Özönlenek az izgalmas és érdekes cikkek a TanárBlogon, a címlapra csak néhány fér ki közölük, ezért azt gondoltuk, érdemes lenne egy ajánlót írni, hogy csak ebben a harminc napban mi minden jelent meg itt nálunk. A fő témánk természetesen a mesterséges intelligencia tanórai használata, ami nem is csoda, ez a legnagyobb kihívás és a legnagyobb lehetőség bárkinek, aki tanít. A mélyebb elméleti eszmefuttatások mellett bőségesen írtunk gyakorlati tanácsokat és ötleteket is.

Kínáltunk egy EGYSZERŰ KÉPGENERÁTORT, amivel szövegből lehet képeket csinálni, akár regisztráció nélkül is.
Egy konkrét ÓRAVÁZLAT adott példát arra, hogyan lehet a diákokat bevezetni a ChatGPT és társai használatába. Leírtuk azt, milyen tapasztalataink voltak az órán.
Saját tapasztalatunk, hogy a digitális bennszülöttek nem feltétlenül bánnak könnyen a mesterséges intelligenciával. Egybegyűjtöttük, MIT ÉRDEMES ELMONDANI RÓLA.
A mesterséges intelligencia technikai hátterét is könnyebb megérteni és akár elmagyarázni is a diákoknak egy remek VIZUALIZÁCIÓVAL.
Hosszabb és filozofikusabb írás volt, amiben arról töprengtünk MIKÉNT ALAKÍTJA ÁT a tudást a mesterséges intelligencia. Lehet, hogy fontos lesz minél több filozófiát és nyelvészetet tanulni a jövőben?
A sok elmélet mellé belefér az új eszközök bemutatása is, például HÁROM IZGALMAS KÉPSZERKESZTŐ.
Néha a természetes intelligenciáról is érdemes beszélni, erre lehet fantasztikus eszköz EGY VIDEÓGYŰJTEMÉNY, amiben tudósok, művészek mesélnek mindenről.
A klasszikus Turing-teszt már nem kihívás a mesterséges intelligenciának, de az ÓRÁN jópofa játék lehet, ami biztosan arra készteti a gyerekeket, hogy angolul beszéljenek.
Arra is figyelmeztettünk mindenkit, hogy VESZÉLYES ÁLHÍR terjed a diákok között, jó ha tudunk róla.
Egy újabb óravázlat került terítékre, amivel a diákok NYOMOZHATNAK a mesterséges intelligencia jeleit keresve, fel sem tűnik nekik, hogy a képek leírásának máskor unalmas témakörét gyakorolják közben.
Kifejezetten kezdőknek szánt nyelvórára készíthetünk magunknak segédet a ITT LEÍRT módon, garantált az interaktív nyelvóra.
Megmutattuk, hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a feladatok generálásában, az így elkészült emelt szintű BIOLÓGIA FELADAT le is tölthető az oldalunkról.
A mesterséges intelligencia nem csak lehetőség, hanem kihívás is, igazi fegyverkezési verseny zajlik a szöveggeneráló oldalak és a generált szöveget lebuktató eszközök között, HOGYAN HASZNÁLJUK KI EZT AZ ÓRÁN?, adunk rá ötleteket.
Azt is megírtuk, hogy milyen tapasztalatokkal jár, ha BEENGEDJÜK AZ ÓRÁRA a mesterséges intelligenciát.
Nem vitás, hogy a mesterséges intelligencia a legforrób téma jelenleg az oktatásban, de azért néh jó offline dolgokkal is törődni, ajánlottuk például EGY TUCAT TÁRSASJÁTÉKOT, amiket hatékonyan lehet a tanításban használni.
Levezetésnek belefért még egy új eszköz, a VARÁZSSZIVACS bemutatása is. Természetesen ez is mesterséges intelligenciát használ.
Ennyit kínálunk egyhavi előfizetésért, vagyis 999 forintért, meg természetesen azt a többezer cikket is, amik az elmúlt másfél évtizedben gyűltek össze itt a TanárBlogon. Az előfizetés mikéntjéről ITT LEHET TÁJÉKOZÓDNI.
Kellemes olvasgatást!

