A digitális munkarend ismét a középpontba került, hiszen sokan kényszerülnek otthonról tanítani és tanulni. Kétségtelen, hogy az iskolák nagyobb része tett lépéseket az oktatás megszervezéséért, ám ezek gyakran adminisztratív lépések (pl. olyan keretrendszert kell használni, ahol lehet a ki- és a belépéseket logolni, vagy szabályozzák, hogy az órák max. 80%-át szabad megtartani online, vagy éppen kötelező a diákoknak bekapcsolt kamerával részt venni az órán, ellenben igazolatlan hiányzásnak számít). Mindezzel nem is lenne persze baj, hiszen ez (is) fontos szerepe egy iskola vezetésének. Ugyanakkor, minél jobban sikerül az eredeti, 'offline' szabályozást a digitális térbe átültetni, annál inkább fejlődnek ezen szabályok elkerülésére is a mechanizmusok (mondjuk a diákok részéről). Azonban, ha valóban tanulás történik (nem csak tanítás), kisebb eséllyel veszítjük el a diákokat, mintha csak a formális megfelelésre törekvő 'teljesítés'. Az alábbiakban összegyűjtöttünk nyolc olyan jelet, amelyek alapján könnyebb eldönteni, hogy 'formális teljesítés' vagy 'tanulás' történik. Természetesen megoldást is kínálunk, a Digitális tanulás tananyag (IDE KATTINTVA).

Kedves Olvasóink!

Örömmel értesítünk titeket, hogy a #school Tudásháló és a TanárBlog Akadémia webinárium-sorozatot indít. A 8 alkalmas online kurzuson a digitális tanulás legfontosabb témaköreit érinteni fogjuk. A webinárium-sorozat célja, hogy módszertani segítséget nyújtson a pedagógusoknak ahhoz, hogy élhető, hatékony, tartalmas legyen az online tanulás. A csatlakozás #school Tudásháló, illetve a TanárBlog Akadémia tagjainka ingyenes. Hogyan lehetsz tag? Egyszerű, legalább egy modul megvásárlásával a vadonatúj, 10 modulos Digitális tanulás interaktív tananyagból - RÉSZLETEK ITT. Alább a következő 8 webináriumra tudtok jelentkezni. Természetesen a tananyagok megvásárlása nélkül is lehet, akkor 1000 Ft a belépő.

Alig egy hete indult útjára a Digitális Tanulás című interaktív tananyagunk, amely segítségével velün közösen egy olyan utat járhattok be, amely során (talán) minden szükséges szakmai segítséget megadunk ahhoz, hogy élhető, hatékony, és értelmes lehessen az online tanulás. István levele alább pont erről szól! Ezért is határoztunk úgy, hogy webinárium-sorozatot indítunk november 27-től, amely minden TanárBlog Akadémia tagnak ingyenes (ahhoz, hogy te is a TanárBlog Akedémia tagja legyél, nem kell mást tenned, mint INNEN - keressétek a Digitális Tanulás anyagokat - megvenni legalább egy digitális tananyagot 1690 Ft-ért). Részletekkel nemsokára jelentkezünk, addig is íme István levele:

Kedves #school és tanárblog csapat!

A 8. modul: Tanulói aktivitás című anyagotokkal kapcsolatban szeretnék egy pozitív visszajelzést adni. A héten már alig tudtam rávenni magam, hogy ellássam a feladatomat, mert a diákok harmada kifejezetten demoralizálólag hatott rám mostanra.

Tavasszal nagyon klassz ötleteket és irányvonalakat merítettem a tanárblog posztjaiból, de most valahogy a diákok is dörzsöltebbek, és hiába vannak motivált tanulóim, a flegma megúszós serdülők megakasztanak. Nem sokkal később már olyan elveszettnek éreztem magam, hogy a hvg-n olvasott cikkről a blogra mentem, onnan pedig befizettem a 8-as modulra, hátha kapok valami kiforrott know-how-t, amivel vissza tudok ülni a nyeregbe.

