Az előző két részben (ITT és ITT) kénytelen voltam elvi alapvetéssel terpeszkedni az olvasó figyelmére, mivel azt gondolom, hogy egy ilyen (az én szakmai életemben) nagyszabású változást nem lehet enélkül leírni. Most azonban kiszabadulunk az elméletek szorításából, és kimerészkedünk az iskolai hétköznapok forgatagába. Azért azt ne felejtsük el, hogy egy olyan rendszert szeretnénk kikísérletezni, amely készséget fejleszt, differenciál, lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek saját tempójukban haladjanak, és legfőképpen nem feltétlenül stresszeli halálra őket (erre szolgál az értékelés újragondolása). Szintén nagyon fontos, hogy mindezt főállásban, heti 22+ óra tanítással egy állami középiskolában szeretnénk megvalósítani, ahol nincsenek különlegesen jó feltételek (1 használható számítógépterem –  a másik is használható, de ott informatika órák vannak szinte mindig, 2-3 használható interaktív tábla, több teremben kivetítő vászonnal  – nagyjából ennyi a rendelkezésre álló technika.

Van egy fantasztikus programcsomag, a Microsoft Learning Suite nevű, amit ingyenesen használhat bármely tanár. A letöltéséhez a Partners in Learning oldalán kell regisztrálni (IDE KATTINTVA), vagyis még regisztrálni sem, hiszen Google, Facebook vagy Yahoo azonosítóval is használható az oldal. Pár egyszerű adat megadása után már le is tölthetjük a programcsomagot, ami több mint 20 nagyszerű alkalmazást kínál. Ezekről már sokat írtunk egyenként itt a TanárBlogon, ezért most összegyűjtjük, hogy mi mindent is lehet csinálni velük:

Az Autocollage programmal egyszerűen készíthetünk képekből kollázsokat. ITT mutattuk be a programot, videóval is ismertetve a használatát. ITT a PIL Akadémia résztvevői (itt lehet jelentkezni az új évre) gyűjtöttek össze számtalan ötletet, hogy mire lehetne használni. ITT egy óravázlat, ami használja a programot. Az évkezdő órához adott ötletek között is szerepel az Autocollage (ITT).

Nemzeti ünnepünk, október 23. azért is különleges, mert szemben a többi történelmi ünnepeinkkel (március 15., augusztus 20.), a nem túl távoli múltban történt, abban az időben, amikor már volt fényképezés és filmfelvétel, helyszínei pedig ma sem változtak túl sokat. Mindez nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy interaktívan, látványosan, esetleg a helyszíneket felkeresve tanítsuk meg történelmünk magasztos pillanatait. Ehhez gyűjtöttünk össze és készítettünk el némi IKT-s segítséget.

Elsőként bemutatnánk egy térképet (IDE KATTINTVA), melyen bejelöltük a nagy nap budapesti eseményeinek helyszínét, időpontját. Interaktív táblán jól használható arra, hogy végigkövessük az eseményeket. Ahol lehetett, ott fényképek is kerültek az egyes pontokhoz, korabeli felvételekből. Diákjainknak kiadhatjuk, hogy hasonlóan ehhez készítsék el a további napok térképét is.

A vizualizációk között is kiemelkedő helyen vannak azok, amik térképeket használnak fel. A webkettes eszközök bőségesen adnak lehetőséget arra,l hogy adatokat, statisztikákat látványosan jelenítsünk meg térképeken. Több ilyen alkalmazásról is szóltunk már itt a TanárBlogon, de meglehet, hogy mind közül a legszebb a most bemutatott Maplecroft (IDE KATTINTVA).

Kedves kollégánk és barátunk, Barta Géza ajánlotta a figyelmünkbe pár napja és azóta is szívesen játszogatunk vele. Sajnos, a különféle térképek közül csak az egészségügyi témájúak érhetők el ingyenesen, de ezekkel is lehet izgalmas dolgokat csinálni. Az oldal legérdekesebb része a Map Maker, ahol két különféle mutatót ábrázolhatunk egyszerre, az egyiket az országok színével, a másikat pedig kördiagramként. Érdemes játszogatni vele.

Egy igen vicces videót osztott meg Gavin Dudeney: Twitteren megpróbáltak tanárok néhány érvet összegyűjteni arra, hogy miért is nem lenne szabad ceruzákat használni az iskolában. Az eredeti, angol nyelvű videó ITT TALÁLHATÓ, akinek kényelmesebb, röviden összefoglalva megtalálhatja nálunk magyarul is érveket. Jöjjenek az érvek! 1) Addig nem vagyok hajlandó ceruzát használni az óráimon, amíg a ceruzák gyártói megoldást nem találnak arra, hogy ne írhassanak összevissza mindent ellenőrzés nélkül a gyerekek! 2) ... a lapozás után folytatjuk!

