Nemes Patrícia írása

10 olyan weboldalt gyűjtöttem össze, amely óravázlatokat, segédanyagokat, rövidebb háttértanulmányokat tartalmaz a digitális műveltség, kritikaitudatosság és általában a médiapedagógia témakörében. Természetesen itt is az angol nyelvű oldalak vannak többségben, de szerencsére magyarul is találhatunk jó dolgokat az interneten.

A mikrokontrollerek világa egyre lenyűgözőbb és egyre több lehetőséget ad arra, hogy a botcsinálta barkácsolók is egyre izgalmasabb projekteket csináljanak meg. Most tudtam meg, hogy a már hazánkban is elérhető micro:bit képes a neopixel ledek irányítására, úgy éreztem, ez azonnal ki is kell próbálnom. Pár szó az alkatrészekről:

Pleyer Adrienn írása

Szerencsére nem is olyan régen rátaláltam a Conjuguemos oldalra (IDE KATTINTVA), amit egy amerikai spanyoltanár, Alejandro Yergos hozott létre, hogy megkönnyítse a ragozások memorizálását. Önállóan gyakorolhatnak a hallgatók, és nem kell az ismeretlen szavakkal sem bajlódniuk. Az oldal szerintem legnagyszerűbb funkciója ez, egy könnyen használható felület, ami tudatosítja a kezdő nyelvtanulóban, hogy a ragozás nem egy soronként memorizálandó vers (én vagyok, te vagy, ő van...), a haladó pedig már tudatosan használhatja új igeidők begyakorlására. Az oldal francia, német, olasz, koreai, latin, portugál és természetesen spanyol nyelvek tanításához-tanulásához használható. Franciatanárként én csak a franciás tartalmakat fedeztem fel, de látszólag a többi nyelvnél is így működik az oldal. Minimális angoltudással (vagy azt kiváltó jó kattingatói ösztönökkel) a ragozási funkció tökéletesen kiaknázható, viszont az előre legyártott szótanítós részeknél – lévén azok amerikai gyerekeknek készültek – elengedhetetlen a célnyelvnél jobb angoltudás.

Tarczal-Márta Edit írása

Nyár lévén az előző évi anyagaimat rendezgetve bukkantam rá a spiral.ac alkalmazásban elkészített kérdéssoraimra. Az alkalmazást Hipersulis kollégáim ajánlották figyelmembe és Böngyik Edit kolléganőm küldött róla egyik este egy rögtönzött leírást. Ettől kezdve teljesen „bespirálozódtam”. Azaz a Spiral (ITT TALÁLATÓ) alkalmazás Quickfire részét használtam a tanítási órákon előzetes tudás felmérésére, matematikát tanítván a fogalmak számonkérésére óráról-órára, összefoglalásnál a rendszerezésre, óra végén annak ellenőrzésére, hogy mit sikerült elsajátítani az aznapi anyagból, tehát tulajdonképpen olyankor, ha a feltett kérdésemre a válasz egy- egy szó vagy kifejezés volt. Az alkalmazás lehetővé teszi, hogy egyénileg számon kérjük a diákjainkat. Tulajdonképpen csak a tanárnak van szüksége regisztrációra, (elég hozzá egy gmail fiók, egy facebook-, egy twitter- vagy egy edmondo regisztráció) laptopról, asztali gépről, tabletről, de akár saját telefonjáról is elindíthatja a kérdéseket. A diákok egy tanár által adott kóddal tudnak belépni és belépéskor nevet adni maguknak. A kérdések a diákok mobil eszközein jelennek meg. Minden diák beírja a válaszokat, majd elküldi a tanárnak. A tanár ahányféle válasz érkezik, annyiféle keretben látja a válaszokat. A keretek jobb felső sarkában lévő számok jelzik azt is, hogy hányan adták ugyanazt a választ egy-egy kérdésre, erre kattintva megjelennek a válaszadók nevei is. Na persze a válaszok adásánál már csak a kérdések feladása egyszerűbb. Létrehozásukhoz csak a Quickfire-re kattintunk majd címet adunk a kérdéssorunknak és feltesszük a kérdéseinket. Nem szabad elfeledkezni a mentésről sem, ami a jobb felső sarokban található pipával történik. A feladattípusok alatt oktató videók találhatóak, amelyek bemutatják az alkalmazás használatát. Mindenkinek hasznos időtöltést kívánok a programmal.

