Kevés nagyobb vállalkozás van, mint egy nyelv komprehenzív nagyszótárát elkészíteni. Jellemzően évtizedekig tartó munka, és amint készen lenne már jöhetnek is a javítások és a pótkötetek. Készül a magyar nyelv nagyszótára is a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében. Eddig az A-Ek címszavak készültek el és jelentek meg. Nagy örömünkre online formában is, szabadon elérhetően, IDE KATTINTVA. Az egyes címszavaknál forrásokat is kapunk olyan helyekre, ahol előfordulnak. A tanításban külön hasznos, hogy a címszókhoz egy link is tartozik, amivel követlenül hivatkozhatunk rájuk, például így: díbol.

Nagyon jól használható oldal a Would You Rather? (Mit választanál?) című (ITT TALÁLHATÓ), főleg, ha a matematikát közelíteni akarjuk a mindennapi problémákhoz. Mindig két lehetőség közül kell választani (pl: Egy kis zacskó csipszen osztoznál egy barátoddal, vagy egy nagy zacskón 5-tel?) és az indoklásnak matematikainak kell lennie. Vannak nagyon egyszerű dolgok, amikhez csak alapvető matematikára van szükség, de vannak olyanok is, amik akár trigonometriát is megkívánnak. Sokszor találunk forrásokat is adatokhoz, amik alapján fel tudjuk építeni az érvelésünket. Természetesen sok az amerikai kultúrához kötött probléma, de ötletadónak mindenképpen hasznos lehet.

A Consumer classroom nevű oldalon nagyon érdemes néha keresgélni, mert rengeteg használható anyagot találunk. Szóval érdemes általában is keresgélni, az EU-s projektek eredményére szerintem igencsak jellemző ez a gyűjtemény is. Sokáig semmi, aztán hirtelen szembejön egy hihetetlenül alaposan, jól összerakott anyag. Ma az online biztonságról szóló - angol, olasz és német - vázlatokat osztjuk itt meg, (ITT TALÁLHATÓ ), de egészen biztosan szólunk még, ha találunk valami kiemelkedőt, vagy akár csak jól használhatót.

Nagyszerű játékot indított útjára a Facebookon Dragomán György (ITT TALÁLHATÓ), amit órán is remekül használhatunk. a Zanzajáték lényege, hogy pontosan hat szóban kell összefoglalni egy regényt, amit azután a többiek megpróbálhatnak kitalálni. Máris van több száz ilyen zanza, azokból is válogathatunk, de persze feladat lehet a gyerekeknek is, hogy sajátokat írjanak.

Ma az amerikai vöröskereszt appját ajánljuk mindenki - elsősorban angolul tanulók (vagy tudók) - figyelmébe. Sokat gondolkozunk azon, hogyan is lehetne az appokat jobban bevonni az oktatásba. Nos, ennek lehet ekár ez a First Aid app is az egyik jó példája. Töltessük le a diákokkal otthon az alkalmazást (androidra pl. IDE KATTINTVA, de létezik iPhone-ra is), majd tegyünk fel 10 kérdést (pl. Mit tehetünk, ha valaki mellettünk égési sérüléseket szenved?), és a diákok feladata, hogy az app segítségével a megfelelő válaszokat megtalálják. MIvel az alkalmazásban minden kategorizálva található meg, azt is megtehetjük, hogy külön témaköröket adunk meg, amelyből egymásnak kell később beszámolniuk. Találhatunk videókat is a First Aid-ben, ami segíti a praktikus információk áramlását. Ha azonban csak saját épülésünkre használnánk az alkalmazást, arra is remekül használható.

A lapozás után összesen négy weboldal elemzését adjuk közre, mely Takács Alíz ELTE hallgató klaviatúrájából érkezett a TanárBlog-ra (a szerk.)