A legjobb az anyagotokban az volt, hogy két kolléga beszélt a videók javában, mert így valahogy pótolta az erodálódott magabiztosságomat (egymagam vagyok), így - talán röhejesen hangzik - hárman voltunk: én mint néző, és két tapasztalt kolléga. Komolyan mondom, ha csak egy ember van a videón, nem lökött volna rajtam ennyit előre.

Tartalmilag is jó volt, gatyába rázta a pedagógiai/didaktikai stratégiámat, és a példákon keresztül ötleteket is szereztem. Nem sokat, de ez nem kritika: ennél többtől csak még elveszettebbnek éreztem volna magam (hogy mennyi módszert kell még adaptálnom).

Jó egészséget és jó munkát kívánok nektek!

István

2020. márciusában új világ köszöntött a pedagógusokra és a diákokra. Ez a világ először egy kietlen pusztaságnak tűnt, ahol minden nap meg kellett küzdenünk a túlélésért. Voltak, akikben társra találtunk a digitális oktatásban, mások új utakat próbáltak ki. És mindenkinek más-más fegyverzete volt. Így kellett a minket sújtó elemek ellen nap mint nap felvenni a küzdelmet. Quizlet vagy Sutori? TEAMS vagy Classroom, egy rendszer vagy több rendszer? Egyáltalán legyen tanítás, netán távoktatás, vagy csak csukjuk be a szemünket, és várjuk, amíg vége lesz a rémálomnak? Mindezek a kérdések felmerülnek bármilyen valamirevaló poszt-apokaliptikus sorozatban. A kérdés az, hogy kiből és hogyan lesz 'zombi'?

Amennyire sokkolt mindenkit a karantén első hulláma, az újrázás novemberben már nem jelentett (nem is jelenthetett) hasonló megrázkódtatást a digitális tanulásra átállásban. Sok helyen felkészültek, legalábbis annyira, hogy iskolai szinten megegyeztek a digitális keretrendszerben, és tudják, hogy milyen formában fognak online órákat tartani. Akárhogyan is nézzük, ez önmagában nem kis eredmény. Az őszi karantén valódi kihívása a tanulás hatékonyságának a növelése. - Honnan tudjuk, hogy a gyerekek ránk figyelnek, vagy csak olyan szögben állítják be a kamerát, hogy mellettük legyen a telefon, így vígan játszanak, miközben a tanár azt érzi, hogy szemkontaktust tartanak vele a diákok?

• Ha egy iskolai tantermet szokás díszíteni, vajon mi a helyzet egy online tanteremmel?

• Hogyan válik az online tér tanulás, és nem a digitális alibizés terévé?

• Hol kezdjük a digitális tanulási tér kialakítását?

Sok-sok kérdés. A Digitális Tanulás című tíz modulos vadonatúj digitális tananyagunk mindebben segít. Az első modul címe: 1. Élhető rendszer a tanárnak. Bármennyire is hiszünk a diákközpontúságban (teljesen jogosan), a hatékony digitális pedagógia első lépése a tanár helyzetének, szerepének meghatározása. Ebben segít ez az interaktív modul, amelyet IDEKATTINTVA szerezhetsz meg, és mindösszesen 1690 Ft-ba kerül.

Noha a magyar nem egy klassikus engeri nemzet, az Európai Unió tagjaiként egy kicsit mi is tengerbirtokosok lettünk. Talán nem is érdemes hangsúlyozni, hogy a tengereknek milyen fontos biológia, környezeti és gazdasági szerepe van. Biztosan érdemes egy-két tanórán részletesebben foglalkozni velük. Ebben lehet segítség az Európai Tengeri Atlasz (IDE KATTINTVA), ahol mindenki elkészítheti a saját temgertérképét közel száz különféle mutatóból válogatva. Izgalmas gyakorlat a diákoknak, hogy készítsenek egy olyan térképet, amiről azután tudnak két-három bekezdésnyi magyarázatot írni.

