Működik a Momó rádió, amely gyerekdalokat sugároz 0-24-ben, emellett felolvasott mesét ad (01:00-kor is, többek között). Aztán van még itt altatódal és mesejáték is bizonyos rendszerességgel. A külseje megtévesztő, mert egy Wordpress van kiképezve Momó rádióvá, ami nyög is ettől ( ITT TALÁLHATÓ az oldal). Láthatóan egy ember munkája viszi leginkább előre az oldalt (legalábbis nincs más az impresszumban nevesítve). Egy ilyen rádiót működtetni, tartalommal etetni és informatikalag is vinni nem kis munka. Azt, hogy a zenék és a mesék honnan vannak, ki énekel, nem tudjuk meg, de ezeket a tartalmakat előállítani sem lehet kis feladat. Összességében, ha ez tényleg az, aminek látszik - azaz egy 'one-man show' - akkor különösen impresszív. És valóban bármikor bele lehet hallgatni a zenébe. Ha vannak kisebb gyermekek a közelben, egy kattintást feltétlenül megér.

A digitális lábnyomaink ott maradnak mindenfelé szerteszét az interneten, amerre csak járunk. Ha csak abba belegondolunk, hogy egy átlagos londoni polgár naponta 300 különböző filmen jelenik meg (és mintha már Magyarországon is 100+ adatot olvastam volna), joggal merülhet fel a kérdés, hogy a magánélet határai hol húzódnak majd. Most már nem az információ megszerzése az igazi kérdés, hanem a rendszerezése az adatoknak. Legyen minél könnyebb pillanatok alatt lenyomozni valakit. Ebben segít a Pipl.com ( IDE KATTINTVA látogatható meg), amely szelektíven ad adatokat rólunk, sokkal célzottabban szűr mint a Bing vagy a Google.

Vajon mitől hatékony az oktatás? Talán a kisebb osztálylétszám, a szakkörök, netán a homogén hasonló tehetségű gyerekekből álló csoportok? A BBC 4 izgalmas sorozatot indított, ennek keretein belül beszélgettek John Hattie-vel, aki a melbourne-i egyetemen azzal foglalkozik már több évtizede, hogy összegzi és elemzi azokat a kutatásokat, amelyek a jól működő, hasznos, hatékony, értelmes oktatás jellemzőit próbálják megtalálni. Összesen 60 000 tanulmányt elemzett eddig, amely 250 000 000 diákot érintett, azaz elmondhatjuk, hogy John Hattie komolyan gondolja, amit csinál. Nézzük, mi az, ami valóban számít, mi működik az iskolában.

Mi lehet az, amire a mobiltelefon igazán jól használható a tanításban? Mi az, amiben pont a mobil volta lehet az előnye? Például a terepen végzett vizsgálatok biológiából. A növényhatározás nem könnyű dolog, sok dologra kell figyelni és gyakran le is kell szedni a növényt ahhoz, hogy megvizsgáljuk. Ráadásul a növényhatározók vagy túl kevés fajt tartalmaznak, vagy mindent, de akkor a határozókulcsok rengetegében elvész az egyszeri diák. Milyen jó lenne, ha egyszerűen a mobiltelefonról lehetne azonosítani a növényeket! Van már ilyen alkalmazás, még ha nem is tökéletes, de látszik, hogy hamarosan majd az lehet.

A Fit brains nevű oldalon (amely IDE KATTINTVA látogatható meg) érdekes készségfejlesztő játékokat találhatunk, amelyet egy egyszerű regisztráció után tudunk használni. Lehet egyből a 'training' opciót választani, ebben az esetben a gép adja a feladatokat, de ha a 'games' fülre kattintunk, láthatjuk, hogy milyen feladatok közl válogathatunk. A játékok nagyobb hányada a fizetős részén található az oldalnak, de minden típusból találunk ingyeneset is, amellyel elkezdhetjük a játékot. MInden korosztály számára érdekes lehet, részletes eredményt kapunk a feladatok elvégzése után, sőt azt is megmondják, hogy hány játékosnál lett jobb az eredményünk.