Ma egy egyszerű, praktikus, gyorsan használható eszközt ajánlunk, amely elsősorban órára készülésnél lehet hasznos, ha arra van szükségünk (vagy szükségünk nincs is rá, de érdekes, vagy vicces lehet), hogy egy adott képről egyes elemeket kitörölhessünk. Például nyelvtanításban, képleírásnál remekül lehet arról beszélgetni, hogy milyen elemek hiányoznak az adott képről, de ez csak egy felhasználási lehetőség ... mutatunk még párat, nem csak nyelvtanároknak. Érdemes kattintani!

Amikor gamifikációról van szó, akkor sokan gondolnak arra, hogy játékokat viszünk be az órára, az órán játszunk. A szakkifejezés nem ezt jelenti, hanem a játékok pszichológiai elemeinek beemelését az oktatási folyamatba. Amit természetesen akár játékokkal is meg lehet csinálni. 2018-ban Jesztl József és Lencse Máté könyvet is írtak a társasjátékok pedagógiai alkalmazásáról ITT OLVASHATÓ´, bemutattak több olyan játékot is, amit szerintük jól lehet alkalmazni a tanításban, nevelésben is. Nem véletlen, hogy a társasjátékokhoz nyúltak, mert ez a játékforma igazi virágkorát éli, évente több ezer új játék jelenik meg és az utóbbi években már magyar nyelven is elérhető az újdonságok nagyja és egyre több nemzetközileg is jegyzett magyar játéktervező is van. A társasjátékozás elsődlegesen családi hobbi, de ma már többen játszanak akár klubokban, kávézókban is, olyannyira, hogy egyre több kifejezetten erre szakosodott vendéglátóhely is üzemel már. Adja magát az ötlet, hogy vigyük be ezeket a játékokat a tanórára is, hogy segítsenek a tananyag elsajátításában. Ez azonban nem olyan egyszerű.

A legfőbb gond az idő, kevés olyan játék van, ami a szabályok megtanulásával együtt 45 perc alatt lejátszható. A másik a létszám, nem nagyon van olyan társasjáték, amivel egy egész osztály egyszerre tudna játszani. Így aztán a társasok maradnak többnyire házi feladatnak, szakkörökre vagy szorgalmi munkának. Szintén jól jöhetnek erdei iskolákban, nyári táborokban. Ugyan a társasok szinte mindegyikére igaz, hogy segíti a szabálykövetés, a tervezés, a kommunikáció képességét, mi most direkt olyan játékokat próbáltunk egybe gyűjteni, amik a tananyag megtanításában is hasznosak lehetnek. Itt van tizenkét már bizonyított társasjáték, amit be lehet építeni a tanításba. Vannak köztük újak és régebben megjelentek is, nagy szerencse, hogy a használt társasjátékok piaca kifejezetten aktív, így be lehet szerezni azokat is, amik nem tegnap jelentek meg.

Elvitathatatlan, hogy a mesterséges intelligencia folyamatosan alakítja az iskolák mindennapjait. Volt először a hurrá-optimizmus VS rettegés (mindent megcsinál helyettünk VS elveszi a munkánkat, és a diákok ezzel csalnak). Aztán jött a finom puhatolózás… mit is lehetne ezzel kezdeni? Itt jelenleg még nagyon sokan csak addig jutnak el, hogy megpróbálják a diákokat lebuktatni, ha AI-val megírt házi feladatot adnak be, illetve saját magunk kreativitását fejlesztjük - óravázlat íráshoz, szemléltető anyagok készítéséhez, képek generálására. Mára a diákok és a tanárok külön-külön viszonylag sok feladatra tudják/tudnák használni a mesterséges intelligenciát. Megpróbáltam ezt egy lépéssel tovább is gondolni - mi történik akkor, ha az AI része lesz az iskolai mindennapoknak, és eszközként próbáljuk meg minél hatékonyabban használni. Ebben az írásban azokat a tapasztalataimat írom le, ami a diákok reakcióit foglalja össze. Valóban más lett a tanóra dinamikája, de nem egészen úgy, ahogy gondoltam. Szóval, mire számíthat egy tanár, ha az órára is beengedi az AI-t?