Börleszk filmekben fordul elő, hogy amikor a szereplő már elbotlott, arccal belesett a sárba és átment rajta egy autó, akkor még az autó platójáról a téglák is a ráömlenek. Remek komikus hatás, mindenki a térdét csapkodja nevettében. Ami most az iskolákban történik, az sokban hasonló, de mégsem tűnik igazán viccesnek. Éppen hogy összeszedte magát az iskola a digitális munkarend után, ami csak a minisztériumból nézve volt diadalmenet, amikor nyakunkba szakadt egy újabb probléma: a hibrid oktatás. Hibrid oktatás alatt azt értem, amikor vannak, akik jelen vannak a tanteremben és vannak, akik csak online. Ez a helyzet olyankor állhat elő, ha egy diák karanténba kerül (például azért mert nem fertőzött, de elsődleges kontakt) vagy amikor a tanár van csak online jelen (például azért mert egészségügyileg veszélyeztetett). Ez a szituáció újabb kihívásokat teremt, amikkel bizonyos tekintetben még nehezebb megbirkózni, mint a tisztán online tanítással.

Akár lesz még karanténoktatás akár nem (bár nem tűnik úgy, hogy teljesen megúszhatjuk), a 2020-ban kezdődő tanév a legnehezebb lesz, sok évre visszamenőleg. Olyan apróságokról ne is beszéljünk, mint az új NAT rapid bevezetése vagy az egyre égetőbb tanárhiány, az elmúlt félév sokkal komolyabb próbatételek elé állított minket. Damoklész kardjaként függ az iskolák felett a lehetőség, hogy bármikor újrakezdődhet a digitális munkarendnek nevezett dolog, ami gyakran nem volt digitális (pl. amikor e-mailben elküldték a munkafüzet melyik feladatait kell megcsinálni) és ritkán volt igazán munkarend (amikor egyes pedagógusok koordinálatlan próbálkozása volt arra, hogy valami legyen). De még ha meg is ússzuk az újabb karantént, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne vonjuk le az elmúlt fél év tanulságait és ne próbáljuk meg megtalálni azokat a feladatokat, amiket ezek ránk rónak. Már nem takaródzhatunk azzal, hogy csak két napunk volt a felkészülésre, öt hónapunk volt rá, arra sem számíthatunk, hogy a diákjainkat az újdonság varázsa fogja motiválni. Most jön a neheze.

A jövő szempontjából mindenképpen izgalmas dolog zajlik éppen az angliai év végi osztályzatok körül. Hogy ennek milyen következményei lesznek más országokra nézve az persze még kérdéses, de az jól látszik, hogy a sokak által várt adatokon és adatelemzésen alapuló oktatásirányítás nem feltétlenül vezet jóra. Annyit bizonnyal láthatunk, hogy diákok tüntetnek a vizsgaeredmények miatt és kormánypárti képviselők kérik számon az oktatási minisztert, hogy mit is képzel. Nem könnyű innen kibogozni, hogy mi is történik, hiszen az angol rendszer kifejezetten bonyolult. A lényeg, hogy az érettséginek megfelelő jegyeket (GCSE és A-level) a középiskolai tanárok adták eddig a központi vizsgák és a tanulmányi eredmény alapján. Az idei évtől ez megváltozott és a vizsgaközpont (Ofqual) már nem veszi figyelembe a tanárok által adott jegyeket. Vagyis figyelembe veszi, de másképp, nem könnyű eligazodni a közel 400 oldalas dokumentáción, ami csak a jegyosztás technikai részleteit vázolja.

Gyakran van olyan helyzet, hogy pár gyerek éppen hamarabb készen van a feladatával órán, főleg, ha igyekszünk differenciáltan tanítani. Ilyenkor jöhet jól, ha van pár feladat, elfoglaltság a tarsolyunkban, amit kedvvel csinálnak, de a tanításhoz is van köze. Fokozottan jelenik meg ez, ha az embert bedobják helyettesíteni és nincs igazán ideje felkészülni az adott tananyagból (esetleg nem is szakja az). Az ilyen feladatokat, amiknek azért mégis van valami értelme szoktam én időkitöltőnek nevezni. Fizikából, földrajzból ilyen időkitöltő feladat lehet az ISS Docking Simulator (IDE KATTINTVA).