Ügyvédi felszólítást kaptunk a 'Hogyan taníts interaktív táblával' című kiadványról írt Hogyan ne írj az interaktív tábláról címmel megjelent recenziónk kapcsán. A levél egy nyilatkozat közzétételére kért minket, aminek itt helyt is adunk. Mégpedig az eredetileg megjelent cikkel azonos feltételekkel. Szeretnénk hangsúlyozni ugyanakkor, hogy mindez nem jelenti azt, hogy megítélésünk szerint a szabad véleménnyilvánítás határait átléptük volna, illetve ilyen jellegű felelősségünket elismernénk, pusztán azt gondoljuk, hogy a miénktől eltérő véleményeknek is lehet helyük a TanárBlogon. Íme a nyilatkozat az eredeti, teljes szöveggel, változtatások nélkül:

Tegnap jelentek meg a kerettantervek, véleményezhetők, olvashatók (IDE KATTINTVA). Nem kis dologról van szó, húsz éve nem volt ilyen szoros gyeplő a tanárokon, akár a tananyag, akár az alkalmazott módszerek tekintetében. Első pillantásra csak a középiskolai idegen nyelv (angol) és a biológia tantervek áttekintésére volt időnk, de meglehet, már ez a kettő is reprezentatív képet adhat a tantervek szemléletéről.

Ami minket érdekelt (hiszen mégiscsak egy IKT portál vagyunk), hogy miként jelenik meg az IKT használat, a 21. századi pedagógia ezekben a tervekben. Az első örömteli élmény, hogy megjelenik. Az angol tanterv például ezt tartalmazza: a fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat.Az emelt szintű biológia tanterv pedig ezt írja: A biológia tanulásában fontosak a vizuális információk, és a motiváció érdekében sikerrel lehet alkalmazni korunk ismerethordozóit (DVD, internet). Az első lelkesedést egy kicsit tompítja, hogy az angol tanterv a továbbiakban semmiféle említést nem tesz az IKT eszközökről és a biológia tantervből is elég avíttas kép rajzolódik ki arról, hogy mire is használhatók ezek az eszközök.

A 21. századi tanár című pedagógiai projektemről készülő szubjektív élménybeszámoló második részéhez értünk (az első ITT OLVASHATÓ). A bevezetőben arra próbáltam választ keresni, hogy miért is indultam el ezen az elég rögös úton. Most némi elvi, koncepcionális alapvetés következik, hiszen nem egyszerűen átvettem mások ötleteit, hanem megpróbáltam az összes, számomra fontosnak tűnő és vállalható, pedagógiai újdonságot a mindennapok gyakorlatában összegyúrni. Amiről szó lesz: Sir Ken Robinson gondolatai és a valóság, futószalag iskola, vagy organikus fejlődés, illetve 21. századi készségek. Lássuk!

A Nobel-díj kiosztás különleges lehetőség a természettudományokat tanítóknak, pár percre ráirányul a figyelem a tudományokra és a tudósokra, néha még a híradóba is bekerül egy celeb lábköröm műtétje és darabolós gyilkosság közé a hír, hogy miért is adták az elismerést. Ne hagyjuk hát ki a lehetőséget tanárként sem, az idei évben a sejtdifferenciácó tanulmányozásáért, az indukált embrionális őssejtek létrehozásáért járt a díj. Nem feltétlenül középiskolás téma, de pár percet megér egy biológia órán, hátha felkelti egy-két diák figyelmét.

Ehhez a pár perchez szeretnénk segítséget adni itt a TanárBlogon. Elkészítettünk két Prezi-t, mindkettő az idei Nobel-díjhoz ad háttér információkat. Az elsőt (IDE KATTINTVA) kiadhatjuk a diákjainknak, hogy nézzék végig, olvassák el. Ez lehet akár a házi feladat is, de megmutatjuk a linket azoknak is, akik komolyabban érdeklődnek a biológia iránt. A második (IDE KATTINTVA) sokkal kevesebb szöveget tartalmaz és az egyes képek animálva vannak benne. Ez arra való, hogy ennek a felhasználásával beszéljünk mi magunk az órán a díj hátteréről.

A Take me back nevű oldalon (ITT TALÁLHATÓ) rövid, ám annál izgalmasabb időutazást tehetünk a közeli múltba (sajnos csak angolul). Nem kell mást tennünk, mint begépelni egy számunkra fontos dátmot, és már dől is ránk a rengeteg érdekesség. Több ilyen oldallal is dolgoztam már órán, a Take me back nagy előnye, hogy sokkal interaktívabb, és nem csak száraz adatokat ad (persze az is lehet érdekes). Például meg is hallgathatjuk a slágerlistát vezető dalokat, nem csak fel vannak sorolva. Aztán rengeteg olyan érdekesség van, amiért nyelvórán különösen jól használható, például magazinok borítói, az abban az évben megjelent könyvek borítóinak képei, az akkor menő autók fényképei, vagy éppen a legmenőbb reklámok abból az évből. Emellett aztán találhatunk hagyományos kategóriákat is (pl. ki született, halt meg az év során), de annyi érdekesség található az oldalon, hogy fantasztikusan érdekes prezentációkat lehet összeállítani (arra kell azért vigyázni, hogy egy gimnáziumi csoportnál ne mindenki a születésnapját nézze,mert akkor az egész évre vonatkozó adatok mindenkinél ugyanazok lesznek, osszunk fel egy évtizedet!).