Nagy össznépi játék lett az AI-val elkészíteni egy iskolai esszét, majd ezt egy az egyben beadni. Természetesen megjelentek azok az eszközök is hamarosan, amelyek ezeket képesek leleplezni. De nem váratott sokáig magára az a megoldás sem, amely képes 'humanizálni' az AI látal generált szöveget. Sőt, most már van olyan alkalmazás is (mutatjuk a lapozs után!), amely ezt egyben tudja - azaz bemásolod a ChatGPT-vel elkészített írást, megmondja, hogy szerinte hány százalékban AI által generált az esszé, majd közvetlenül alatta van az a mező, ahol 're-humanizálhatod'. Tanároknak érdekes lehet nagyon (diákoknak is, de ők ritkán előfizetőink :) . Ugyanakkor egy érdekes órai ötletet is adunk ahhoz, hogy ezt a 'csalást' hasznunkra fordíthassuk a nyelvtanulásban.

Nehéz diákok, alacsony szintű nyelvtudás, Digitális Témahéttel színesítve, melegfront, napos tanterem, fülledtség- egy kis, falusi iskolában. Nehezített terep. Ráadásul ezek a gyerekek valahogy még kevésbé értik, szeretik a mesterséges intelligenciát, nem érdeklődnek, mivel igazi eredményt elérni vele 'nehéz'. Ebben a cikkben arról lesz szó, hogyan mentettem meg az órámat a ChatGPT.

Sokan kérdeztétek tőlünk, hogy melyik a legjobb AI képszerkesztő (generátor) jelenleg, és erre természetesen nincs egyetlen jó válasz, hiszen mindegyik alkalmazás másban erős. Végignéztünk jópárat, és most összesen három MI alkalmazást mutatunk be, amelyet kipróbáltunk, használtunk a tanórán, és tapasztaltuk az előnyeiket és az esetleges hátrányaikat. Ha azon gondolkozol, hogy profi, jól használható képeket készíts iskolai környezetben, ez a cikk biztosan neked szól!

Érdekes utánagondolni, hogy miként is képzelték el a jövőt fél vagy egy évszázaddal ezelőtt, robotok mindenhol, amik átveszik az emberek munkáját. Asimov egész univerzumot épített fel a robotok történetére, de még három éve is a Boston Dynamics táncoló robotjai ragadták meg a képzeletünket. Ki is alakult egyfajta luddita hangulat, a félelem, hogy ezek a robotok pont a legalacsonyabban fizetett ezért legkiszolgáltatottabb munkások helyét fogják elvenni. Az elképzelések szerint az így kialakuló új proletariátus pedig nem az Újkor, hanem az Ókor proletárjaira hasonlítanak majd, azokra a városi tömegekre, akiknek valóban csak a gyermekeik az egyetlen vagyonuk. Többen javasolták, hogy korlátozni kell a robotizáció terjedését az elesettek védelmében.

