Bevallom, régi, és eleddig be nem teljesült vágyam, hogy egy igazi, demokratikus, diákok által írt online diákportált hívjak életre. Többször is megpróbálkoztam pl. a DiákBlog felélesztésével, és nagyon sikeres is volt, de egész egyszerűen nem bírtam energiával, mert azért egy szerkesztőség életének a menedzselése nem kis feladat, akármennyire is alulról szerveződik. Nos, lehet, hogy nem kell tovább keseregnem, mert elindult a megtévesztően angol nyelvű Kidsnews nevű oldal ( IDE KATTINTVA látogatható meg), amely teret ad a diáktehetség kibontakoztatásának. Az érdekes kezdeményezés azért kérdéseket is felvet, pl. ha valaki Julius Caesar-ról ír egy cikket, akkor saját kutatások alapján dolgozott, vagy esetleg fordított, vagy több forrást használt-e? És ha igen, akkor fontos-e a források jelölése. Hasonló kérdések merülnek fel a képekkel kapcsolatban is, én egyetlen forrásmegjelölést sem láttam, pedig ezt hasznos lenne elsajátítani a helyenként akár 121 éves örök fiatal szerzőknek :) A legizgalmasabb számomra a valóban saját gyártásúnak tűnő tartalom, mint pl. egy interjú egy YouTuber-rel. Az oldal tehát adott, szerintem akár média szakkörök remek publikációs terepe is lehet, biztosan szívesen vesznek bármilyen érdekes, jó minőségű tartalmat.

Remek kis oldal indult világhódító útjára, a neve Álhírvadász, és legalábbis Záhonytól Gyékényesig biztosan igényt tarthat minden médiát olvasó vagy azzal az oktatásban foglalkozó figyelmére ( IDE KATTINTVA érhető el az oldal). Összesen négy szintet járhatunk be, Kezdőtől a Szerkesztőn át az Oknyomozóig. Az úton azt kell kitalálnunk, hogy vajon az elénk rakott hírek valódiak, vagy netán álhírek. Nekem tetszik, hogy valódi álhírekkel dolgozik a játék, azaz a gyakorlatban azonnal hasznosítható tudást ad. Aki a TanárBlog rendszeres olvasója, vagy csak a múlt héten is erre vetette az internet tengere, egy kicsit hasonló, angol nyelvű álhír-tinderrel találkozhatott (ITT). Hasznos vadászatot kívánunk!

Sokaknak hasznos lehet az Akriel elnevezésű oldal, ami a matematika (azon belül is az algebra) tanulásához ad segítséget (IDE KATTINTVA). A beírt feladatokat nem csak megoldja, hanem a lépéseket is megmutatja, sőt azokhoz még magyarázatot is ad, ha kérjük. Az egyes algebrai ismeretekhez bőségesen találunk gyakorló feladatokat is benne és még arra is képes, hogy felmérje, mi az az ismeret, amivel még nem rendelkezünk, mit kell gyakorolnunk. A rendszer jelenleg ingyenes, de nem biztos, hogy mindig is az marad. Az érettségi felkészülésben, matematika ismétlésben, gyakorlásban nagy segítség lehet.

Engedd be a mobiltelefont az órára! Nem arról van szó, hogy a gyerekek folyamatosan a mobiljukat nyomogassák az órán és nem is arról, hogy mostantól minden órán, miden tárgyból mindenkinek telefonoznia kellene, hanem arról, hogy ezeket az eszközöket, amik gyakran többet tudnak, mint az iskolai informatika labor gépei, kár lenne nem kihasználni. A legjobb persze, ha van hozzá internet elérés is, akkor használhatjuk a Kahoot! kvíz alkalmazást (ITT ÍRTUNK RÓLA), vagy feltehetünk kérdéseket a Socrative segítségével (erről ITT). Használható a mobil arra is, hogy azzal készítenek képeket, filmeket a iákok, amiket azután otthon vagy később az informatika teremben vágnak meg és küldenek el neked. Nem kell adatkapcsolat a Google Science Journal nevű alkalmazása kísérleti eszközzé varázsolja a mobiltelefont (ITT MUTATTUK BE).

