Vajon ki a jó tanár? Mit kell tudnia a jó tanárnak? Hogyan mérjük, hogy valóban jó-e az, aki jónak tartja magát (vagy mások őt). Szabad-e a diákok eredményei alapján ítélni, mint New York-ban, ahol 15 000 tanár munkájának a hatékonyságát mérték a 'hozzáadott érték' nem egyértelmű alkalmazásával? Hogyan érzik magukat a tanárok az iskolában, és mit gondolnak a vezetők a tanárok képességeiről? Egyáltalán milyen készségekre, képességekre van szüksége egy tanárnak manapság? És hogy el ne felejtsük: végül akkor hol is hatékonyabb a közoktatás a világon? Ezekre a nem elaprózott kérdésekre keres választ az OECD TALIS kutatása. A Microsoft Innovatív Tanárok Fórumának európai döntőjén erről beszélt Kristen Weatherby, a kutatás egyik vezető elemzője. A lapozás után ezzel kapcsolatban szeretnék néhány talán érdekes adatot, helyenként kifejezetten hangulatkeltőnek szánt felvetést megosztani.

A PIL Akadémia résztvevői megfogadták, hogy legalább havonta kipróbálnak egy új IKT eszközt. Erről be is számolnak a többieknek, rövid óravázlatok formájában. Az első hónap terméséből adunk most közre tíz nagyon érdekes, nagyon sokféle és nagyon izgalmas tervet. Köszönjük a szerzőknek és kellemes olvasgatást kívánunk hozzájuk!

Érdekes cikket találtam a 'Using ICT for Teaching, Learning and Management'-ben. Kínáról szól, és azt fejtetegeti, hogy mitől lesz hatékony, vagy kevéssé hatékony az IKT eszközök használatának elsajátítása később tanítani kívánó egyetemi hallgatók esetében. A cikk kapcsán elgondolkodtam arról is, hogy mitől lesz hatékony bármilyen képzés ... azt állíthatom, hogy a sikeresség és szakmaiság fokmérőjének a visszajelző kérdőívek nem a legjobb eszközei. Én is tartottam olyan képzést, ahol egész egyszerűen nem volt internet (ami IKT képzés esetén elég kínos), azaz szinte semmit nem tudtunk csinálni, mégis 90% feletti volt a kérdőívben az elégedettségi ráta. Mert az emberek kedvesek, főleg, ha tanárok, és látják, hogy más tanár - önhibáján kívül - szenved. A lapozás után néhány szubjektív, ámde hangulatkeltő gondolatot szeretnék mindezzel kapcsolatban megosztani.

Közeledik a londoni olimpia, nehéz mostanában úgy sportról szóló nyelvórát elképzelni (főleg angolul), ahol ez nem kerül szóba. A Guardian online kiadása nagyon izgalmas sorozattal kedveskedik nekünk (MÉGPEDIG ITT), amelyben 60 másodperces interaktív animációk segítségével megtanulhatjuk egy-egy kevésbé ismert sport szabályait. Természetesen angol szemmel válogattak, azaz a kézilabda, vagy a kenu bekerült az első 15 sport közé, amiről szólni szerettek volna :) Órán rendkívül egyszerűen adja magát az oldal: válasszanak a gyerekek egy-egy sportot (vagy éppen adjunk ki mi sportokat), és meséljék el, hogy mi történik, mik a szabályok, ki kicsoda. Az ötletet köszönjük ismét Murányi Natáliának!

A tanítási órákon egyre nagyobb szerepet kap az értékelés, sőt az IKT eszközök segítségével történő értékelés. Ebben nagy segítségre vannak a szavazó rendszerek, de nem mindig állnak rendelkezésre. Biztos mindenkivel előfordult már, hogy nem maradt ideje saját kérdés sor összeállítására, ilyenkor jön jól egy olyan oldal, ahol kész online kitölthető teszteket találhatunk. Egy ilyen nincs kedvem, időm tesztet összeállítani időpillanatban találkoztam a következő általános iskolásoknak szóló informatikai teszt oldallal, amit ITT TALÁLHATTOK. Érdekessége az oldalnak, hogy évfolyamok és témakörök szerint rendezi a tananyagot. Minden kérdéssor elején leírja, hogy hány kérdést tesz fel témakörben. Egy kérdés megválaszolására 1 perc áll rendelkezésre, melyet a jobb felső sarokban található óra mutat.

