Tegnap jelentek meg a kerettantervek, véleményezhetők, olvashatók (IDE KATTINTVA). Nem kis dologról van szó, húsz éve nem volt ilyen szoros gyeplő a tanárokon, akár a tananyag, akár az alkalmazott módszerek tekintetében. Első pillantásra csak a középiskolai idegen nyelv (angol) és a biológia tantervek áttekintésére volt időnk, de meglehet, már ez a kettő is reprezentatív képet adhat a tantervek szemléletéről.

Ami minket érdekelt (hiszen mégiscsak egy IKT portál vagyunk), hogy miként jelenik meg az IKT használat, a 21. századi pedagógia ezekben a tervekben. Az első örömteli élmény, hogy megjelenik. Az angol tanterv például ezt tartalmazza: a fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat.Az emelt szintű biológia tanterv pedig ezt írja: A biológia tanulásában fontosak a vizuális információk, és a motiváció érdekében sikerrel lehet alkalmazni korunk ismerethordozóit (DVD, internet). Az első lelkesedést egy kicsit tompítja, hogy az angol tanterv a továbbiakban semmiféle említést nem tesz az IKT eszközökről és a biológia tantervből is elég avíttas kép rajzolódik ki arról, hogy mire is használhatók ezek az eszközök.

A 21. századi tanár című pedagógiai projektemről készülő szubjektív élménybeszámoló második részéhez értünk (az első ITT OLVASHATÓ). A bevezetőben arra próbáltam választ keresni, hogy miért is indultam el ezen az elég rögös úton. Most némi elvi, koncepcionális alapvetés következik, hiszen nem egyszerűen átvettem mások ötleteit, hanem megpróbáltam az összes, számomra fontosnak tűnő és vállalható, pedagógiai újdonságot a mindennapok gyakorlatában összegyúrni. Amiről szó lesz: Sir Ken Robinson gondolatai és a valóság, futószalag iskola, vagy organikus fejlődés, illetve 21. századi készségek. Lássuk!

A Nobel-díj kiosztás különleges lehetőség a természettudományokat tanítóknak, pár percre ráirányul a figyelem a tudományokra és a tudósokra, néha még a híradóba is bekerül egy celeb lábköröm műtétje és darabolós gyilkosság közé a hír, hogy miért is adták az elismerést. Ne hagyjuk hát ki a lehetőséget tanárként sem, az idei évben a sejtdifferenciácó tanulmányozásáért, az indukált embrionális őssejtek létrehozásáért járt a díj. Nem feltétlenül középiskolás téma, de pár percet megér egy biológia órán, hátha felkelti egy-két diák figyelmét.

Ehhez a pár perchez szeretnénk segítséget adni itt a TanárBlogon. Elkészítettünk két Prezi-t, mindkettő az idei Nobel-díjhoz ad háttér információkat. Az elsőt (IDE KATTINTVA) kiadhatjuk a diákjainknak, hogy nézzék végig, olvassák el. Ez lehet akár a házi feladat is, de megmutatjuk a linket azoknak is, akik komolyabban érdeklődnek a biológia iránt. A második (IDE KATTINTVA) sokkal kevesebb szöveget tartalmaz és az egyes képek animálva vannak benne. Ez arra való, hogy ennek a felhasználásával beszéljünk mi magunk az órán a díj hátteréről.

A Take me back nevű oldalon (ITT TALÁLHATÓ) rövid, ám annál izgalmasabb időutazást tehetünk a közeli múltba (sajnos csak angolul). Nem kell mást tennünk, mint begépelni egy számunkra fontos dátmot, és már dől is ránk a rengeteg érdekesség. Több ilyen oldallal is dolgoztam már órán, a Take me back nagy előnye, hogy sokkal interaktívabb, és nem csak száraz adatokat ad (persze az is lehet érdekes). Például meg is hallgathatjuk a slágerlistát vezető dalokat, nem csak fel vannak sorolva. Aztán rengeteg olyan érdekesség van, amiért nyelvórán különösen jól használható, például magazinok borítói, az abban az évben megjelent könyvek borítóinak képei, az akkor menő autók fényképei, vagy éppen a legmenőbb reklámok abból az évből. Emellett aztán találhatunk hagyományos kategóriákat is (pl. ki született, halt meg az év során), de annyi érdekesség található az oldalon, hogy fantasztikusan érdekes prezentációkat lehet összeállítani (arra kell azért vigyázni, hogy egy gimnáziumi csoportnál ne mindenki a születésnapját nézze,mert akkor az egész évre vonatkozó adatok mindenkinél ugyanazok lesznek, osszunk fel egy évtizedet!).

Úgy érzem, itt az ideje, hogy egy lassan 8 hónapja tartó pedagógiai kísérletem teljesen szubjektív leírását elkezdjem. És el is kezdem. A kísérlet arra keresi a választ, hogy mitől és hogyan válik valaki 21. századi tanárrá. A cím nem a célbaérkezést, hanem at utat jelöli ki, azaz nem érzem azt, hogy én vagyok a 21. századi tanár, akinek minden kihívásra sikerült megfelelnie, csupán a 21. századinak mondott pedagógiai elemeket próbáltam rendszerré fűzni és a gyakorlatban kipróbálni. Mindezt úgy, hogy nem rendelkezem különleges technikai eszköztárral, sem rengeteg pénze nincs az iskolámnak, hogy mindenben támogathasson; vagyis egy átlagos felszereltséggel rendelkező iskola teljes állásban tanító pedagógusa vagyok. A fejezetek szerkesztésénél arra is törekszem, hogy lépésről lépésre akár megtanulható, követhető, vagy adaptálható is legyen minden, amiről itt szó van. Nem csupán elméleti összefoglalás tehát e mű, hanem gyakorlati útmutató is egyben. Az első fejezetben azt próbálom felidézni, hogy hogyan is kezdődött el ez az egész, hogy  mi volt a motivációm, illetve egy mini-kutatásról is beszámolok, ahol arra kerestük a választ, hogy a szülők és a diákok milyen elvárásokkal fordulnak az iskola felé.

