Pár hónapja írtunk a Prométeusz társaságról, arról a kísérletről, ahol egy történetbe ágyazva próbáltam meg fizikát tanítani (ITT VANNAK a cikkek róla). Azután néztem körbe, hogy vajon van-e más is, aki hasonlóval próbálkozott és így találtam rá a Zombi alapú tanulás oldalára (ITT TALÁLHATÓ). David Hunter amerikai földrajztanár találta ki, hogy a a földrajzot egy zombitámadáson kerestül tanítja meg. A diákoknak ki kell találniuk, hogy hol építsék fel a bázisukat (ehhez meg kell határozniuk a megfelelő helyet), táplálékról, közlekedésről kell gondoskodniuk, mindeközben az alapvető földrajzi fogalmakat ismerik meg a térképezéstől a talaj felépítésén át a folyók tulajdonságaiig. A letölthető mintalecke azzal foglalkozik, hogy mi is a földrajz és mit is csinálnak a geográfusok.

Az internet tele van még a félelmetesnél is félelmetesebb veszélyekkel és veszélyes helyekkel, appokkal. Itt van ugye mindjárt a Facebook, na ott aztán mennyi veszély leselkedik a diákjainkra. Csakhogy, ha megkérdezzük őket, kiderül gyorsan az is, hogy gimnazistáink már nem feltétlenül a Facebook-on múlatják az időt. Egy összeállítást találtunk, amely 2014 legveszélyesebb alkalmazásait és közösségi oldalait gyűjtötte össze. A leírás természetesen amerikai, ezért úgy döntöttünk, megkérdezzük a magyar diákokat is arról, hogy milyen alternatív közösségi oldalakat használnak. Ha már a Facebook 'annyira 2012-es' ... A lapozás után a lista és az eredmények.

Egyre többször hallom kollégáktól, hogy a diákjaikkal elsődlegesen a Facebookon keresztül tartják a digitális kapcsolatot. A legtöbb érv, ami a Facebook mellett elhangzik valami ilyesmi:

Úgyis ott vannak fent, akkor látják azt is, amit én kirakok nekik.

Számukra ez a természetes közeg.

Egy rejtet Facebook csoportot percek alatt fel lehet állítani, semmi sem egyszerűbb.

Én a magam részéről nem szeretem ezt használni és rögtön el is mondom, hogy miért.

A bingó egyszerű szerencsejáték, amiben egy lapon véletlenszerűen kapnak számokat a játékosok, a gép sorsol a számok közül és mindenki áthúzza az adott számot a saját lapján, akinek elsőként van áthúzva egy teljes sora vagy oszlopa (esetleg átlósan egy sor), az nyert. Az üzleti világban ismer a süketelés bingó, ebben a számok helyett az értekezleten elhangzó gyakori kifejezések (hatékony, adaptív, szinergisztikus stb.) szerepelnek, ha valamelyik elhangzik, kihúzható az adott kocka. Ilyen Süketelés bingó készíthető IDE KATTINTVA. Csak be kell írnunk legalább 25 szót és már kész is van a nyomtatható vagy online használható bingólap. Ha frissítjük az oldalt új elosztást kapunk, így minden diáknak készülhet saját lap. Mi mindenre használhatjuk órán? Íme pár ötlet:

Nagyon tetszik a New York Times Chronicle nevű oldala, ahol szavak/kifejezések előfordulási gyakoriságát nézhetjük meg 1860-tól napjainkig. Az oldal ITT TALÁLHATÓ, és rengeteg érdekességet rejt. Ha például a 'love' (szeretet) szót beírjuk, érdekes megnézni, hogy mely években szerepelt gyakran az újság cikkeiben (fura, de éppen 2014 volt az az év, amikor kiemelkedően sokszor használták ezt a szót - a cikkek 15%-ában volt megtalálható), és mikor volt kevésbé népszerű (nem meglepő módon 1944 volt a mélypont, 1.32%-os előfordulással). Az oldal gyors, egyszerű és megbízható, ezért órán is tudjuk használni. Hogy miként, azt a lapozás után elmondjuk!

Bármilyen karácsony közeli vagy akár karácsony utáni órán nagy sikerünk lehet, ha bemutatjuk a karácsonyfa-férget. Ez az állat nem a karácsonyfákat károsítja, hanem maga néz úgy ki, mint egy kis karácsonyfa. A Spirobranchus giganteus a soksertéjű gyűrűsférgek osztályába tartozik, a trópusi és szubtrópusi tengerek lakója. Meszes vázat épít magénak az aljzatba, de ebből kilóg a testének egy része, ami a táplálkozásban és a légzésben is szerepet játszik. És ez a rész úgy néz ki, mint egy karácsonyfa. Ha be akarjuk mutatni órán, adunk pár ötletet:

Mitől lesz egy tananyag, egy tanóra interaktív? Megint felmerült ez a kérdés, most éppen az OFI kísérleti tankönyveinek digitális tananyagaival kapcsolatban (itt olvashatóan), de nem először. Amióta megjelent a számítógép használata az oktatásban, azóta folyik a vita arról, hogy mitől is lesz valami interaktív. Sorra készültek az interaktív oktatóanyagok, de mindig volt,aki kritizálta őket. Az interaktív táblák megjelenésével tovább fokozódott a vita: interaktív-e ez az eszköz vagy csak a frontális tanítása kiszolgálója. Mi okozhatja ezeket a vitákat és mi lehet a megoldásuk?

Ma egy egyszerű, de mégis nagyszerű ötletet mutatunk be. A lényege annyi, hogy generálhatunk olyan ál-beszélgetéseket, amelyeket mintha az iPhone Siri-jével folytattunk volna. A beszélgetéseket utána egy képernyőképként elmenthetjük, illetve egy linket is kapunk hozzá, amit megoszthatunk. Az I fake Siri oldala IDE KATTINTVA látogatható meg. Az oldal korlátai és lehetséges iskolai felhasználása a lapozás után :)

Időről-időre meglepődhetünk azon, hogy a diákok milyen kreatívan képesek mindenféle eszközt használni. Nincs erre jobb bizonyíték, mint a 12 éves Kiss Dániel pályázata a <19 szabadfogású számítógép versenyen (ITT TALÁLHATÓ). A versenyző Powerpointban készített remek labirintusjátékot. Érdemes órán bemutatni a diákoknak, akár ők is készíthetnek új pályákat hozzá.

Írtunk képeszerkesztőkről már, mindenki mást szeret, de néha még mindig szembejön egy-egy izgalmasabb alkotás. Ilyen a Pic monkey is ( IDE KATTINTVA érhető el), amely elsősorban azzal próbálja meg felvenni a versenyt a többi hasonló oldal kínálta alkalmazásokkal, hogy sok lehetőséget kínál arra, hogy manipuláljuk a képeinket. Kis, kézzel rajzolt szíveket tehetünk rájuk, írhatunk is, és még vagy 40 különböző effektet használva csinosíthatjuk a képeket. Természetesen vannak fizetős részei is az oldalnak (például az alakformáló effektek, ahol fogyaszthatjuk magunkat a képen :) , de rengeteget ad ingyenesen. És ami a legjobb benne? Természetesen az, amit a lapozás után mondunk el!