Érettségizőknek és érettségiztetőknek fontos hír lehet, hogy a hatályos rendelet szerint az irodalom érettségin a segédeszközök elég tág köre használható fel (pontosan: irodalmi szöveggyûjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggô más nyomtatott ismerethordozó (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvû szótár, mûvelôdéstörténeti térkép, képzômûvészeti album) a tételnek megfelelô részlete.) Ha nincs éppen lehetőségünk kinyomtatni a diákjainknak a teljes wikipédiát, jó lehet az irodalomtörténeti atlasz is.

A Cartogrpahia kiadó által megjelentetett kiadvány igen sokrétű és nagy segítség lehet a diákoknak, a következő található benne:

Már több blogbejegyzés született erről a remekül használható programról (itt és itt). Gondolattérképpel már régóta dolgozom, csak kissé nehézkesen ment a papíros- majd Word-ös - PowerPoint-os változat, a kollaborációs problémákról nem is beszélve. A blogot olvasva felvillanyozódtam: először is utána néztem a Neten, és találtam egy újabb videót egy külföldi tanároldalon a használatáról (itt) majd hozzáláttam. A program erőssége, hogy nagyon egyszerű a regisztráció (elég egy e-mailcím és máris kezdhető a munka), és a kezelése is, annak ellenére, hogy angol nyelvű. Otthon elkészítem a gondolattérképem magját, az órán betöltöm, pár kattintással (share) meghívom a csoportom tagjait, és máris kezdődhet a munka!

CONVERT THE WORLD! Egy olyan oldalra szeretném felhívni a figyelmet, amely első ránézésre a fizika, kémia, matematika, informatika szakos kollégáknak, illetve e tárgyakat tanuló diákoknak szól. Azonban érdemes alaposabban szétnézünk, mert kiderül, hogy teljesen hétköznapi, tantárgyaktól független problémák esetén is használható. Ez egy konvertáló oldal, a mértékegységek közötti átváltásra szolgál. Tudjuk, hogy a diákok gyakran vesznek el, vagy tévesztenek ezen a területen, de ennek az oldalnak a segítségével ellenőrizhetik magukat. A konvertálás regisztráció nélkül is elérhető, de annak, aki pl. fórumozni is szeretne, be kell jelentkeznie. Nézzük a gyakorlatban: szándékosan nem olyan példákat veszek, hogy 14 km2 hány hektár, vagy 1 Coulomb hány Farraday, mert természetes, hogy ezt egy mértékegység konvertáló tudja.

Újabb tananyagot adunk közre - bár ez még a félév során folyamatosan alakul, fejlődik, duzzad majd - ezúttal egy rövid IKT határozó formájában, ahol a leggyakrabban használt szakkifejezések, rövidítések magyarázata található. Nem tudja, mi az az FLV, a formatív értékelés, az m-learning, vagy éppen a gamification? Ne csüggedjen, töltse le a csatolt dokumentumot, és nézze meg. Érdemes visszanézni többször, hiszen rendszeresen teszünk közzé hosszabb letölthető anyagokat.

Diákjaim között egy új mánia terjed, a Minecraft nevű játék (ITT TALÁLHATÓ), első pillantásra a dolognak semmi köze nincsen a tanításhoz, de azt gondolom, hogy annál több köze van a digitális nemzedékhez, a játékélményhez, sok olyan dologhoz, amivel akár tetszik nekünk, akár nem foglalkoznunk kell majd. Biztos mindenkinek vannak World of Warcraft fanatikus diákjai, olyanok, akik napokat képesek eltölteni a játék előtt. És természetesen olyanok is, akik valamilyen lövöldözős játék megszállotjai. Ezeket a játékokat hatalmas csapatok fejlesztik, a produkció költségvetése (és a haszon is) összemérhető a hollywoodi szuperfilmekével. A Minecraft nem ilyen.

Ezt a játékot egyetlen ember írta (játékbeli neve Notch, egyébként úgy hívják Markus Persson, Svédországban él és 8 éves korában programozta az első játékát. A Minecraft nem akar szépségben versenyezni más játékokkal, kifejezetten csúnyácska, amíg az ember bele nemszokik a világba. Mindezzel szemben viszont fantasztikus szabadságot ad a játékosoknak. Nincsen egyértelmű cél, nincsen történet, amit végig kell követni, nincsenek küldetések és nincsen a játéknak vége sem. Ehelyett van egy hatalmas, kockákból álló világ, amit mindenki a kedve szerint formálgathat. Bányászthat, feltalálhat dolgokat, építhet kastélyokat és házakat, bonyolult szerkezeteket, amit csak kedve tartja.