A PIL Akadémia elindításakor sokat gondolkodtunk azon, hogy mit is szeretnénk elérni... Nos, a PIL Akadémia 'testvér-képzésén', a nyári TanárBlog Nyári Akadémián szerzett tapasztalatokról, és az ott szerzett élmények hasznosulásáról kaptunk levelet Tóth Zsuzsitól Finnországból (aki a 2013-as képzésről nem szeretne lemaradni, IDE KATTINTVA jelentkezhet!):  El akartam örömködni, hogy milyen IKT-élményben volt részem a héten, hiszen neked köszönhetem, hogy ilyet is tudok. Megéri végigolvasni! Kauniainenben tanítok a Comenius tanárasszisztensi program keretében, és az egyik általam vitt csoportnak múlt héten volt work experience hete, szerdán találkoztunk először a héten. Valahogy meg akartam tőlük kérdezni, röviden, hogy hogyan telt a gyakorlat, mit csináltak, és utána beszélgetni velük kötetlenül - tehát nem név szerint felszólítva, nem kipécézve a gyerekeket (a csoport egy része félénk, nem szeretnek az egész osztály előtt beszélni, leblokkolnak). Ekkor jutott eszembe, hogy csinálhatnánk egy WORDLE címkefelhőt. Tovább is van, kattintsatok!

Csütörtök délután szerencsénk volt részt venni azon a tájékoztatón, amit a Microsoft tartott az oktatási tartalomkészítőknek. Egy új világ körvonalai rajzolódtak ki, ami akár tetszik nekünk, akár nem, hamarosan elkövetkezik, érdemes talán elgondolkodni azon, hogy milyen hatással is lehet ez miránk tanárokra is. A legfontosabb, hogy október 25-én megjelenika Windows 8 és vele együtt sokminden megváltozik az IKT világban.

A legfontosabb különbség, hogy szoftverek beszerzésének és telepítésének megszokott módját felváltja az alkalmazásbolt. Akinek okostelefonja van (iPhone vagy Android), annak ismerős lehet a koncepció, a gépünkre telepíteni kívánt alkalmazásokat egy boltban válogathatjuk össze, ahol a bankkártyánkkal fizethetünk. A feltelepített alkalmazások (appok) innentől fogva magukat frissítik. Természetesen nincs arról szó, hogy innentől fogva ne használhatnánk a régi programjainkat, hiszen a Windows 8 lefelé kompatibilis, ami a Windows 7-ben működött, az működni fog a 8-ban is. De arra számíthatunk, hogy az új dolgok jellemzően az alaklmazásboltban jelennek majd meg.

A TanárBlog könyvtár újabb művel - ezúttal egy angol kiadvánnyal - bővül! A Grammar and Vocabulary Booster segítségével közel 4000 kifejezés, nyelvtani szerkezet sajátítható el. A könyvről részletesen a lapozás után található további információ, a könyv viszont ingyen letölthető, elvihető, használható! Arra kérünk mindenkit, hogy tovább a könyvet magát ne terjessze, ellenben a linket a TanárBlogon, ahol a könyv található pedig igen :) Részletek tehát a lapozás után!

Írtunk már a talán nem a legszerencsésebb nevű Immigropoly nevű játékról (méghozzá ITT), ahol végigkövethetjük bevándorlók útját az EU-ba (a játé IDE KATTINTVA érhető el). Most az ad az oldalnak aktualitást, hogy jelentősen kibővítették és sok új karakterrel játszhatunk. A játék során pontokat is gyűjthetünk, bár néha ez kicsit zavaró - pl. egy fiatal afrikai focista első lépése egy európai klubhoz igazolás során a fizetésre vonatkozik - segít a játék azzal, hogy azt tanácsolja: ne kérj sokat!. Namost, ha mégis a nagyobb összeget kérjük (lássuk, mi lesz), akkor nem a menedzser kezd el alkudozni velünk, hanem egyszerűen Game over. Ettől függetlenül érdekes és tanulságos a játék, aki eddig nem játszott vele, az tegye. Angolul kifejezetten menekültekről szól az Against All Odds nevű, kicsit hasonló játék (ITT TALÁLHATÓ).

A kissé hatásvadász cím az igazságot takarja! Megjelent a TEMPUS Közalapítvány Digitális Pedagógus Díj elnyerésére kiírt pályázata! Természetesen a díjat nem egyetlen kolléga kapja meg, viszont a nagy keretösszeg lehetővé teszi, hogy akár sokan részesüljenek a díjakból. Mindehhez IKT óravázlatokat kell csupán beküldeni, mégpedig akár egynél többet is. A lapozás után minden megosztjuk az érdeklődőkkel az összes részletet tartalmazó teljes pályázati kiírást. Érdemes kattintani, gondolkodni, jelentkezni. Most valóban díjazzák a kreatviitást és az innovációt! Hajrá!