Sokaknak volt régen levelezőpajtása a Szovjetunióból, az oroszórák talán legérdekesebb része volt ez. (Nagyszerű emléket állít neki Papp Gábor Zsigmond filmje.) A nyelvtanulásnak remek eszköze lehet, ha valódi létező személyekkel, még inkább kortársakkal tudunk kommunikálni. Erre ad lehetőséget már a 21. századi technika felhasználásával a Penpal News nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ).

Iskolánkban tanár színdarab készül, a Vesztegzár a Grand Hotelben-t adjuk elő, felolvasószínházi formában. Arra gondoltam, hogy jó lenne valamilyen filmeket vetíteni a háttérben, nem olyanokat, amik a cselekményhez kapcsolódnak, hanem olyat, ami a kort idézi meg valamennyire. Így találtam rá az Internet Archive 35 mm-es gyűjteményére (IDE KATTINTVA). Kategóriák szerint kereshetünk filmeket a 20-as, 30-as, 40-es évekből, olyanokat, amiket teljesen szabadon fel is használhatunk. Pár pillanat alatt letöltöttem hatot és a Movie Makerrel összevágtam belőle húsz percet, ami végtelenítve mehet.

Ismerünk iskolaújságokat, láttunk már nagy cégek részéről is kezdeményezéseket arra, hogy diákok valódi tartalmat generáljanak, de valahogy ezek mindig félkész dolgok lesznek. Az iskolaújság egy félig hivatalos, az iskola holnapjára is felkerülő kiadvány, nem lehet akámit írni bele - ez érthető is. A másik oldalon pedig nem is igazából a tartalom generálása a tét, hanem az, hogy majd a szponzor banknél nyissanak számlát. Mi történik akkor, ha azt mondjuk, hogy adunk a gyerekeknek egy szerkesztőségi rendszert, néim képzést, segítséget a szervezésben, és hagyjuk őke,t hogy írjanak azt és arról, amit és ahogyan szeretnének. Ez lesz a DiákBlog története, amely április 1-jén indult el, és naponta frissülő tartalommal jelentkezik. És ráadásul nyitott, azaz szeretettel vár szerzőket, szerkesztőket bárhonnan!

Csodálatos gyűjtemény tett közzé a Katona József színház a Gifszinház nevű oldalon (IDE KATTINTVA). Társulatuk tagjai egyszerű helyzeteket, érzelmeket mutatnak be rövid mozgóképekben, gifekben. A képeket végignézhetjük, kereshetünk közük címkék szerint és persze be is illeszthetjük a saját oldalunkra. Egytől egyig nagyszerűek, nem lehet betelni velük.

Egészen egyedülálló kezdeményezés hazánkban a Videótanár, célja, hogy az általános iskola felső tagozatának tananyagát rövid videók formájában gyűjtse össze és tegye elérhetővé bárki számára. Ehhez pedig azoktól kér segítséget, akik a legjobban értenek a tanításhoz: a tanároktól. Bárki, aki a szakmai lektorok által elfogadott videót küld be (olyan témakörben, amiben még nem érkezett videó) 15 000 forint díjazásban részesül. Eddig már több mint 3 és fél millió forintot fizettek ki a tanároknak, de még továbbra is van 450 feldolgozatlan téma. A projekt határideje május 31., addig várják az anyagokat.

Egyre többet hallunk a 21. századi képességekről, meg arról is, hogyan kellene ezeket a gyakorlatba átültetni. Ma egy olyan kezdeményezésről számolunk be, amely egy valódi 21. századi projekt, hiszen a diákok együttműködve, saját maguk megtervezte úton hoztak létre olyan terméket, amely az iskola falain kívül is használható. Ráadásul mindehhez IKT eszközöket is használtak. Történt, hogy egy csapat diák a budapesti Madách Imre Gimnáziumban úgy határozott (tanári ajánlásra persze), hogy turisták számára összeállít egy interaktív játékos mobiltelefon alkalmazást - angolul. Két hónap elteltével az applikáció elkészült, a neve Budapest on the Go! ITT ELÉRHETŐ, (lehet vele játszani online is, nem kell hozzá feltétlenül okostelefon), összesen 12 témakörben. Érdekesség, hogy MINDENT, az utolsó grafikáig, 16-17 éves diákok készítettek, akik még soha nem csináltak ilyet azelőtt. További érdekességek és bennfentes információk a lapozás után!

Már korábban is hírt adtunk arról, hogy a Microsoft innovatív tanár összejövetelét idén Barcelonában tartják. Összesen mintegy 200 izgalmas (ún. 21. századi) projektet állítottak ki tanárok a világ minden tájáról. Be kell vallanom, hatalmas élmény volt beszélgetni ezekkel a kollégákkal, annyira más és más minden ország oktatása. Az ábécé úgy hozta, hogy eleve Hing Kong és India közé keveredtem, és velük ismerkedtem össze legelőször. Ezután körbejárva beszélgettem hosszasabban maláj, amerikai, angol, salvadori, finn, dél-afrikai, taiwani és még legalább egy tucat országbeli tanárral arról, hogy ők mit hogyan, miért csinálnak. A tapasztalataim szubjektív összefoglalása következik a lapozás után.

A brit Guardian lap kezdeményezése az az online újságíró kurzus és applikáció, amit StoryMaker névre kereszteltek. Az elsődleges cél érezhetően az volt, hogy eszközt adjanak olyanok kezébe, akik nem könnyen tudják hallatni a hangjukat, talán ezért is készült el az angol mellett arabul az applikáció. A projekt oldala IDE KATTINTVA érhető el, a hozzá való androidos app pedig INNEN. Az eszköz azonban kiválóan használható a nylevoktatásban, sőt olyan diákokkal, akik egy kicsit tudnak már angolul szinte bármilyen tantárgyból hasznos lehet. Lássuk, hogy mit is kapunk vele!

A Getty Images az egyik legnagyobb képadatbázis, ahol mindenféle célokra lehet képeket venni, rendelni - nem is kevés pénzért. Iskolai projektekben kizárt, hogy ezekből a jó minőségű képekből online publikálásra felhasználhassunk bármit. Legalábbis eddig az volt, ugyanis a Getty kitalálta, hogy több milliós képedetbázist ad oda ingyen, online felhasználásra, bárkinek. Mielőtt azt gondolnánk, hogy ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, természetesen nem ilyen egyszerű a dolog, hiszen, ha mindent odaadna ingyen, nem lenne bevétele. A konstrukció ravaszabb, de nekünk (pl. egy iskolai projektben) teljesen megfelelő lehet.

Az értékelés/visszajelzés a tanítás egyik olyan területe, ahol a technika valóban nagy változásokat hozhat. Lehetőséget ad arra, hogy előtérbe kerüljön a minősítő helyett a segítő értékelés, olyan eszközöket kaphat a tanár, amivel azonnali visszajelzést kaphat arról, hogy miként boldogulnak a diákok. Korábban említettük a Socrative programot, amivel laptopokból, mobiltelefonokból készíthetünk osztálytermi visszajelző rendszert magunknak. Hasonló elven működik, de egy lépéssel tovább megy a geddit (IDE KATTINTVA érhető el).