Öröm látni, hogy nem csak a természettudományokat tanítókat bosszantja, ha terjed a hülyeség. Ahogyan én az oktatásunk felelősségét látom a homeopátiás patikák népszerűségében, úgy tartja problematikusnak egy történelemtanár a sumer-magyar rokonságot, vagy éppenséggel az elcsalt középkori évszázadok meséjét. És amiként vannak olyan blogok, amik megpróbálnak rendet vágni a természettudományos ostobaságok között, úgy most már a történelem tanítóinak is van ilyen oldala. A neve Tényleg! (IDE KATTINTVA), a Magyar Történelemtanárok Egylete hozta létre.

Az oldal rovatai között találunk Cáfolatokat, ahol a magyar történelemmel kapcsolatos hiedelmeket oszlatják el, például arról, hogy mennyire tehetett Károlyi Mihály Trianonról, vagy éppen mi köze a hunoknak a magyarokhoz. A Mások háza tája ugyanezt teszi, csak éppen nem a hazai, hanem a világtörténelem esetében. Persze nem csak negatívumok vannak itt, a Melldöngetős rovat olyan dolgokról ír, amikre méltán lehetünk büszkék, mi magyarok, ilyen az Eötvös-inga, a Tordai határozat vagy éppen a pákászok tudása. A Videótárban két videót láthatunk, Naftalin Ernő és Leopold a képmutogató magyaráz meg pár fontos dolgot.

Március 15. az az ünnepünk, amit könnyű közel hozni a diákjainkhoz, Petőfi lelkesedése, a diákok felvonulása, Táncsics kiszabadítása mindenki fantáziáját megmozgatja. A magyar szabadságnak olyan felemelő pillanat ez, ami egyben az európai történelemnek is fontos momentuma. Érdemes hát minél több forrás és minél több formát felhasználni arra, hogy a diákokhoz még jobban részeseivé váljanak az ünnepnek. Négy eszközt is ajánlunk ehhez:

A Tényleg nevű Facebook oldal (IDE KATTINTVA) nagyon szórakoztatóan, Facebook posztok formájában mutatja be a forradalmat.  (Pál Vasvári: Nem hallottad, Páriszban kitört a forradalom, Kossuth Pozsonyban osztotta Metternichet! Mihály Táncsics: Gigalájk.) Petőfi '48-as naplóit pedig IDE KATTINTVA olvashatjuk el (Ha tudnám, hogy a hazának nem lesz rám szüksége, szivembe mártanám kardomat, s úgy írnám le haldokolva, piros véremmel e szavakat, hogy itt álljanak a piros betűk, mint a szabadság hajnalsugarai.)

Egy orosz, egy vietnami, egy perzsa, egy örmény és grúz találkoznak Budapesten. Akár egy (valószínűleg rossz) vicc kezdete is lehetne, pedig a Hegyek és tengerek között filmsorozatban pontosan ez történik. A filmek, melyek az Európai Integrációs Alap támogatásával készültek egy-egy hazánkban letelepedni vágyó külföldit mutatnak be. Miért jött ide, mi tartja itt, mit gondol rólunk, hogyan találja meg a boldogulását nálunk. A portréfilmek elérhetők az Indavideón (IDE KATTINTVA).

Sokféleképpen használhatjuk fel a tanításban. Osztályfőnöki vagy társadalomismeret órán bemutathatjuk őket. esetleg csak egyet vagy kettőt (a filmek 25 percesek). De kiadhatjuk a diákoknak egyéni feldolgozásra is. Csoportoknak is kiadható egy-egy film, azután pedig új csoportokat alakíthatunk, amelyekben egy-egy diák van a korábbiakból, tehát az új csoportok minden tagja másik filmet látott. Összevethetik, hogy mik a hasonlóságok és mik a különbségek az egyes élettörténetekben, megszavazhatják, hogy kit tartanak a legszimpatikusabbnak. Egy ilyen foglalkozás komoly szemléletformáló hatással lehet.

Róma történelme és világa mindig le tudja nyűgözni a diákokat, akár a legkisebbekről, akár a legnagyobbakról van szó. Nem csak azért érdemel figyelmet ez a korszak, mert az első európai birodalom meghatározó hatással volt az elkövetkező időkre, hanem azért is, mert a történelemnek ez a darabja jól láthatóan itt van velünk, hazánk bővelkedik a római emlékekben.

Összegyűjtöttünk hát egy pár olyan oldalt, ami segíthet a tanításban, magyar és angol nyelvűeket egyaránt. Ezek egy gyűjteményben tekinthetők meg IDE KATTINTVA. A magyar oldalak közül kiemelkedik az egyszerűen csak Római Birodalomnak nevezett (ITT TALÁLHATÓ), ahol a mindennapi életről épp úgy találunk információt, mint a csatákról és háborúkról.  Az angol nyelvű oldalak között találunk játékokat és leírást ahhoz is, hogy miként készíthetjük el egy római villa makettjét.

Sem a diákoknak, sem a tanároknak nem könnyű valóban átérezniük, hogy milyen lehet valamilyen fogyatékossággal, sérüléssel együtt élni. sokat segít ebben az Ability Park vagy a Láthatatlan kiállítás, ahol kipróbálhatjuk, milyen is kerekesszékkel közlekedni, vagy éppen a látásunk nélkül tájékozódni a világban. Ez utóbbihoz hasonló élményt adnak azok a játékok, amikben nincs kép, csak hang.