A mesterséges intelligenciával felturbózott chatbotok aztán radikálisan változtattak ezen a jóslaton. Úgy tűnik, mégsem a fizikai munkások lesznek azok, akiket elsőként vált fel az új technika. Mindez persze nem teljesen újdonság, Hans Moravec már 1985-ben észrevette azt a paradoxont, ami róla is kapta nevét: viszonylag könnyű elérni, hogy a számítógép a felnőttek szintjén teljesítsen egy intelligenciateszten, vagy úgy játsszon dámát, de nehéz, vagy lehetetelen, hogy elérje egy egyéves képességeit, ha az érzékelésről vagy mozgásról van szó. És nem csak a feladat nehézségéről van szó (bár az is tanulságos, amit Steven Pinker írt 1994-ben: Az MI-kutatás harminc évének legfontosabb tanulsága az, hogy a nehéz feladatok könnyűek, a könnyű feladatok pedig nehezek.), hanem a költségéről is. Bár a Chat-GPT kifejlesztése, betanítása közel négymillió dollárba kerülhetett és a működtetése sem olcsó, az egy-egy felhasználóra eső költség nem sok. Ezzel szemben egy intelligens robot minden egyes példányához motorokra, érzékelőkre, elektronikára van szükség, távol van a pillanat, amikor ez olcsóbb lesz az emberi munkaerőnél. Vannak persze olyan munkakörök, amik olcsón, hatékonyan válthatók ki a mesterséges intelligenciával, ilyen az ügyfélszolgálatos, a kárrendező, a könyvelő, a marketinges és a jogi asszisztens. A vártnál is hamarabb bekövetkező munkaerőpiaci átalakulásban nem a társadalmi státuszában legalul levő, a legkevesebb tanulást igénylő munkák szűnnek meg, hanem azok, amik ugyan szellemi tevékenységek, de egy érettségivel, bachelor végzettséggel is elláthatók. Kőművesekre, villanyszerelőkre, de akár még bolti árufeltöltőkre is szükség lesz még sokáig, de a szakmák rangsorának közepe tűnik majd el. Ez a társadalmi megosztottság minden korábbinál nagyobb lehet, hiszen skála nem folyamatos, az egyik végéből a másikra kerülni hatalmas ugrást igényel. Mit kell tennie az iskolának ahhoz, hogy a diákjai ezeknek a változásoknak a nyertesei legyenek?

Mostanában a csapból is a mesterséges intelligencia folyik, biztosak lehetünk benne, hogy ez lesz az az új technilógia, ami a mindennapjaink részévé válik. Nem kérdéses, hogy a technikával való viszonyunk problematikus, amennyire javítani tudja az életminőségünket, annyira képes rontani is rajta. Az okostelefon remek eszköz lehet, ha oda kell találnunk valahova egy ismeretlen városban, vagy éppen meg kell tudnunk, hogy mit is ehetünk egy kínai vendéglőben, ami annyira autentikus, hogy latin betűkkel nem is írnak ki semmit. De éppen annyira tönkreteheti a mindennapjainkat, ha nem alszunk eleget, mert a szociális média oldalakat pörgetjük vagy a valós tájékozottságunk helyett beleszorulunk az álatala generált információs buborékba. Ahhoz, hogy jól tudjuk használni az egyik legfontosabb, hogy megértsük, miként is működik, mi az, amit valójában csinál, létrehoz. Fontos ezt tudni a keresőmotorokkal és a közösségi oldalakkal kapcsoaltban, de talán még lényegesebb az éppen beköszőntő Mesterséges Intelligencia forradalom hajnalán. Az MI technológiák hátterében szinte minden esetben a gépi tanulás, amögött pedig a neurális hálózatok működése áll. Érdemes egy pár percet rászánni arra, hogy a diákok megértsék, miről is van szó és ehhez semmi sem segít jobban, mintha működés közben láthatják.

Nagyon sok mesterséges intelligencia alkalmazás lepte el az internetet (egy gyűjtő oldalon több, mint 13000 (!!) található), de eddig vagy arról szóltak a pedagógiai írások, hogy hogyan csalnak ezzel a diákok, és hogyan próbálják rajtakapni ezen a tanárok őket, vagy a tanárok által használható eszközök kerültek a középpontba (pl. tesztfeladat, vagy óravázlat generátorok). Itt az ideje, hogy fordítsunk ezen egyet, és keressük meg az AI helyét az osztálytermek mindennapjaiban. Erről szóló cikksorozatunk első része abban segít, hogy egyáltalán el tudjunk kezdeni a diákjainkkal ilyen alkalmazásokat értelmesen használni. Induljatok el velünk 10 egyszerű, kipróbált lépésben!