9,9 millió nyomában
Vezércikk - 2013. február 2.
Ha jól emlékszem a Facebookon jött szembe velem az isaszegi csatáról készült videó, lett is cikk belőle itt a TanárBlogon. Láthatóan ugyanaz a csapat készítette, mint korábbi mohácsi csatáról szólót (arról is írtunk). Meg szerettem volna nézni, hogy mit csinál még a Történelmi Animációs Egyesület, ami ezt a két filmet is készítette, de az oldaluk (e-history.hu) nem működött. Rákerestem hát a neten és nagy örömömre, nem csak azt találtam meg, hogy átköltöztek a Facebookra, hanem azt is, hogy szerződést kötöttek a Magyar Nemzeti Digitális Archívummal is, az erről szóló sajtóközlemények itt és itt találhatók. Ebben a sajtóhírben nem esett ugyan szó az animációkról, viszont valamilyen stratégiai játékot emlegettek, amihez sorra készülnek az érdekes csaták. A játék neve Harcmezők, de érdekes módon a sajtóhír nem mutatott rá, hogy hol érhető el a játék. Még az internetes keresők sem segítettek, bármilyen szavakat írtam be, csak sajtóhíreket kaptam linkek nélkül.
Pedig engem nagyon érdekelt, hogy milyenek ezek a játékok. Nem maradt más hátra, mint közérdekű adatigényléssel fordulni az Archívumhoz, ebben segített a Ki mit tud? oldal, ahol nagyon egyszerűen nyújthatóak be a kérelmek az állami szerveknek. Az én adatigénylésem és az eredménye ide kattintva található. Ha már amúgy is kérdezgettem, hát az is érdekelt, hogy mennyibe került ez egész, hány adóforint ment el rá. Az átküldött szerződésből kiderül, hogy a Nemzeti Archívum bruttó 9,9 millió forintot fizetett összesen három dologért: egy 50 csatát bemutató flash alapú játékért (ez lenne a Harcmezők), egy kereskedelemben kapható játékszoftverhez készített magyar vonatkozású kiegészítőért, valamint öt darab animációs film (25-30 percesek) elkészítéséért, amik magyar hadtörténelem nagy csatáit mutatják be az Árpád-háztól a 16. századig. Nagy örömömre az Archívum válaszában az is benne volt, hogy hol találhatók meg a stratégiai játékok: ide kattintva.
Megnéztem, és ekkor jött a klasszikus kérdés: mi került ezen a fotelon 7200 forintba? Vagyis, mi került ezen a játékon 9,9 millió forintba? A szerződésben szereplő magyar mod ugyanis egy olyan kiegészítő, amilyeneket a lelkes játékrajongók szoktak készíteni, ezen az oldalon például 335 különböző érhető el, van köztük olyan, ami a Gyűrűk ura világát varázsolja a játékba, de olyan is, ami a spanyol rekonkviszta évszázadait teszi játszhatóvá. Egy a közös bennük, mindegyiket kedvtelésből készítették és mindegyik ingyen elérhető, letölthető.
Az emlegetett videók közül én csak egyet találtam, a korábban már emlegetett isaszegi csatát bemutatót, ugyan ez kívül esik a szerződésben meghatározott időszakon, de ez legyen a legnagyobb baj. Amit fontos tudni, hogy maga a videó nagyrészében a korábban már említett számítógépes játékról készített képernyőfelvétel, tehát nem a teljes Disney stúdió dolgozott rajta.
Akkor elérkeztünk a csomag gyöngyszeméhez, a Harcmezőkhöz is. Nem volt könnyű rájönni, hogy mit kellene tenni, mivel semmilyen segítség, használati útmutató nincs a játékhoz. Azt vettem észre, hogy a csapatok nagyon lassan mozognak egy terepen (ahol a terepnek magának nem sok hatása van a mozgásukra), ha valamelyikre klikkelek, azt kiválaszthatom és a terepre kattintva újra néha elindul arra. Ha ellenséges egység közelébe ér, akkor villog, van amikor valamelyik egység összemegy. Először az augsburgi csatával próbálkoztam meg és megfordítottam a történelem menetét. Ehhez nem kellett sokat tennem, a német lovagok ugyanis leszaladtak a pályáról, mielőtt bármit tettem volna. Ezután a piski ütközet került sorra, itt sajnos az én seregeim futottak le a térképről, hiába mondtam nekik, hogy menjenek előre. Végezetül a kerlési csatában hiába páholtam el a kunokat, egy kun csapat bennragadt a térkép aljén és forgolódott körbe, megölni viszont nem lehetett. Az egész játék lassú és elég értelmetlen is, a stratégiához nem sok köze van. Ami programozást igényel, azt egy informatika szakkörös is meg tudja csinálni, aki már két hete ismerkedik a Flash programmal.
Nagy kérdés az is, hogy mi a célja a játéknak, a programnak? Bármiféle oktatási felhasználása valószínűtlennek tűnik. Részben azért, mert kevés olyan csata van, amire jutna 30 perc a történelemórán (talán csak Mohács), másrészt pedig azért, mert a Harcmezők játék túl lassú ahhoz, hogy élvezhető legyen és igazi stratégiai játéknak sem tekinthető. Kérdéses az is, hogy miért pont a harcászat történetét kell így bemutatni. A modern történelemtanítás egyre jobban távolodik az eseménytörténettől és a politikatörténettől a társadalmi folyamatok bemutatása felé. Egyre fontosabb, hogy a királyok és tábornokok története helyett az emberek történetét tanítsuk meg, azt hogy miként éltek és miként gondolkodtak az emberek az adott korokban és mindennek milyen következménye van a mai társadalmunk működésére. A csaták története még a politikatörténetnek is csak egy partikuláris fejezete, talán nem a legfontosabb. Az általam megkérdezett történelemtanárok egyike sem érezte úgy, hogy a Harcmezőket használni tudná a tanításban.
Pedig lehet ezt jól is csinálni, a brit háborús mezőgazdaságról szóló játékról mi is írtunk. Sokat írtunk mi is a gamificationről, a játékosításról, arról, hogy mindazt az energiát, amit játék közben mozgósít valaki hogyan lehet a tanulás szolgálatába állítani. Gyakran van ezzel kapcsolatban félreértés, hogy a gamification azt jelentené, hogy számítógépes játékokat viszünk be a tanórára, úgy érzem itt is ezzel a félreértéssel van dolgunk. Egy rosszul megcsinált játék, anélkül, hogy valamilyen jól felépített, meghatározott pedagógiai folyamatba szervesülne semmire sem jó. Talán ugyanez lehetett a baj a korábban a közoktatásnak átadott 1848 és Pro Libertate játékokkal is. Hiába elérhetőek már évek óta, nem épültek be a történelemtanításba, talán nem véletlenül.
