Nincs hangosabb és fontosabb kérdés a 2024-es tanév kezdetekor, mint a mobiltelefonok használata, szükségessége, elvétele, 'tiltása', korlátozása. Ebben sokan (mi is) és sokszor megnyilvánultak, én most arra gondoltam, hogy nem jogi (jogos-e), logisztikai (kivitelezhető-e) vagy éppen emberi jogi (alapjog-e a telefon), netán közgazdasági (ki fogja kifizetni a megrepedt képernyőt) oldalról közelítenék, hanem megpróbálom azt körüljárni, hogy mire is lehet használni a telefont, és valójában mire használják az iskolában. Ehhez a Tanárblog Facebook csoportjában kértem tippeket, ahol a digitális pedagógia és a tanítás iránt elkötelezett pedagógusok beszélgetnek egymással - igen aktívan! - így nem csoda, hogy 1 nap alatt közel 100 válasz jött, sok kommentben 3-4 felhasználási mód is. Ezekről szeretnék most szólni, de úgy, hogy mindezt hozzákötöm az iskola digitalizációjának szintjeit leíró, ismert és bevett ún. SAMR modellt, és megpróbálom meghatározni, hogy az iskolai mobilhasználat jellemzően melyik szinten van jelen, 'bővíti', vagy 'átalakítja' a tanítás folyamatát. Mindegyik szintnek két al-szintje képzelhető el: a bővítés esetében a helyettesítés és a kiterjesztés, az átalakításnál a módosítás és az átértelmezés. lássuk hát, mire jutottam.

Majdnem egy éve írtunk a Mentimeter nevű eszközről (ITT), amivel sokrétű visszajelzést kaphatunk az órán a diákoktól. Készthetünk vele a Kahoot!-hoz hasonló kvízt, feltehetünk a Socrative-hoz hasonlóan kérdéseket, de még ennél is többet is lehet vele csinálni skáláktól a szófelhőig. A mostani újdonság, hogy egy ingyenes bővítménnyel közvetlenül a Powerpointba is integrálhatjuk a Mentimeter eszközeit. Ehhez az ITT TALÁLHATÓ bővítményt kell a Powerpointhoz hozzáadni.

Kicsit a Kahoot! és a Socrative vonalán halad a Mentimeter nevű alkalmazás, de még annál is több lehetőséget kínál fel, mint azok. Nem csak kvízeket készíthetünk, hanem akár szófelhőt is, valamivel kapcsolatban, vagy éppen közvélemény-kutatást, nyitott kérdéseket is feltehetünk, de különféle szempontok alapján is osztályozhatunk dolgokat. A dolog nagyon egyszerű, a tanár a mentimeter.com oldalon regisztrál (ingyen) és elkészíti a kvízt, majd miután azt elindítja, kap egy számot. A diákoknak a menti.com oldalon kell bejelentkeznie ezzel számmal és már kezdődhet is a kvíz. Sokrétűbb, mint a Socrative vagy a Kahoot!.

Zseniális oldal az Analyze my writing (ITT TALÁLHATÓ ), bár nyilván nem lesz mindenki lelkes követője. Azért, ha angolt tanítunk, vagy akár csak angolul tanulunk, érdemes idelátogatni és próbát tenni az oldallal egyszer. Látszatra nem egy különösen igényes oldal, és ez talán a gyengéket elriaszthatja ... ne hagyjuk magunkat. A menetrend egyszerű: fogunk egy szöveget, amit írtunk, a megadott mezőbe betöltjük, majd élvezzük a rengeteg adatot, amit kapunk. A szavak gyakorisága mellett az olvashatóságát is elemzik a szövegünknek, a szavak hosszáról kaphatunk grafikonokat, a mondatok, szavak számát elmondják (jó, ez nem annyira kurrens), viszont a leggyakoribb szókapcsolatokat is elemzik. Végül kapunk egy szófelhőt is az írásunkból. Na, ebbe kössön bele, aki tud.

Remek alkalmazás az Answergarden (ITT TALÁLHATÓ), egy egyszerű ötlet remek megvalósítása. A használatához regisztrálnunk sem kell, azonnal megnyithatunk egy felületet, ahol mindenki beírhatja, amit akar az általunk feltett kérdésre. Az egyes válaszok szépen elrendezve jelennek meg, és akár azok közül is választhatnak, így egyfajta szófelhő képződik a kérdésre adott válaszokból. Nagyon hasznos lehet ötletrohamra, óra végi visszajelzésre, vagy akár óra közbeni visszajelzésre (backchanneling) is.

Az egyetlen gond az Answergardennel, hogy hadilábon áll az ékezetes karakterekkel. Van ugyan html változata a Féash helyett (a címbe egyszerűen a view helyett írjuk azt, hogy html), de az ő és ű betűk még ezeken is kifognak. ha lehetőségünk van rá,használjuk inkább angolul. A TanárBlog próba oldala IDE KATTINTVA található meg.

A szófelhő alkalmazások olyanok mint a gumicukor. Valójában nincs különbség közöttük, de az ember mégis megkóstolja a mackó alakú után a giliszta formájút is. Írtunk mi már nagyon sok szófelhő készítő programról (ITT NI), de ha már egy újra akadtunk, hát kipróbáltuk azt is. Ennek a neve Tagul (ITT TALÁLHATÓ) és regisztráció után ingyenesen használható.

