Dan Meyer amerikai matematikatanár szerint a matematikaoktatás szerkezete alapjaiban elhibázott. szerinte nem véletlen, hogy sok gyerek nem szereti a matematikát, hiszen nem érzik úgy, hogy bármihez köze lenne annak, amit tanulnak. Véleménye szerint, a való életben sosem találkozunk a problémákkal olyan módon, ahogyan a matekórán. A valódi problémáknál tudnunk kell különbséget tenni a releváns és lényegtelen adatok között és magunknak kell rájönnünk a megoldás lépéseire is, nem pedig egy megoldási módot kell alkalmaznunk lépésről-lépésre.

Ennél persze sokkal pontosabban és részletesebben fejti ki a véleményét a blogjában (ITT OLVASHATÓ) és a Bővebben után megtekinthető (magyar feliratos) videóban is.

A kémiatanárok körében ma is folyik a vita arról, hogy mennyire kell a kémiai kísérleteknek a mindennapokohoz kötődnie. Az egyik elképzelés szerint, minél hétköznapibb anyagokból dolgozunk, annál nagyobb lesz a tanultak relevanciája a diákok számára. A másik tábor a veszélyeket hangsúlyozza, ha ugyanis a mindennapi anyagokkal pancsolnak a kémia órán, könnyen kezdhetnek otthon is veszélyes házi kísérletekbe, olyasmibe, ami nem ellenőrzött, nem laboratóriumi körülmények között nagyon veszélyes lehet.

Az Off the Shelf Chemistry szerzője Robert Farber egyértelműen az első állaspontot foglalta el és ennek szellemében írta meg 18 vizsgálat menetét (ITT TALÁLHATÓ). A vizsgálatok bár mindennapi anyagokat használnak, komoly laborfelszerelést igényelnek.

A Greeanpeace Weather nevű oldalán egy stratégiai játékot találhatunk (amely vizuálisan viszonylag igényes, viszont ezért lassabban is töltődik be!), ahol a világot megmenthetjük az emberiség okozta katasztrófáktól. Ehhez regisztrálnunk kell, valamint egy szobát elnevezni, ahol (minimum ketten) elkezdhetjük a missziók teljesítését. Érdekes lehet órán használni, a gond az, hogy addig nem igazán látszik a játék, amíg legalább ketten be nem regisztrálnak egy szobába. Szóval egy kollégával, vagy a szomszéd gyerekével kell kipróbálni a játékot, mielőtt ráeresztenénk a gyerekeket az iskolában. (megjegyzés: lehet kapni a játékot rendes társasjáték formájában is, az is érdekes lehet - a képek alapján elég jól néz ki).

Ma újabb óravázlattal kedveskedünk angolos kollégáinknak. Szintén a táborban tapasztaltuk meg igazán, hogy mennyire hasznos a Spelling City oldala! A lapozás után nem is egy, hanem igazából 2 óravázlat található, mivel a Spelling City-t kipróbáltuk haladóbb, nagyobb gyerekekkel, de kicsikkel is (kb. 10 évesekkel). Most részletesen a nagyokkal foglalkozunk, a kicsikkel felvett órát a Spelling City-vel pedig később, egy 'állatos' óravázlat keretében tesszük közzé.

Egy érdekes kísérletbe fogtunk a nyáron: egy gyerektáborban próbáljuk meg az IKT bevezetését. Classmate PC-vel, internetes órákkal - és kizárólag olyan tanárokkal, akik még életükben nem használtak IKT-t az óráikon. Az eredményekről folyamatosan beszámolunk - mindig óravázlat formájában, képekkel gazdagon illusztrálva :) Az első óravázlat a házak, lakások témakörben született, és az Architect Studio oldalát használta (IDE KATTINTVA található). Részletes vázlat pedig a lapozás után!

A most bemutatott, legalább két órát felölelő foglalkozásban a diákok képzelőerejére és biológiai ismereteire egyaránt szükség van. Saját maguk által australian pokies kitalált élőlényekből kell egy saját ökoszisztémát összeállítaniuk. Az ökoszisztéma modellezéséhez a korábban bemutatott Econet programot használják (ITT ÍRTUNK róla).

Lentebb letölthető a diákokinak kiadható feladatlap és a pontos óravázlat is. A Bővebben után pedig videón is bemutatjuk, miként zajlott a foglalkozás.

Nagyon szeretem az ún. tartalom-alapú órákat, amikor a nyelvtanár nem a mindennapokról beszélget a gyerekekkel, hanem tényleg meg szeretne tanítani valamit - valami kézzelfoghatót. Ehhez a történelem nagyon adja megát - sok a nyelv benne, érdekes történetek, fontos események, egyébként is hasznos. Mivel a tantervbe viszonylag kevéssé fér bele a 20. századi világtörténelem, én ezzel szoktam - angol órán - foglalkozni. A lapozás után két olyan oldalt mutatok be, amelyeket nagyon szeretek.

Nagyon divatosak manapság az igazságügyi szakértők munkáját bemutató sorozatok. Nos, az Autopsy of a Murder nevű oldal (IDE KATTINTVA található) bemutatja ezeknek a szakembereknek a valódi munkáját. Egy gyilkossági ügyet tudunk felderíteni - méghozzá egy interaktív játék segítségével. Megérkezünk a helyszínre, a nyomokat rögzítjük, majd a laborban elemeznünk kell mindent. Természetesen a megfelelő nyomokat a megfelelő laborban.

Terepgyakorlatok, szakmai kirándulások során állandó probléma, hogy miként is rögzítsék a diákok mindazt, amit látnak, tapasztalnak, ami történik velük. Fontos lenne, hogy rendszereződjön számukra a sok információ és az sem baj, ha valamiként nyoma marad számukra is annak, hogy mit is csináltak. A megszokott forma, hogy a gyakorlat után élménybeszámolót vagy jegyzőkönyvet várunk tőlük, amiben rögzítik az eseményeket. Ez néha nyögvenyelősen és nehézkesen megy és beadott munkák is inkább a legyünk túl rajta hangulatot árasztják. Itt jöhet segítségünkre a kicsi, könnyen kezelhető Classmate PC.

Diákjainkkal természettudományos szakmai kiránduláson vettünk részt, elsődlegesen olyan gyárakat, üzemeket, kutatólaborokat látogattunk meg, amik munkája kötődik a tanulmányaikhoz. A kirándulás elején a diákok páronként kaptak egy Classmate PC-t, hogy azt vihetik magukkal bárhová és a webkamerája segítségével rögzíthetik a beszámolójukat.

A tudománytörténet egyszerre lehet izgalmas és érdekes és borzasztóan unalmas is. Ha csak záporoznak az adatok és az életrajzok, könnyen oda az izgalom és még a legnagyobb felfedezésből is csak adathalmaz lesz. ezen segíthetünk, ha egy tudományterület történetét 1:1-be tanulással dolgozzuk fel, úgy hogy minden diák a saját gépén és külön tudjon dolgozni valamilyen részfeladaton.

A Glogster Edu (ITT ÍRTUNK RÓLA) nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy izgalmasabbá tegyük ezt a munkát. Nincs más dolgunk, mint minden egyes diáknak megadni a felhasználónevét és jelszavát, amit a glogsterre regisztrálva kaptunk, valamint azt, hogy milyen kutatóval, vagy milyen felfedezéssel kell foglalkoznia. Érdemes megadnunk az értékelés szempontjait is, például így: