Furcsa egy dolog a QR-kód, a különös fekete-fehér foltos izé, amit egyre több helyen megtalálunk. A kódba szöveget, linket rejthetünk el és leggyakrabban mobiltelefonnal szokták leolvasni. Az ötlet elsőre mindenkinek szimpatikus és bőven vannak olyan alkalmazások, amikkel ilyen kódokat gyárthatunk (ITT ÍRTUNK) több ilyenről. Időről-időre felbukkan bennem a kérdés: Mégis mire jók ezek a kódok? Mi az, amit nem lehetne máshogy ugyanígy megcsinálni. Remek dolog lehet a QR kincskeresés, de miért nem rejtünk el szövegeket? Természetesen az hasznos lehet, ha a QR-kód rögtön egy linkre mutat és már oda is visz minket. Ezt használja ki a QR Voice nevű alkalmazás (IDE KATTINTVA), beírunk egy szöveget és kapunk egy QR-kódot ezt leolvasva meghallgathatjuk a szöveget.

Láttam egyszer egy vicces diagramot arról, hogy hány QR-kód készült már a Földön és valójában hányat olvasott le valaha is valaki. Tény, hogy még sosem jutott eszembe, hogy egy plakáton vagy éppen egy autóbusz oldalán látható kódot azonnal lekapjak a telefonommal, de azért lehet haszna ezeknek a kódok. Főleg, ha egy olyan hasznos alkalmazással használjuk, mint a QRWild (IDE KATTINTVA).

Az Országos tanévnyitó rendezvényen az Educatio Teachmeetet rendezett, ahol mi is előadtunk. Itt hívta fel a figyelmet egy előadó a Nemzeti Pályaorientációs Portálra, amit hazaérve gyorsan meg is néztem. Az oldal tartalmazza a jogszabályokat és felsorol sok lehetőséget is, de engem (ha már egy ilyen blogot írok) a legjobban az Interaktív rész érdekelt (ITT TALÁLHATÓ). Végzős diákjaim vannak, hátha tudom használni velük!

Nem fogom tudni. A szakmacsoportok bemutatásánál az interaktivitást egyes szakmákra jellemző eszközök 3D modellje jelenti. Azt nem látom, hogy a diákomnak attól jönne meg a kedve a faiparhoz, hogy megnézi egy gyalu 3D modelljét. Ráadásul ezek a modellek a Google 3D Warehouse szabadon elérhető tartalmai (INNEN). A Szakmaképek esetén nyolc szakmáról láthatunk sok képet. Nehéz eldönteni, hogy miért pont ez a nyolc szerepel itt. Jó dolog nézni, ahogy egy útépítő dolgozik, de talán ennél is hasznosabb lenne tudni, hol helyezkedhet el és mennyit keres.

Gyakran van, hogy a tanár a diákjainak kiadna egy csokor linket, hol dolgozzanak, hol nézzenek utána valaminek. Erre eddig is sokféle lehetősége volt: felrakhatta egy blogposztba, elküldhette e-mailben. A legrosszabb, amit tehetett, ha felírta a táblára az egyes címeket. Voltak olyan szolgáltatások is, amik látványosan segítettek a linkcsokrok elkészítésében, például az általam is kedvelt Pearltrees (ITT ÍRTUNK RÓLA).

A FatURL nem szép, de nem is akar az lenni, viszont nagyon könnyen kezelhető és nagyon praktikus (ITT TALÁLHATÓ). semmi más dolgunk nincs, mint beírni a linkeket (egyet egy sorba) és már el is készül a gyűjtőoldal. Ezen az oldalon ott sorakoznak a linkjeink, rá kattintva megnyithatók, de akár az összeset is nyithatjuk külön lapokon egy kattintással. Példaként ITT VAN pár a TanárBlog háza tájáról.

A jövőben élünk. Nagyon sok olyan dolog vesz minket körbe, ami gyerekkoromban a sci-fikben fordult csak elő. Tény, sok dolog nem jött be, nem járunk nyaralni a Holdra és nem repülő autókkal közlekedünk a városban, viszont videotelefonálunk, van egy olyan eszközünk, amin bárhol elérhetők vagyunk és bármilyen információt megszerezhetünk egy pillanat alatt vele. Ugyan a tudományos fantasztikus regényekben és filmekben ezek legalább könyv nagyságúak és beszélgetni kell velük, nem pedig beírni, amit tudni akarunk, de a lényeg ugyanaz. Bámulatos az a fejlődés, ami akár az elmúlt tíz évben történt. De képesek vagyunk-e kihasználni?

Néha azt érzem, olyanok vagyunk, mint egy ősember, akinek a kezébe nyomnak egy számológépet. Nézzük, forgatjuk, kalapálunk vele, rájövünk, hogy nyomogatni lehet és akkor változnak rajta a képek. Biztosan jól lehet vele jósolni, vagy rajzolni... de azt, hogy valóban mire való, nem nagyon  találjuk ki. Itt van nekünk az internet, a vezeték nélküli technológia, a geolokácio (GPS), a QR-kódok, de hogy ezeket a tanításban hogyan használhatjuk, azt még csak pedzegetjük.