Majdnem egy éve írtunk a Mentimeter nevű eszközről (ITT), amivel sokrétű visszajelzést kaphatunk az órán a diákoktól. Készthetünk vele a Kahoot!-hoz hasonló kvízt, feltehetünk a Socrative-hoz hasonlóan kérdéseket, de még ennél is többet is lehet vele csinálni skáláktól a szófelhőig. A mostani újdonság, hogy egy ingyenes bővítménnyel közvetlenül a Powerpointba is integrálhatjuk a Mentimeter eszközeit. Ehhez az ITT TALÁLHATÓ bővítményt kell a Powerpointhoz hozzáadni.

Sokan kezdik a tanévet iskolai kirándulással, erdei iskolával, nekik (is) gyűjtöttünk egy csokorba olyan oldalakat és alkalmazásokat, amik hasznosak lehetnek, ha a falakon kívülre merészkedik az iskola.

• Hazánk földtani térképe (ITT) segít abban, hogy pontosan lássuk, milyen területre is megyünk.
• A Geománia nevű oldal (ITT) pontos leírásokat ad minden környék ásványi lelőhelyeiről.

Poller Melinda írása

Ma már nincs, aki megkérdőjelezné a szókincstanulás kiemelkedő szerepét, ezért a nyelvtanárok folyamatosan arra törekszenek, hogy megtalálják azt a módszert, mellyel a leghatékonyabban fejleszthetik diákjaik szókincsét. Különösen az aktív szókészlet erősítése jelent kihívást, hogy folyékonyan, igényesen és változatos szókinccsel tarkítva beszéljünk. Erre pedig a sablonokban való nyelvtanulás megoldást nyújthat.

Nemes Patrícia írása

10 olyan weboldalt gyűjtöttem össze, amely óravázlatokat, segédanyagokat, rövidebb háttértanulmányokat tartalmaz a digitális műveltség, kritikaitudatosság és általában a médiapedagógia témakörében. Természetesen itt is az angol nyelvű oldalak vannak többségben, de szerencsére magyarul is találhatunk jó dolgokat az interneten.

A mikrokontrollerek világa egyre lenyűgözőbb és egyre több lehetőséget ad arra, hogy a botcsinálta barkácsolók is egyre izgalmasabb projekteket csináljanak meg. Most tudtam meg, hogy a már hazánkban is elérhető micro:bit képes a neopixel ledek irányítására, úgy éreztem, ez azonnal ki is kell próbálnom. Pár szó az alkatrészekről:

Pleyer Adrienn írása

Szerencsére nem is olyan régen rátaláltam a Conjuguemos oldalra (IDE KATTINTVA), amit egy amerikai spanyoltanár, Alejandro Yergos hozott létre, hogy megkönnyítse a ragozások memorizálását. Önállóan gyakorolhatnak a hallgatók, és nem kell az ismeretlen szavakkal sem bajlódniuk. Az oldal szerintem legnagyszerűbb funkciója ez, egy könnyen használható felület, ami tudatosítja a kezdő nyelvtanulóban, hogy a ragozás nem egy soronként memorizálandó vers (én vagyok, te vagy, ő van...), a haladó pedig már tudatosan használhatja új igeidők begyakorlására. Az oldal francia, német, olasz, koreai, latin, portugál és természetesen spanyol nyelvek tanításához-tanulásához használható. Franciatanárként én csak a franciás tartalmakat fedeztem fel, de látszólag a többi nyelvnél is így működik az oldal. Minimális angoltudással (vagy azt kiváltó jó kattingatói ösztönökkel) a ragozási funkció tökéletesen kiaknázható, viszont az előre legyártott szótanítós részeknél – lévén azok amerikai gyerekeknek készültek – elengedhetetlen a célnyelvnél jobb angoltudás.