A vizualizációk között is kiemelkedő helyen vannak azok, amik térképeket használnak fel. A webkettes eszközök bőségesen adnak lehetőséget arra,l hogy adatokat, statisztikákat látványosan jelenítsünk meg térképeken. Több ilyen alkalmazásról is szóltunk már itt a TanárBlogon, de meglehet, hogy mind közül a legszebb a most bemutatott Maplecroft (IDE KATTINTVA).

Kedves kollégánk és barátunk, Barta Géza ajánlotta a figyelmünkbe pár napja és azóta is szívesen játszogatunk vele. Sajnos, a különféle térképek közül csak az egészségügyi témájúak érhetők el ingyenesen, de ezekkel is lehet izgalmas dolgokat csinálni. Az oldal legérdekesebb része a Map Maker, ahol két különféle mutatót ábrázolhatunk egyszerre, az egyiket az országok színével, a másikat pedig kördiagramként. Érdemes játszogatni vele.

Egy igen vicces videót osztott meg Gavin Dudeney: Twitteren megpróbáltak tanárok néhány érvet összegyűjteni arra, hogy miért is nem lenne szabad ceruzákat használni az iskolában. Az eredeti, angol nyelvű videó ITT TALÁLHATÓ, akinek kényelmesebb, röviden összefoglalva megtalálhatja nálunk magyarul is érveket. Jöjjenek az érvek! 1) Addig nem vagyok hajlandó ceruzát használni az óráimon, amíg a ceruzák gyártói megoldást nem találnak arra, hogy ne írhassanak összevissza mindent ellenőrzés nélkül a gyerekek! 2) ... a lapozás után folytatjuk!

Ügyvédi felszólítást kaptunk a 'Hogyan taníts interaktív táblával' című kiadványról írt Hogyan ne írj az interaktív tábláról címmel megjelent recenziónk kapcsán. A levél egy nyilatkozat közzétételére kért minket, aminek itt helyt is adunk. Mégpedig az eredetileg megjelent cikkel azonos feltételekkel. Szeretnénk hangsúlyozni ugyanakkor, hogy mindez nem jelenti azt, hogy megítélésünk szerint a szabad véleménnyilvánítás határait átléptük volna, illetve ilyen jellegű felelősségünket elismernénk, pusztán azt gondoljuk, hogy a miénktől eltérő véleményeknek is lehet helyük a TanárBlogon. Íme a nyilatkozat az eredeti, teljes szöveggel, változtatások nélkül:

Tegnap jelentek meg a kerettantervek, véleményezhetők, olvashatók (IDE KATTINTVA). Nem kis dologról van szó, húsz éve nem volt ilyen szoros gyeplő a tanárokon, akár a tananyag, akár az alkalmazott módszerek tekintetében. Első pillantásra csak a középiskolai idegen nyelv (angol) és a biológia tantervek áttekintésére volt időnk, de meglehet, már ez a kettő is reprezentatív képet adhat a tantervek szemléletéről.

Ami minket érdekelt (hiszen mégiscsak egy IKT portál vagyunk), hogy miként jelenik meg az IKT használat, a 21. századi pedagógia ezekben a tervekben. Az első örömteli élmény, hogy megjelenik. Az angol tanterv például ezt tartalmazza: a fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat.Az emelt szintű biológia tanterv pedig ezt írja: A biológia tanulásában fontosak a vizuális információk, és a motiváció érdekében sikerrel lehet alkalmazni korunk ismerethordozóit (DVD, internet). Az első lelkesedést egy kicsit tompítja, hogy az angol tanterv a továbbiakban semmiféle említést nem tesz az IKT eszközökről és a biológia tantervből is elég avíttas kép rajzolódik ki arról, hogy mire is használhatók ezek az eszközök.

A 21. századi tanár című pedagógiai projektemről készülő szubjektív élménybeszámoló második részéhez értünk (az első ITT OLVASHATÓ). A bevezetőben arra próbáltam választ keresni, hogy miért is indultam el ezen az elég rögös úton. Most némi elvi, koncepcionális alapvetés következik, hiszen nem egyszerűen átvettem mások ötleteit, hanem megpróbáltam az összes, számomra fontosnak tűnő és vállalható, pedagógiai újdonságot a mindennapok gyakorlatában összegyúrni. Amiről szó lesz: Sir Ken Robinson gondolatai és a valóság, futószalag iskola, vagy organikus fejlődés, illetve 21. századi készségek. Lássuk!

A Nobel-díj kiosztás különleges lehetőség a természettudományokat tanítóknak, pár percre ráirányul a figyelem a tudományokra és a tudósokra, néha még a híradóba is bekerül egy celeb lábköröm műtétje és darabolós gyilkosság közé a hír, hogy miért is adták az elismerést. Ne hagyjuk hát ki a lehetőséget tanárként sem, az idei évben a sejtdifferenciácó tanulmányozásáért, az indukált embrionális őssejtek létrehozásáért járt a díj. Nem feltétlenül középiskolás téma, de pár percet megér egy biológia órán, hátha felkelti egy-két diák figyelmét.

Ehhez a pár perchez szeretnénk segítséget adni itt a TanárBlogon. Elkészítettünk két Prezi-t, mindkettő az idei Nobel-díjhoz ad háttér információkat. Az elsőt (IDE KATTINTVA) kiadhatjuk a diákjainknak, hogy nézzék végig, olvassák el. Ez lehet akár a házi feladat is, de megmutatjuk a linket azoknak is, akik komolyabban érdeklődnek a biológia iránt. A második (IDE KATTINTVA) sokkal kevesebb szöveget tartalmaz és az egyes képek animálva vannak benne. Ez arra való, hogy ennek a felhasználásával beszéljünk mi magunk az órán a díj hátteréről.