A Tagul a szófelhő készítők között a sokrétűbbek közé tartozik. A megadott szövegből törölhetünk szavakat, személyre szabhatjuk a színeket, a hátteret és még magának a szófelhőnek az alakját is. Ha van ötletünk, hogy miként építsük be a tanításba, jó választás lehet. Egy példa szófelhő a Bővebben után található.

Az elmúlt három napban volt szerencsém részt venni az e-Twinning konferencián Lisszabonban. Ez az az EU-s projekt, amiben több országból dolgoznak együtt iskolák mindenféle projekteken, nem csak program, hanem verseny is, minden ország megválasztja a legjobb projektjeit, majd egy EU-s zsűri, dönt, hogy mik voltak az év legjobb kezdeményezései. A konferencián mutatták be a győzteseket, valamint műhelymunkákra is sor került. Az eredményhirdetésből látható volt, hogy nem lehetetlen jó e-Twinning projektet csinálni, kell hozzá egy megfelelő (EU-s szinten is jól hangzó) alapötlet, nagyon sok kitartás, pár lelkes kolléga, az eredmény pedig gyakran várakozáson felüli. Ebben a cikkben azonban az egyik műhelyről szeretnék beszámolni.

A horvát Arjana Blazic és a belga Bart Verswijvel által tartott foglalkozáson a 21. századi készségekről és az azokhoz kapcsolódó webes eszközökről volt szó. Az izgalmas az volt ebben, hogy többnyire külön-külön beszélnek egyikről vagy másikról. Sokat lehet hallani és olvasni a 21. századi készségekről, főként elméleti szinten. Milyen is egy digitális bennszülött, milyen egy digitális polgár? Hogyan kellene kinéznie? Milyen készségekkel kellene rendelkeznie? Az ilyen előadások után az ember általában megállapítja, hogy hát bizony az lenne a jó, ha így lenne, de aztán mindennek nem sok következménye lesz a mindennapi munkában. A másik típus, amikor egy műhelyfoglalkozáson sorra mutatják az eszközöket, megtanuljuk, hogy melyikben hova kell kattintani, de hogy ezek milyen pedagógiai elvek mentén használhatók, milyen fejlesztési célokra, arról már nem hallunk. Arjana és Bart előadása azonban nagyszerűen ötvözte a kettőt, több mint száz eszközről volt szó, de a pedagógiai célok köré csoportosítva, ezek IDE KATTINTVA találhatók meg.

Véget ért a PIL Akadémia a Microsoft és a TanárBlog közös, majdnem fél éves képzése, amiben 200 tanár ismerkedhetett meg az IKT használattal és a hozzá társuló pedagógiával is. Záró konfrenciánk csúcspontja egy közel húsz szereplős Teachmeet volt, ahol az akadémia résztvevői osztották meg egymással pár percben ötleteiket, sikeres tanítási gyakorlataikat.

Honfi Anita azt mutatta meg, hogy milyen sokféleképpen, milyen klreatívan lehet használni a szófelhőket a tanításban. Előadását az alábbi videóban tekinthetik meg:

Rengeteg képszerkesztő alkalmazás létezik, manipulálhatjuk képeinket telepített szoftverrel, vagy akár online is. A most bemutatott Fotowall alkalmazással (INNEN TÖLTHETŐ LE) több képfájlt illetve szöveget illeszthetünk egy háttérre, az egyes képekhez effekteket és különböző kereteket rendelhetünk, vághatjuk, forgathatjuk és kollázsunkat tetszőleges méretű fájlként menthetjük. Ezeken kívül jó néhány extra szolgáltatást is beépítettek a programba: szófelhőket állíthatunk össze, a tárolt képek beillesztése helyett beépített Flickr és Google képkeresőt is használhatunk, sőt, a webkameránk képét is megjeleníthetjük.

Korábban már ejtettünk pár szót a Tagxedo alkalmazásról, amivel szófelhőket gyárthatunk (ITT TALÁLHATÓ). Most azért vesszük elő újra, mert remek képességekkel lett bővebb az oldal. Azontúl, hogy tökéletesen megérti a magyar karakterekkel írt szöveget, arra is lehetőségünk van, hogy a címkefelhőnk alakja az általunk választott képet kövesse.

Nincs más dolgunk, mint a szófelhő készítéséekor kiválasztani a Shape menüpontnál az Add image gombot és feltölteni azt a képet, ami a felhő alapjául szolgál. Érdemes az Edit Image gombra is kattintani, mert itt beállíthatjuk, hogy mennyire híven kövesse a felhő a képet. Fontos még a Word options menüben a Skip lehetőség, itt állíthatjuk be, hogy milyen szavakat hagyjon ki a felhő készítésekor. Az eredmény mindenképpen érdekes. IDE KATTINTVA látható egy szófelhő Az ember tragédiája 600 leggyakoribb szavából Dürer híres Ádám és Éva metszetére vetítve. Az egyes szavakra kattintva elindul egy automatikus Google keresés az adott szóra.