látványosak, hamar lankad a diákok figyelme, ha pedig túl látványosak, akkor show lesz a dologból ahelyett, hogy a mélyebb megértést szolgálná. Szerencsére az IKT eszközök itt is segítségünkre lehetnek és a tanári bemutatókísérletek könnyen interaktívvá, alapos, elmélyült tanulássá tehetők velük. Mindehhez a korábban már bemutatott Funscreen tableteket (ITT ÍRTUNK RÓLA) és a Socrative nevű visszajelző programot használtuk (ERRŐL ITT VOLT SZÓ), mégpedig a következőképpen:

2007 egyik sikerjátéka és nagy meglepetése volt a Portal nevű játék. A játékban nem kellett semmit sem megölni, ehelyett izgalmas fejtörőket kellett megoldani a különleges portál puska segítségével. Sokan kijelentették, hogy hosszú évek óta ez a legkreatívabb játék a piacon. A játék szerzői úgy gondolták a tanításban is fel lehetne használni a programot, erre külön weboldalt is létrehoztak Lern with Portals címen (ITT VAN).

Most pedig az oldalról ingyenesen letölthetővé tették az eredeti Portal játékot bárki számára. Az ajánlat szeptember 20-áig tart csak, addig is érdemes letölteni a játékot, kipróbálni és elgondolkodni azon, miként is lehetne az iskolában hasznosítani. Az alaábbi videó egy iskolai osztály látogatását mutatja be a játékfejlesztő cégnél:

A tanáriban éppen arról beszélgettünk, hogy a 9/11 milyen napra esett. Érdekes volt, hogy mindenki másról volt teljesen meggyőződve (pl. biztosan kedd volt, hiszen éppen a szerdai órámra készültem, vagy csak hétvége lehetett, hiszen nálunk volt anyósom stb.). Érdemes talán nagyon röviden eljátszani azzal, hogy éppen ki mit tett, hol volt, mire emlékezik így, 10 évvel az események után. A Guardian egy kiváló, és órán is remekül használható alkalmazást készített (ITT ÉRHETŐ EL), ahol mindenki (akár mi is) röviden leírhatjuk, hogy miként éltük meg azt a bizonyos napot. Az oldal szerkezete egyszerű, és nagyon jól kezelhető. Órán 'emlékek' tanítására kiváló, engedjük a gyerekeket az oldalra, majd mindenki válasszon (olvasson el) 8-10 rövid beszámolót. Ezután akár online, akár a teremben ezt beszéljük meg. Gond az lehet, hogy mindig más-más emlékeket ad az oldal (azaz a 'bal felső 5. minden gyereknél más lesz), illetve nagyon nehéz (nem is lehet) mindent előre átolvasni, esetleges nehéz szavakból felkészülni. Ha engedjük, hogy használják (első körben) pl. a Google translate-et, akkor ez sem nagy gond.

Provokatív és ellentmondásos cikk jelent meg a napokban a neves New York Times hasábjain (ITT OLVASHATÓ), a címe: A jövő iskolájában semmivel sem jobbak az eredmények. Az írásban egy arizonai iskolakörzet esetét bemutatva hívják fel a figyelmet arra, hogy bár az oktatás IKT-sítását szinte mindenhol a reformok zászlójára tűzik, nem sok kutatás támasztja alá, hogy ez valóban javítja a tanítás minőségét.

Az említett körzetben 2005 óta 33 millió dollárt költöttek a technikára, de az iskola eredményei nem javultak (egy kicsit még romlottak is).  A szerző idézi az oktatás megújításán fáradozó Bill és Melinda Gates alapítvány egyik korábbi munkatársát is, aki szerint: Nincs túl sok adatunk [az IKT alkalmazásának oktatási hasznáról]. Nehéz helyzetben vagyunk, ha tényeket kérnek számon rajtunk. A teljes képhez azonban fontos tudnunk azt is, hogy az említett körzetben az iskolák technikai fejlesztését egy népszavazáson megerősített adó hagyta jóvá, emiatt ezt a pénzt másra nem lehet költeni. A technikai fejlesztésekkel egyidőben viszont a teljes oktatásra szánt keret csökkent. Emiatt nőttek az osztálylétszámok és sok tanárt elbocsájtottak, a tanári fizetések pedig 2008 óta változatlanok.

A TanárBlog Nyári Akadémia újabb tapasztalatát szeretnénk megosztani az olvasóval. Most a blogokról, illetve a blogolásról lesz szó. A fontos kérdés számunkra az volt, hogy a tanárokat miképp lehet arra rávenni, hogy blogot indítsanak. Talán nem is így helyes a kérdést feltenni, inkább az érdekelt, hogy létezik-e olyan természetes folyamat, amelynek a végén a blog mint szükséglet születik meg, nem pedig kényszerként élik meg a tanárok. És a gyakorlatban is hasznos, viszont nem kifejezetten az önreflexió színtere (gyakorló pedagógustól véleményem szerint nem lehet / érdemes azt elvárni, hogy a napi munka után ŐSZINTÉN reflektáljon bármilyen publikus felületen a munkájára. És nem is biztos, hogy kell.) Milyen folyamat végén születik hát 'organikusan' egy tanári blog? A lapozás után elmondjuk.

A TanárBlogon sokféleképpen próbálunk segíteni azoknak a tanároknak, akik szeretnék az IKT eszközöket felhasználni az órán. A cikkek, ötletek, óravzlatok mellett időről-időre egy-egy nagyobb lélegzetű gyűjteményt is közzéteszünk, ezek a pdf könyvek ingyenesen letölthetők. A könyvek között vannak általánosabbak és speciálisabbak is, közös bennük, hogy rövid, de célretörő megoldásokat kínálnak különféle pedagógiai helyzetekre. Könyvtárunk jelenleg négy darabból áll:

Ahogy ígértük, a TanárBlog Nyári Akadémia tapasztalatait összefoglaló sorozatunk folytatódik. A mai írás az IKT órákon tapasztaltakról szól majd. A kérdés igazából ez: ki és hogyan tudja a fiatal, lelkes, de gyakorlatlan tanároknak megtanítani az IKT használatát, vagy - ahogy majd látjuk - még inkább az, hogy a fiatal lelkes tanárok hogyan tudják (akár egyedül) megtanulni az IKT használatát. Érdekes tévhitek, ellentmondások, gyakorlati tanácsok a lapozás után!

Véget ért a TanárBlog Nyári Akadémia 4x1 hetes bentlakásos képzése. Kiszámoltuk: 32 angoltanár, illetve 9 külföldi 'tanársegéd' összesen 800 óravázlatot állított össze, ebből 200 IKT-s óra volt. Három mentor tanár segített az órák összeállításában, majd látogatta az órákat egész délelőtt. Fontos, hogy az órák 'valódi' órák voltak, azaz (ahogy az egyik résztvevő fogalmazott) igazi 3D-s gyerekeket kellett tanítani. Délután mindenkivel átbeszéltük azt, amit az órán láttunk, majd a tapasztalatok fényében kezdődött a másnapi órák tervezése. Az egy hét alatt együtt készültünk, egymást segítve dolgoztak a résztvevők, mi pedig, a mentorok (vagy 'dementorok', ahogy már az első héten hívtak minket) segítettünk, kritizáltunk, ajánlottunk könyveket, IKT eszközöket, weboldalakat és mindent, amire még szükség lehetett. Mire jutottunk? Nos, erre a lapozás után próbálunk meg rövid összegzést adni (bár ez még csak az első rész, nemsokára következik a folytatás).