Vége a PIL Akadémia első évadának, néhány érdekes szám: több mint 2000 email, 100+ oldalnyi tananyag, 50 órányi jelenléti képzés, 5 TeachMeet és rendszeres heti webinárium színesítette a hétköznapjainkat. Emellett elkészült közel 600 óravázlat is, amelyek közül a legérdekesebbeket rendszeresen közzétesszük itt, a TanárBlogon. Érdemes tehát a nyár során is aTanárBlog ütőerén tartani a kezünket! Most a záró konferencia előtt kitöltött kérdőívek válaszaiból választottunk egy csokornyit - ha valaki azt kérdezi tőlünk (vagy magától, vagy másoktól), hogy miért is érdemes a PIL Akadémián részt venni, íme néhány érv!

Mai kérdésünk: Mi az amit megtanultál a PIL Akadémián? - És hogy mit válaszoltak a kollégák? A lapozás után kiderül. A több száz érdekes gondolatot igyekeztünk összefoglalni, de így is elég hosszú lett :) Aki azon gondolkozik, hogy esetleg jövőre belevág egy ilyen képzésbe, feltétlenül olvassa el!

Május 25-én rendeztük meg a TanárBlog immáron negyedik tanártalálkozóját, vagyis Teachmeetjét. Ezúttal a Pearson könyvesbolt adott helyet arra, hogy az érdeklődő tanárok meghallgassák egymás ötleteit. Ahogyan ez a Teachmeeteken szokásos, az előadások rövidek és célratörőek voltak, egy ötlet, egy gondolat, egy jópofa módszer pont belefér három percbe. Nincs viszont idő mellébeszélésre, látványos Powerpoint animációkra, vagy három oldalas idézetek felolvasására.

A kínálat most is színes és izgalmas volt: Palkó Balázs bemutatta azt a projektjét, amiben diákjaival rövid filmeket készítettek híres magyar sportolókról angolul (ITT ÍRT RÓLA). Fazekas Judit azt mutatta be, hogyan emelhetünk be egy Powerpointot a Prezibe és hogyan használhatjuk ezt ey ismétlő órához. Ez alkalommal nem csak tanárok voltak az előadók között, hanem diákok is, Horváth Viki és Gerdesits Pál mutatta be a diákok által létrehozott és szerkesztett oldalt, a DiákBlogot (ITT ÍRTUNK RÓLA).

Idősebbek néha könnyes szemmel tudnak visszaemlékezni a politikai aktivizmus időszakára, hogy milyen nagyszerűen össze lehetett jönni egy béketüntetésen az ellenkező nem képviselőjével. Mennyire meggyőző volt a make love not war jelsző. Általában azt is hozzáteszik, hogy persze akkor még minden más volt és bezzeg a mai gyerekek csak a Facebookon lógnak.

A Kony 2012 azt mutatja, hogy ez a generáció is tud politikailag aktív lenni, ha megfelelő célt talál. 10 évvel ezelőtt kezdődött a történet három amerikai egyetemistával, akik féktelen idealizmusukban filmet akartak forgatni a darfúri humanitárius katasztrófáról. Eljutottak viszont Ugandába, ahol megtalálta őket a gyermekkatonaság problémája. Ebből született a Láthatatlan gyerekek (Invisible children) című egy órás film. Észak-Ugandában gyermekek százai vándorolnak a falvakból a városokba, hogy biztonságban legyenek a Lord's Resistance Army nevű lázadó csoporttól, akik gyermekeket rabolnak és kényszerítenek harcra. (ITT ÍRTUNK a filmről).

Komoly szakmai vita folyt itt a TanárBlogon arról, hogy miként van helye a QR-kódoknak az oktatásban. Főző Attila előadása a Sulinetwork konferencia TeachMeetjén adott egy ötletet, amit kipróbáltam és jelentem: működik. Előadása legvégén mutatta be a QR-kódos periódusos rendszert. Gondolom már sokan ismerik a Nottingham-i egyetem nagyszerű oldalát a videós periódusos rendszert, ahol minden elemet egy-egy rövid videóval mutatnak be (ITT VAN), a szórakoztató, de tanulságos filmecskékben magyaráznak és kísérleteznek, pont a jó arányban. A teljesen őrült tudós kinézetű professzor pedig igazi bónusz.

Egyértelmű lépés volt, hogy készüljön el a videó periódusos rendszer QR-kódos változata is, itt az elemek helyén a megfelelő videókra mutató kódok találhatók meg. Ha valaki az okostelefonját ráirányítja a kódra, már nézheti is a videót. Ez a poszter letölthető IDE KATTINTVA. Gondoltam, hogy nagyszerű dísze lehetne a termtud laborunknak. Már csak egy olyan programot kellett találnom, amivel a hatalmas képet A4-es darabokra tudom felvágni a könnyebb nyomtathatóság végett. Ezt is találtam, a Poster Razor (ITT TALÁLHATÓ) az általunk kívánt számú oldalra szabdalja a nagy képet, amit azután pdf állományként le is tölthetünk. A nyomtatás után már csak a szélek levagdosása és a ragasztás volt hátra, a végeredmény itt látható:

A Sulinetwork konferencián újdonság volt a TeachMeet (RÉSZLETEK ITT), ami nem más, mint rövid 3-5 perces minielőadások tanároktól, tanároknak, ahol egy-egy órán használt / használható ötletet osztanak meg. A Sulinetwork TeachMeet-en a TanárBlog is ott volt, így lehetőségünk volt élőben végighallgatni minden előadást - aki nem volt ott, az megnézheti online, a cikk végén található linken. A lapozás után összefoglaljuk a gondolatokat, amelyeket az előadások keltettek bennünk, annyit előre el kell mondanunk, hogy a TeachMeet, mint műfaj szerintünk nagyon jól szerepelt. Jöjjön hát a kattintás mögött a részletesebb elemzés.