Régebben magam is sokat beszéltem arról, hogy a digitális bennszülöttek mennyire mások mint mi és mennyire másként viszonyulnak a technikához. Aztán hat évvel ezelőtt írtam arról, hogy ez a digitális szupersztár, mindentudó csodalény talán nem is létezik (ITT A CIKK), most is azt gondolom, hogy igazam volt akkor. Mégis időről-időre megdöbbent, hogy milyen igazi digitális analfabétákkal, sőt igazi ludditákkal találkozom néha a tanteremben. Amikor nekikezdtünk a digitális iskola projektünknek (ITT VAN egy film róla), több olyan diák is volt, aki nem tudta használni a gépet, nem igazodott ki a OneNote-ban, nem mentette el a munkáját, elfelejtette megnyomni a Beadás gombot stb. Olyan is volt, aki ült a gépe felett és kérdésemre közölte, hogy lemerült, mondtam neki, hogy esetleg dugja be a konnektorba. Eszembe jutott erről, amit John Holt ír az Iskolai kudarcok című könyvében (Gondolat,1991):

Mostani posztunkban a zeneterapeuta Sőnfeld Mátyás YouTube csatornáját ajánljuk elsősorban éneket tanítóknak, de mindenki másnak is érdekes lehet (IDE KATTINTVA). A kis videókon minden hangszerré válik, de szó szerint értve minden. Hangszer lesz a már-már triviális befőttes gumiból és szívószálból, poharakból és evőeszközökből. de hagszerréválnak az utcai tárgyak is, a szellőztetőrácson szólal meg a népdal, a járdán a filmzene és így tovább. Izgalmas ötleteket ad a zenéléshez bárkinek, sőt remek feladat is lehet, hogy a diákok maguk készítsenek így zenét. Persze nem csak énekórán lehet hasznos ez a tudomány, hanem fizikából is, amikor a hanghullámokról van szó.

A világ körülöttünk egyre gyorsabban változik, amitől nem, vagy csak egyre nehezebben tudja magát függetleníteni az iskola. A feladatot Caperton és Papert így fogalmazta meg: “Az átalakult munka sokkal többet követel meg, mint a korábbi tananyag tudását. Az elmúlt századok lassan változó világában a siker kulcsa az volt, hogy jól csináljuk, amit megtanultunk az iskolában. A gyorsan változó világban azt kell jól csinálnunk, amit nem tanultunk.” (Vision for Education: Caperton & Papert). Az elkövetkezendő évek, évtizedek pedagógiai gyakorlatának sikerességét nem kis részben fogja meghatározni az, hogy a megváltozott feltételekhez és elvárásokhoz hogyan viszonyul az oktatás.

Érdekesnek látszó mobiltelefon alkalmazást készített az MME, amelyben kétéltűeket és hüllőket határozhatunk meg, vagy csak tanulhatunk róluk a lexikonból. Összesen három alapfunkciója van az appnak: Milehet?, Lexikon, és Játék. Ha a Mi lehet?-re kattintunk, ott lépésről lépésre választhatunk, egészen addig, amíg meg nem határozzuk az előttünk lévő állatot. Választhatunk pl színt, testalkatot, míg végül jó eséllyel csak egy akad fenn a szűrőn. A sikeres meghatározás után rengeteg további információt kaphatunk az állatunkról. A Játék - nem meglepően - egy határozó kvíz, ahol ki kell választani kép (és pl. békák esetében hang) alapján, hogy milyen élőlényről is van szó. Részletesebb leírást, és linkeket az alkalmazásokhoz az MME oldalán, (IDE KATTINTVA) találhatunk.

Egyre többet hallani arról, hogy az internet leginkább a dezinformáció forrása, a legjobb médium az álhírek, fabrikációk terjesztésére, a valóságon túli világ motorja. Ez részben igaz is, tényleg hihetetlen mennyiségben áradhat ránk és a diákokra is a megalapozatlan információ, de azért ne felejtsük el, hogy az internet arra is lehetőséget ad, hogy minden korábbi módnál gyorsabban és könnyebben jussunk megbízható információkhoz és adatokhoz is. Ilyen forrás az Our World in Data nevű oldal is (IDE KATTINTVA), ahol nagyon alaposan egybegyűjtött (és a források pontos megjelölésével ellátott) adatokat találunk a világ helyzetéről. Legyen szó az oktatásról, energiahordozókról vagy éppen a népességről nem csak adatokat találunk, hanem látványos és interaktív diagramokat is, valamint részletes elemzéseket is. Ha a világ helyzete, a környezetvédelem kerül szóba az órán, érdemes forrásként felhasználni.

Szinte mindenki ismeri és szereti is a Geogebrát, ezt a remek matek programot, ami egy egyetemi szakdolgozatból nőtte ki magát világjelenséggé. Az ingyenes program nagyban megkönnyíti a matematikai szemléltetést akár függvényekről, akár geometriáról van szó. A napokban azonban a meglevők mellett három izgalmas mobilos változatára is rátaláltunk: A Geomerty Calculator (Androidra, iOS-re) tulajdonképpen egy Geogebra, amit mobilra, érintőképernyőre optimalizáltak és ebben a környezetben is gyorsan, könnyen használható.