Vajon mennyire használhatóak a nyelvkönyvekben található képek? Erről írt egy vitriolos blogbejegyzést Mike Griffin, aki szerint a tankönyvek képei valótlanok, nem autentikusak (mivel pl. politikailag korrektek próbálnak lenni) és csak 'megrendezett' beszélgetésekre adnak alkalmat. Nem vagyok biztos benne, hogy ezzel személy szerint egyetértek, de valóban láttam olyan könyvet, ahol csak beállított fotók voltak etnikailag gondosan összeválogatott emberekről. Ezzel szemben a Flickr képmegosztó oldalán található #ELTpics nevű (már most több ezer képet tartalmazó) közösségi képgyűjteményben (ITT TALÁLHATÓ) csak autentikus, tanárok és egyéb lelkes felhasználók által feltöltött fotókat találunk - ráadásul konkrét ötletekkel arra nézve, hogy milyen kifejezés, témakör illusztrálására is használhatjuk a képet. Izgalmas!

Teljes gőzzel dübörög a PIL Akadémia újabb évada. Időről időre igyekszünk megosztani az elkészült óravázlatok közül a legérdekesebbeket. Szerencsénk van, mert idén (is) rengeteg izgalmas ötlettel lehetünk gazdagabbak. A lapozás után egy Médiaismeret projekt leírása található, a szerzője Csányi László és reklámfilmeket forgattak a diákokkal! És nem csak az óravázlatot, hanem az elkészült reklámfilmeket is megnézhetjük! Mindehhez nem kell mást tenni, csak a Tovább-ra kattintani alant.

Sok bajom van azzal, ahogyan a diákok munkáját értékeljük. Ritkán érzem azt, hogy az értékelés hasznos lenne a diák számára, tanulhatna belőle, segítené a munkájában. Ehelyett gyakran egy tisztázatlan szempontból adott sommás verdikt (legtöbbször csak egy szám), amit többnyire csak a folyamat végén annak lezárultával kap meg a gyerek, így még elvi lehetősége sincs a korrekcióra. Ezért is keresem megállás nélkül, hogy milyen új formái lehetnek az értékelésnek, így találtam rá a tanulási naplóra.

A tanulási naplóban a diák valóban naplószerűen írja le, hogy mi történt vele az órán. Megírhatja azt is, mi az, amit nem ért, mi az, ami nem volt világos, de azt is, hogy otthon hogyan foglalkozott az anyaggal. Mindez nem csak azért hasznos, mert addig is foglalkozik a tananyaggal és nem is csak azért, mert visszajelzés a tanár számára, hanem azért is, mert valójában önértékelést végez a diák általa. Túl azon, hogy lehetőséget ad a számomra, hogy differenciáltan tudjak a problémáikkal foglalkozni, akár még arra is jó lehet, hogy egymástól tanuljanak. Természetesen az a legkönnyebb, ha a tanulási napló egy blog, hiszen akkor otthon írhatja és én is láthatom, kommentelhetem, amit a diák írt.

A versírás remek feladat lehet bármilyen tárgyból. Kiadhatjuk feladatnak, hogy a diákok írjanak verset a fizikai törvényekből, történelmi eseményekből, Európa fővárosaiból. Nem lesznek ezek remekművek, de addig is észrevétlenül az anyaggal foglalkoznak, később pedig jó segítségek lehetnek a tanuláshoz is. Nem véletlen, hogy a kisangyalom versikét szinte mindenki tudja, de az Arkhimédesz törvény pontos megfogalmazását már sokkal kevesebben tudnák elmondani.

A versek gyártásában segíthetnek a rímszótárak. Korábban is mutattunk már ilyeneket, de az ausztrál Alcor oldalán (IDE KATTINTVA) nagyon sok nyelven találunk ilyet. ugyan a szuahéli versírás ritkán kerül elő a hazai iskolarendszerben, jó hasznukat vehetjük idegennyelv órákon. Van itt angol, német, francia, spanyol, olasz, sőt latin rímszótár is a magyar mellett. Semmi sem akadályozhatja meg hogy diákjainkból (fűzfa)poéta legyen!

Ha valaki másokkal dolgozik online feladatokon, az alábbi két szcenárió közül az egyik bizonyára ismerős lesz: a másik nem ért valamit, vagy ő nem ért valamit. Hová kell itt kattintani, nem értem a menürendszert, én ezt így nem tudom használni stb. Ezután jönnek a hosszadalmas és elkeseredett próbálkozások, úgymint 'írd le pontosan, hogy mit csináltál' vagy 'csinálj minden problémáról egy képernyőképet'. Akárhogyan is van, ez a folyamat az egyik szereplőnek sem szokott kellemes lenni. A QuickScreenShare (ITT TALÁLHATÓ) ezen segít. Semmit nem kell a gépünkre telepíteni (de Java kell, hogy legyen rajta), egyszerűen beírjuk, hogy a másik vagy a saját képernyőnket szeretnénk megosztani, adunk egy nevet, majd kattintunk a Start gombra. Ezzel megosztottuk egymással a képernyőképünket, és elég a saját gépünkön megmutatni, mit hogyan is kell. További izgalomra adhat okot az a plusz szolgáltatás, hogy (amennyiben a másik hozzájárul és békén hagyja az egerét) át is vehetjük a másik eszköz felett az irányítást, és a saját egerünkkel motozhatunk a gépén, így segítve. Ezt az utóbbit még magam sem próbáltam, de ígéretesen hangzik!