A Take me back nevű oldalon (ITT TALÁLHATÓ) rövid, ám annál izgalmasabb időutazást tehetünk a közeli múltba (sajnos csak angolul). Nem kell mást tennünk, mint begépelni egy számunkra fontos dátmot, és már dől is ránk a rengeteg érdekesség. Több ilyen oldallal is dolgoztam már órán, a Take me back nagy előnye, hogy sokkal interaktívabb, és nem csak száraz adatokat ad (persze az is lehet érdekes). Például meg is hallgathatjuk a slágerlistát vezető dalokat, nem csak fel vannak sorolva. Aztán rengeteg olyan érdekesség van, amiért nyelvórán különösen jól használható, például magazinok borítói, az abban az évben megjelent könyvek borítóinak képei, az akkor menő autók fényképei, vagy éppen a legmenőbb reklámok abból az évből. Emellett aztán találhatunk hagyományos kategóriákat is (pl. ki született, halt meg az év során), de annyi érdekesség található az oldalon, hogy fantasztikusan érdekes prezentációkat lehet összeállítani (arra kell azért vigyázni, hogy egy gimnáziumi csoportnál ne mindenki a születésnapját nézze,mert akkor az egész évre vonatkozó adatok mindenkinél ugyanazok lesznek, osszunk fel egy évtizedet!).

Úgy érzem, itt az ideje, hogy egy lassan 8 hónapja tartó pedagógiai kísérletem teljesen szubjektív leírását elkezdjem. És el is kezdem. A kísérlet arra keresi a választ, hogy mitől és hogyan válik valaki 21. századi tanárrá. A cím nem a célbaérkezést, hanem at utat jelöli ki, azaz nem érzem azt, hogy én vagyok a 21. századi tanár, akinek minden kihívásra sikerült megfelelnie, csupán a 21. századinak mondott pedagógiai elemeket próbáltam rendszerré fűzni és a gyakorlatban kipróbálni. Mindezt úgy, hogy nem rendelkezem különleges technikai eszköztárral, sem rengeteg pénze nincs az iskolámnak, hogy mindenben támogathasson; vagyis egy átlagos felszereltséggel rendelkező iskola teljes állásban tanító pedagógusa vagyok. A fejezetek szerkesztésénél arra is törekszem, hogy lépésről lépésre akár megtanulható, követhető, vagy adaptálható is legyen minden, amiről itt szó van. Nem csupán elméleti összefoglalás tehát e mű, hanem gyakorlati útmutató is egyben. Az első fejezetben azt próbálom felidézni, hogy hogyan is kezdődött el ez az egész, hogy  mi volt a motivációm, illetve egy mini-kutatásról is beszámolok, ahol arra kerestük a választ, hogy a szülők és a diákok milyen elvárásokkal fordulnak az iskola felé.

A PIL Akadémia elindításakor sokat gondolkodtunk azon, hogy mit is szeretnénk elérni... Nos, a PIL Akadémia 'testvér-képzésén', a nyári TanárBlog Nyári Akadémián szerzett tapasztalatokról, és az ott szerzett élmények hasznosulásáról kaptunk levelet Tóth Zsuzsitól Finnországból (aki a 2013-as képzésről nem szeretne lemaradni, IDE KATTINTVA jelentkezhet!):  El akartam örömködni, hogy milyen IKT-élményben volt részem a héten, hiszen neked köszönhetem, hogy ilyet is tudok. Megéri végigolvasni! Kauniainenben tanítok a Comenius tanárasszisztensi program keretében, és az egyik általam vitt csoportnak múlt héten volt work experience hete, szerdán találkoztunk először a héten. Valahogy meg akartam tőlük kérdezni, röviden, hogy hogyan telt a gyakorlat, mit csináltak, és utána beszélgetni velük kötetlenül - tehát nem név szerint felszólítva, nem kipécézve a gyerekeket (a csoport egy része félénk, nem szeretnek az egész osztály előtt beszélni, leblokkolnak). Ekkor jutott eszembe, hogy csinálhatnánk egy WORDLE címkefelhőt. Tovább is van, kattintsatok!

Csütörtök délután szerencsénk volt részt venni azon a tájékoztatón, amit a Microsoft tartott az oktatási tartalomkészítőknek. Egy új világ körvonalai rajzolódtak ki, ami akár tetszik nekünk, akár nem, hamarosan elkövetkezik, érdemes talán elgondolkodni azon, hogy milyen hatással is lehet ez miránk tanárokra is. A legfontosabb, hogy október 25-én megjelenika Windows 8 és vele együtt sokminden megváltozik az IKT világban.

A legfontosabb különbség, hogy szoftverek beszerzésének és telepítésének megszokott módját felváltja az alkalmazásbolt. Akinek okostelefonja van (iPhone vagy Android), annak ismerős lehet a koncepció, a gépünkre telepíteni kívánt alkalmazásokat egy boltban válogathatjuk össze, ahol a bankkártyánkkal fizethetünk. A feltelepített alkalmazások (appok) innentől fogva magukat frissítik. Természetesen nincs arról szó, hogy innentől fogva ne használhatnánk a régi programjainkat, hiszen a Windows 8 lefelé kompatibilis, ami a Windows 7-ben működött, az működni fog a 8-ban is. De arra számíthatunk, hogy az új dolgok jellemzően az alaklmazásboltban jelennek majd meg.