Több ilyet is találhatunk, most gyorsan csak kettőt mutatunk be. A March Massacre (ITT TALÁLHATÓ) egyszerű lövöldözős játék az Invaders mintájára. Jobbra és balra kell elmozdulnunk az ellenség elől, de közben ki is kell lőnünk. Az egyetlen nehezítés, hogy csak a fülünkre hagyatkozhatunk. A BlindAudioGames oldalon (ITT) két játékot is találunk, az egyik egy stratégiai- a másik pedig egy kalandjáték. Mindkettőhöz több modult is letölthetünk és kipróbálhatunk. Érdemes a diákjainkat (főleg a sokat számítógépező fiúkat) leültetni ezek elé a játékok elé és utána elbeszélgetni velük arról, hogy milyen tapasztalat volt. Mivel a játékok nyelve az angol, még hallott szöveg értésnek sem utolsó.

Történetmesélést tanítottam (volna) egyszerű képregények alapján, de kiderült, hogy nem is olyan könnyű olyan képregéyneket találni, amelyek elég egyszerűek, van történetük és lehet róluk B1 szinten beszélni. Addig keresgéltem, mígnem összegyűlt 15-20 olyan oldal, ahol vagy képregényeket lehet olvasgatni, letölteni, vagy éppen saját magunk készíteni. A lapozás után szólunk az összes érdekesnek és/vagy hasznosnak talált oldalról. Sok van, érdemes lapozni :)

Érdekes írást szemléz a Metazin (ITT OLVASHATÓ), E. D. Hirsch írása a konzervatívnak tartott City Journal című folyóiratban jelent meg (ITT), címe A Wealth of Words (A szavak kincse). A neveléstudós Hirsch a cikkben azonosítja, hogy mi az amerikai oktatási rendszer legnagyobb problémája: a szókincsfejlesztés elhanyagolása. Ebből azután levezeti, hogy általánosságban a kompetencia-alapú tanítás, a tantervi szabadság, a gyakorlat-orientált tanítás a felelős az Egyesült Államok intellektuális hanyatlásáért, az egyre növekvő társadalmi különbségekért, az oktatás csődjéért. Érdemes végigkövetni Hirsch gondolatmenetét, hiszen sokban hasonlít mindarra, amit itthon is hallhatunk egyes oktatáspolitikusoktól.

Hirsch kezdőpontja, hogy évek óta romlik a diákok teljesítménye az amerikai felvételi teszteken (SAT), legalábbis a verbális részén. Megállapítja, hogy nagyon erős az összefüggés a felvételi eredmény és a diplomaszerzés között, majd kijelenti, hogy a verbális felvételi tulajdonképpen egy szókincs-teszt. A gond tehát, hogy nem fejlesztjük eléggé a szókincset, hiszen akkor javulnának a felvételi eredmények is és jobbak lennének a diákok is. Talán felesleges is rámutatni, hogy a felvételi és a diplomaszerzés közti kapcsolat nem feltétlenül jelent olyan oksági viszonyt, mint amilyet a szerző feltételez. Jelen pillanatban is erős az USA-ban a felvételi, a SAT kritikája. Sokan figyelmeztetnek rá, hogy miután ez a teszt kezdett egyeduralkodóvá válni, egyre specializáltabban készítettek fel a középiskolák csak erre a tesztre, aminek következménye lehet, hogy a valós tudás egyre csökken. Ezt a folyamatot történelmi példákból is ismerhetjük, a kínai császárság hivatalnokvizsga-rendszere már végigjárta azt az utat, ami a kezdetben hasznos teszteléstől a teljesen öncélúvá válásig vezet.

Megjelent, bizony. Mégpedig az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában, Veszelszki Ágnes szerkesztésében. Természetesen rögtön megvásároltuk és alaposan átlapoztuk, sőt belehallgattunk egy konferencián elhangzott előadásba is. Összességében azt kell mondanunk, hogy egy nagyon alaposan, aprólékos munkával összeállított műről van szó. Én nagyon örülök, hogy a polcomon van, fontos lenyomata egy helyzetnek, állapotnak, amely az internetes kommunikáció hatását jelzi a mindennapokra. A lapozás után alaposabban is belenézünk a kiadványba, tanár- szülő- és IKTista szemmel is. Érdekes utazás lesz, tarts velem kedves olvasó!

Jópofa kalkulátort találunk IDE KATTINTVA, válasszunk ki egy italt (kávé, tea, Red Bull stb.), adjuk meg a testsúlyunkat és már láthatjuk is, hogy mennyi belőle a halálos adag számunkra.

Az EdHeads szimulációját használtam a minap és nem bántam meg! A feladat: idős embereknek kell számukra megfelelő, jól használható mobiltelefont tervezni. Rendkívül tudatosan, okosan összerakott anyagról van szó, használható már B1, de akár C1+ szinten is. Az első körben megkapjuk a feladatot, majd megnézhetjük a piackutatás eredményeit. Itt kapunk grafikonokat, kérdőívek eredményét, de fókusz csoport interjúk rövid összefoglalását is. A projekt részletes leírása a lapozás után!