Az órát egy Youtube-on talált rövid videó ihlette. (A kisfilmben egy francia humorista különböző hangolású üvegeket tesz le adott távolságokra egymástól, majd egy görkorcsolyára felszerelt műanyag pálcával az üvegek mellet elgurulva, azokat megütve, megszólaltatja Mozart Kis éji zenéjének témáját. Előkészületek: A gyerekeket az előzőleg megkértem, hogy az órára gyűjtsenek egyforma üdítős üvegeket, alumínium dobozokat, hozzanak szívószálat, ollót. Megbeszéltük, hogy kik azok a tanulók, akik el tudják okostelefonjukat hozni az órára, és le tudják tölteni az ingyenesen elérhető n-Track Tunert. Ez a mobilra letölthető alkalmazás képes a kiadott hang frekvenciájának megállapítására, az ABC-s hang felismerésére, kiírására. Szépen csilingelő poharakról én gondoskodtam. Az óra előtti szünetben átrendeztük a termet, kancsókat kértünk a konyháról, felmosó vödröt, rongyot, törlőkendőket a takarító néniktől.

Öröm látni, hogy nem csak a természettudományokat tanítókat bosszantja, ha terjed a hülyeség. Ahogyan én az oktatásunk felelősségét látom a homeopátiás patikák népszerűségében, úgy tartja problematikusnak egy történelemtanár a sumer-magyar rokonságot, vagy éppenséggel az elcsalt középkori évszázadok meséjét. És amiként vannak olyan blogok, amik megpróbálnak rendet vágni a természettudományos ostobaságok között, úgy most már a történelem tanítóinak is van ilyen oldala. A neve Tényleg! (IDE KATTINTVA), a Magyar Történelemtanárok Egylete hozta létre.

Az oldal rovatai között találunk Cáfolatokat, ahol a magyar történelemmel kapcsolatos hiedelmeket oszlatják el, például arról, hogy mennyire tehetett Károlyi Mihály Trianonról, vagy éppen mi köze a hunoknak a magyarokhoz. A Mások háza tája ugyanezt teszi, csak éppen nem a hazai, hanem a világtörténelem esetében. Persze nem csak negatívumok vannak itt, a Melldöngetős rovat olyan dolgokról ír, amikre méltán lehetünk büszkék, mi magyarok, ilyen az Eötvös-inga, a Tordai határozat vagy éppen a pákászok tudása. A Videótárban két videót láthatunk, Naftalin Ernő és Leopold a képmutogató magyaráz meg pár fontos dolgot.

Március 15. az az ünnepünk, amit könnyű közel hozni a diákjainkhoz, Petőfi lelkesedése, a diákok felvonulása, Táncsics kiszabadítása mindenki fantáziáját megmozgatja. A magyar szabadságnak olyan felemelő pillanat ez, ami egyben az európai történelemnek is fontos momentuma. Érdemes hát minél több forrás és minél több formát felhasználni arra, hogy a diákokhoz még jobban részeseivé váljanak az ünnepnek. Négy eszközt is ajánlunk ehhez:

A Tényleg nevű Facebook oldal (IDE KATTINTVA) nagyon szórakoztatóan, Facebook posztok formájában mutatja be a forradalmat.  (Pál Vasvári: Nem hallottad, Páriszban kitört a forradalom, Kossuth Pozsonyban osztotta Metternichet! Mihály Táncsics: Gigalájk.) Petőfi '48-as naplóit pedig IDE KATTINTVA olvashatjuk el (Ha tudnám, hogy a hazának nem lesz rám szüksége, szivembe mártanám kardomat, s úgy írnám le haldokolva, piros véremmel e szavakat, hogy itt álljanak a piros betűk, mint a szabadság hajnalsugarai.)

Egy orosz, egy vietnami, egy perzsa, egy örmény és grúz találkoznak Budapesten. Akár egy (valószínűleg rossz) vicc kezdete is lehetne, pedig a Hegyek és tengerek között filmsorozatban pontosan ez történik. A filmek, melyek az Európai Integrációs Alap támogatásával készültek egy-egy hazánkban letelepedni vágyó külföldit mutatnak be. Miért jött ide, mi tartja itt, mit gondol rólunk, hogyan találja meg a boldogulását nálunk. A portréfilmek elérhetők az Indavideón (IDE KATTINTVA).

Sokféleképpen használhatjuk fel a tanításban. Osztályfőnöki vagy társadalomismeret órán bemutathatjuk őket. esetleg csak egyet vagy kettőt (a filmek 25 percesek). De kiadhatjuk a diákoknak egyéni feldolgozásra is. Csoportoknak is kiadható egy-egy film, azután pedig új csoportokat alakíthatunk, amelyekben egy-egy diák van a korábbiakból, tehát az új csoportok minden tagja másik filmet látott. Összevethetik, hogy mik a hasonlóságok és mik a különbségek az egyes élettörténetekben, megszavazhatják, hogy kit tartanak a legszimpatikusabbnak. Egy ilyen foglalkozás komoly szemléletformáló hatással lehet.

Róma történelme és világa mindig le tudja nyűgözni a diákokat, akár a legkisebbekről, akár a legnagyobbakról van szó. Nem csak azért érdemel figyelmet ez a korszak, mert az első európai birodalom meghatározó hatással volt az elkövetkező időkre, hanem azért is, mert a történelemnek ez a darabja jól láthatóan itt van velünk, hazánk bővelkedik a római emlékekben.

Összegyűjtöttünk hát egy pár olyan oldalt, ami segíthet a tanításban, magyar és angol nyelvűeket egyaránt. Ezek egy gyűjteményben tekinthetők meg IDE KATTINTVA. A magyar oldalak közül kiemelkedik az egyszerűen csak Római Birodalomnak nevezett (ITT TALÁLHATÓ), ahol a mindennapi életről épp úgy találunk információt, mint a csatákról és háborúkról.  Az angol nyelvű oldalak között találunk játékokat és leírást ahhoz is, hogy miként készíthetjük el egy római villa makettjét.