A 21. században már egyre gyakrabban találkozhatunk az internetbiztonság kérdéskörével. Egyre több iskolában, munkahelyen megjelenik az internetes zaklatás, így a megelőzésére is egyre nagyobb hangsúly kerül – mind iskolai, mind szülői részről. A legtöbben azt is gondolják, hogy az internetes zaklatás is egy teljesen új, modern kori fogalom és eddig soha, sehol nem történt hasonló dolog. Valószínűleg ez a fajta hozzáállás a nagyobb probléma, ugyanis ezt józan paraszti ésszel – ahogy szokták mondani – elgondolva egyáltalán nem így van. Igenis régóta létezik a cyberbullying-ként elhíresült tevékenység, csak régebben nem kapott ekkora figyelmet. Ma már több száz megelőző kampány, videó, iskolai program, internetes honlap fő célja az internetes zaklatás elleni prevenció. Ezekből a „méltán híres” holnapokból, cikkekből szemezgettem néhányat. Lássuk mire jutottam!

Szerencsére egyre több iskolába kerül 3D nyomtató, persze nagy kérdés, hogy mihez kezdenek vele. Hiába nagyszerű eszköz, érdemes átgondolni, miként vezeti be az ember. Adja magát az ötlet, hogy valamelyik gyűjteményes oldalról töltsünk le modelleket és azokat nyomtassuk (ilyen oldal például a Thingiverse vagy a Sketchfab), de ez könnyen lehet zsákutca, nem fejleszti sem a mérnöki szemléletet, sem a kreativitást. Az utolsó tanóráin kipróbáltam mennyit tud megtanulni a 3D modellezésből néhány érdeklődő 14 éves, ha van rá négy tanóránk. A feladatuk az volt, hogy tervezzenek hóembert, de ehhez fokozatos egyre nehezebb programokat használtunk. A hóember mindenkinek ismerős és egyszerű forma, amit könnyen lehet fejleszteni, bonyolítani.

Néha jó egy olyan alkalmazás, ami nem tud sokat, de egy pillanat alatt el lehet kezdeni használni. Ilyen például a TodaysMeet nevű is (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon regisztráció nélkül létrehozhatunk egy szobát, aminek nevet adunk és már el is lehet kezdeni írni bele. A link beírásával (vagy a megfelelő QR kód beolvasásával) bárki azonnal elkezdhet hozzászólni. A közös ötletelésnek remek felülete lehet. Amikor létrehozzuk a szobát megadhatjuk, hogy eddig legyen elérhető, a maximum egy hónap. A szobát be is ágyazhatjuk egy oldalra:

Az ingyenesen használható Adobe Spark nevű alkalmazással (ITT TALÁLHATÓ) képeket és szövegeket kombinálhatunk könnyen látványos formába. (Kicsit hasonlít a Sway-re, bár limitáltabbak a lehetőségei.) Háromféle dolgot készíthetünk: képet felirattal, prezentációt (blogposztot) és videót a képekből és a hozzájuk tartozó szövegekből. Az egész nagyon könnyen, gyorsan használható és az eredmény garantáltan esztétikus lesz.

Futótűzként terjedt a weben egy cikk, amiben egy matematikatanár végre megválaszolta, hogy miért van szükségünk matematikára. Sokan és nagy lelkesedéssel osztják meg a gondolatsort, hogy a matematika tanulásának célja az önkifejezés, a tévedések elfogadásának tanítása vagy éppen annak felismertetése lenne, hogy a megoldáshoz több úton is el lehet jutni. Míg első hallásra nekem is nagyon rokonszenvesnek tűnik az érvelés, kicsit belegondolva már problematikusabbnak látom. Megkérdőjelezni azt, hogy mi szükség is van a tantárgyára, szerintem minden tanárnak munkaköri feladata. Sokkal többet és sokkal gyakrabban fel kellene tennünk magunknak ezt a kérdést, mielőtt a diákok teszik fel, még akkor is, ha tartunk a válaszoktól. Feltehetjük a kérdést kicsiben: Miért pont a papucsállatkát tanítjuk az egysejtűek közül? Miért pont csendéletet kell festeni? Miért pont a Vörös és fekete a romantikus regény, amit tanítunk? De feltehetjük nagyban is: Miért kell egyáltalán kémiát tanulni? Mi szükség van az ének-zenére?