Egy kép felér ezer szóval - ezt tudjuk régóta. A Boston Globe 'The Big Picture' rovata pedig ennél is többet ad, hiszen kifejezetten mintha nyelvórára szánták volna a rendszeresen frissülő anyagokat. Hetente összeszedik nekünk a legfontosabb (vagy néha csak a legérdekesebb) eseményeket, ezekhez csodálatos képeket kapunk, minden esetben rövid magyarázatokkal. Személyes tapasztalatom, hogy a világ történései iránt elkötelezett kis százalék diák kivételével nem igazán tudják a gyerekek, hogy mi minden történik körülöttük. Régóta próbálkozom én is megoldásokkal. Volt olyan hónap, hogy az órát 2 perces hírösszefoglalóval kezdtük, volt, amikor a diákok mondtak angolul híreket, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A legegyszerűbben megvalósíthatónak a Boston Globe ötlete tűnik: kiválasztok 4 eseményt, a képekről mint képekről beszélünk, és meg kell próbálniuk kitalálni, hogy miért kerülhetett fel ez a kép a táblára. Ezt kiegészítem néha egyéb képekkel is (pl. mit keres egy ukrán zászló a képek között), így ha másra nem is, de arra jut idő, energia, hogy pár nagyon fontos eseményt felvillantsunk az órán. Aztán hátha utánaolvasnak.

Korábban is többször írtunk már a Scientix portálról (ITT és ITT), ez az a hely, ahol számtalan érdekes a természettudományokhoz, matemaikához kapcsolódó anyagot, projektet, ötletet, óravázlatot találhatunk meg, akár magyarul is. Hogy kedvet csináljunk a böngészéshez bemutatunk öt kifejezetten izgalmasat:

A fenti cím biztosan sokaknak felkelti a figyelmét, mintha csak egy régi álom vált volna valóra. Most végre elmerülhet a természettudományokban az is, akit eddig riasztottak a képletek. Végh László írt ugyanis ezzel a címmel jegyzetet és elérhetővé is tette az interneten (IDE KATTINTVA). A bárki által letölthető anyag Newton törvényeitől a DNS szerkezetéig ad átfogó képet a természettudományokról és ígéretéhez híven képletek nélkül.

Mi lenne, ha lenne egy olyan konferencia, ahol megfordulnak kicsit a szerepek, és a diákok adnának elő, és a tanárok lehetnének a hallgatóság. Ezen gondolkodtunk egy koratavaszi napon, majd összefogtunk a jelenlegi egyetlen magyar StudentsMeet csapattal (már írtunk róluk, mégpedig ITT és gondolatot tett követett. Nagy öröm volt, hogy összesen több mint 100 tanár és diák volt kíváncsi az előadásokra, hallhatunk gondolattal irányított robotokról, de egy új Facebook kutatásról, vagy éppen egy végzős diák saját fejlesztésű tesztmotorjáról. Most a videók is elkészültek, IDE KATTINTVA mindenki megnézheti, aki nem tudott ott lenni, de érdekli, vagy csak újra át szeretné élni az előadásokat. Természetesen a hangulatot nem tudjuk visszaadni, de a terveink között szerepel egy újabb StudentsMeet az ősszel, érdemes figyelni a TanárBlogot a részletekért.

A Smartypins egy zseniális új játék a Google-től, ahol (sajnos csak angol nyelven) próbára tehetjük földrajzi és kulturális tudásunkat. A játék annyiból áll, hogy kapunk 1500 km-t, maj kérdéseket, (pl. hol található az ókori világ 7 csodája közül az egyik), majd odadob a játék a térképre (a példa esetében Egyiptomba). Itt meg kell keresnünk pontosan, hogy hol is található a kérdésre a válasz. Picit idegesítő, hogy 15 másodpercig visszaszámol a játék, ha előbb válaszolunk, akkor plusz pontokat ad, ez kellemetlenül sürget. Szóval odabökjük a választ, ahová szeretnénk, majd a játék kiszámolja, hogy hány kilométert tévedtünk, és ezt az összeget levonja a kezdeti 1500 km-ből. A játék lényege: milyen messzire tudunk jutni mielőtt elveszik az összes kilométerünk?