A jövő osztályterme
Vezércikk - 2017. április 12.
A futurológia nagyszerű dolog, valahol a természettudomány és a költészet határvidékén helyezkedik el és lehetőséget ad arra, hogy mindenféle jövőbeli dolgokról képzelődjünk, többé-kevésébe komolyan vehetően. Akár arról is, hogy milyen lesz a jövő osztályterme. De ne felejtsük el, amit Demjén Rózsi tanított nekünk, hogy ma van a tegnap holnapja! Sőt mi van akkor, ha a jövő elkezdődött? Ezt vehette figyelembe a European Schoolnet is, amikor Brüsszelben létrehozta a jövő osztálytermét Future Classroom Lab néven. Első pillantásra az FCL oktatástechnikai bemutatóteremnek tűnik és bizonyos szempontból az is, nem egy iskolában van és nem tartanak ott rendszeresen órákat, viszont egészen mérhetetlen mennyiségű kütyüvel van telezsúfolva. Szerencsére azonban jóval több ennél, a technika mellé ugyanis metodika is jár. Hat nagy tanulási típust különítettek el és a teret is úgy rendezték be, hogy ezek már a színek alapján is elkülönüljenek. A hat típus a következő:
Alkoss! Ide olyan eszközök kerülnek, amikben a tudás alkotás útján lehet létrehozni. Van itt tárgyanimációhoz használható stúdió, green screen és a filmkészítéshez, hangvágáshoz szükséges dolgok.
Működj együtt! Ebben a térben a frontálistól eltérő órák folyhatnak le. Mindenkinek van saját eszköze, amivel részt tud venni a közös munkában, az asztalok könnyen átalakthatóak, a tér könnyen átrendezhető.
Mutasd be! Itt a klasszikus előadásnak van helye, de nem a tanár ad elő, hanem a diákok. Az interaktivitást segítik a visszajelző rendszerek, az előadást a 3D-s vetítők.
Kutass! Ide kerülnek a kutatás alapú tanulás eszközei, elsődlegesen a természettudományokhoz. Dataloggerek, robotok, online laborok.
Oszd meg! Itt elsődlegesen a diákok közötti együttműködés eszközeit találhatjuk meg. Gondolattérképekhez, ötletrohamokhoz használható dolgokat, a lényeg, hogy csoportokban, egymást közt osszák meg a gondolataikat.
Fejlessz! Ez a rész az egyéni tanulás helye, amiben segítenek a hordozható gépek, játékok, adatbázisok, fejlesztő eszközök.
Ez így már egy kicsit több, mint oktatástechnikai kiállítás, de szerencsére ennél is többről van szó, mert a Jövő osztályterméhez egy speciális metodika is tartozik, ami leginkább a jelenség-alapú oktatásra hasonlít. A diákok egy adott jelenséget járnak körbe nagyon sok szempontból, ehhez anyagot gyűjtenek, kísérleteket végeznek, filmeket készítenek, prezentációkat tartanak. A brüsszeli labor nem kapcsolódik iskolához, nem használják a mindennapokban, de mintájára Európa sok országában hoztak létre hasonlókat. A legtöbb jövő osztályterme Portugáliában található, ahol igazi mozgalommá nőtt ki a dolog és már több mint 30 iskolában működik ilyen.
Egy Erasmus+ pályázatnak köszönhetően volt szerencsém novemberben kettőt is meglátogatni és tapasztalatokat gyűjteni. Ennek alapján mutatnám be, milyen is lehet ez a gyakorlatban.
Setúbal a főváros közelében egy festői öbölben fekszik (amit 2016-ban a világ 10 legszebb tengeröble közé választottak!), elsődlegesen ipari város, magas munkanélküliséggel, sok bevándorlóval.
Itt hozta létre egy iskolában a portugál oktatási minisztérium támogatásával a Sala de aula do futuro-t egy lelkes fizikatanár Carlos Cunha. A terem elrendezése követi a brüsszelit, hasonló zónákat és hasonló eszközöket találhatunk meg benne. Több órát is láttunk itt, voltak klasszikus órák, amik főleg a környeztet használták ki, hiszen ebben a teremben sokkal könnyebb beszélgetni, csoportokat alkotni, esetleg a szavazórendszert használták arra, hogy mindenki részt vegyen a közös munkában. Láttunk azonban olyan órát is, ahol egy témát (például az erő fogalmát) járták körbe kisebb csoportokra bontva. Voltak, akik az internetről gyűjtöttek adatokat, voltak, akik kísérleteket végeztek, mások feladatot oldottak meg vagy éppen a tudománytörténeti érdekességeknek néztek utána. Mindezekből egy közös prezentáció készült, amit azután meghallgattak. Szerveznek itt olyan órákat is, amikor több tantárgy témaköreit is érintik és komplex módon járnak körbe egy-egy jelenséget a diákok. Lehet az például a kőszén, amikor földrajzból a kialakulását és bányászatát, kémiából az égését, fizikából a fűtőértékét vizsgálják, történelemből pedig azt, hogy milyen hatása volt az ipari forradalomra, mindezekhez persze az összes technikai lehetőséget is kiaknázzák. Carlos szerint eleinte bátortalanul kezdték csak használni a lehetőségeket a kollégái, de mostanra már a tanév elején betelik a naptár.
Nagyon más volt az a két terem, amiket Atouguia da Baleiaban láttunk. Ezek a termek elsődlegesen a helyi vállalkozók összefogásából születtek meg, jöttek létre. Itt már nem alakították ki a korábban említett zónákat, de továbbra is nagyon fontosnak tartották, hogy megfelelő eszközök legyenek és könnyedén lehessen átalakítani a teret.
Itt a legtöbbet a nyelvoktatásban használták a helyet és nagy szerepet kapott az interaktív asztal, amit a gyerekek nagy örömmel nyomogattak. A teremhez csatlakozott egy kisebb helyiség, ahol 3D nyomtatók és a tabletek dokkolói kaptak helyet pár munkaállomás mellett.
Volt szerencsénk ellátogatni egy, szintén az iskolához tartozó, másik épületbe is, ahol alsó tagozat működött. Itt is be tudtak rendezni egy ilyen termet az önkormányzat és helyi vállalkozók támogatásával, ahol a kicsik használhatták mindazt, amit a technika nyújt nekik.
Portugáliában 2008-tól kezdődően a Magellán projekt keretében vagy 300 000 laptopot osztogattak szét diákok között.Bár a programot nagy várakozások előzték meg, végül mindenki belátta, hogy kudarc volt. A technika mellé ugyanis nem járt módszertani segítség és képzés, így a gépeket alig használták a tanításban. Ehhez képest a most induló Jövő osztályterme mozgalom jóval szerényebb ambiciókat tűz ki, de máris eredményesebb az oktatás modernizálásában. Fontos benne, hogy a módszertan irányából indul, alulról szerveződik, gyakorló tanárok kezdeményezik és viszik végig. Portugália nem sokkal gazdagabb ország nálunk...
