Aki kirándul, diákokat visz a természetbe, biztosan találkozott már tanösvényekkel. Olyan útvonalak ezek, amiken időről időre táblák segítik az adott környék megismerését, bemutatva azok élővilágát, természeti kincseit. Ha tanösvényeket keresünk, érdemes a Tanösvények oldalra ellátogatni, ahol több száz ilyen útvonalról kapunk részletes leírást (helyszín, pontok száma, az ösvény hossza, témája stb.), külön tanösvénykeresője van a nemzeti parkoknak is. Mi azonban most nem egy már előre elkészített útvonalat jártunk be, hanem a diákok maguk készítettek egyet az erdei iskolában. Természetesen nem kezdtünk el táblákat felállítani, a mi tanösvényünk virtuális volt és a következő lépésekben készült:

Képet bármihez villámgyorsan lehet találni - ez valóban így van, és teljesen igaz is, egészen addig, amíg olyan témával nem foglalkozunk, ahol már a képek minősége is számít. Ha természeti jelenségeket, vagy (mint az én esetemben) tájakat kell leírni (ráadásul nem is magyarul), akkor már hirtelen fontos lesz az, hogy a képek mennyire jók. Nem elég jelezni, illusztrálni valamit, hanem ihletet kell adnia a képeknek. Ehhez pedig a legjobb hely szerintem a National Geographic ingyenes gyűjteménye, ahol bónuszként minden képhez egy kis történet is tartozik. Akár mi elmondhatju, akár kitaláltathatjuk a diákokkal. Remekül működött és sokáig, lelkesen beszéltek róla.

A hasznos webes tartalom gyűjtése mindig is hasznos tevékenység volt. Voltak az RSS feed-ek régebben, a Google read is ilyen volt, lehetett gyűjtögetni az oldalakt, rendszerezni és egy helyen minden megtalálható volt. Én az iGoogle piaci kivezetését a mai napig gyászolom, de mindegy is, nem rólam szól ez a poszt. Mindenesetre nehéz volt (annyira, hogy nem is sikerült) visszaszokni a böngészőben elmenthető bookmark-okhoz. Helyette aztán lett Delicious (ahol linkeket lehet gyűjtögetni, keresni és megosztani), ami később megszűnt és mindenki menekítette az anyagait máshová, majd mégis inkább jól működik a mai napig. Szóval ennek a hagyománynak a farvizén robbant be a Bibblio.org, amely sokkal összetettebb, ám sokkal hasznosabb is (első ránézésre), mint társai.

Akár tetszik nekünk, akár nem az elektronikus zene egyre nagyobb teret hódít. Diákjaink közül sokan ezt a zenét hallgatják, erre táncolnak, ehhez értenek. Ha esetleg az énekórán jut hely arra is, hogy magunk csináljunk zenét, érdekes lehet ennek a html5-ben írt dobgépnek a használata (IDE KATTINTVA), megadhatjuk a tempót és nagyon sokféle ütős hang közül válogathatunk egész bonyolult hangzásokat hozva létre.

Szeretjük a panorámaképeket, mert jó bejárni velük a világot. Az Airpano (ITT TALÁLHATÓ ) nem csupán képeket ad, hanem 360-as videókat is. Interaktív táblán zseniális élmény, ahogy Seattle vagy Antarktika felett repülünk. A panorámaképekhez egyébként mindig tartoznak információk is egyébként, megnézhetjük, hogy mi micsoda pontosan, vonatkozó cikket is olvashatunk arról, hogy hol járunk éppen, illetve több panorámakép segítségével rendes bejárást tarthatunk több száz helyen a világon

Dolgozzunk valós adatokkal! Hangzik el a jótanács nagyon gyakran, ha a 21. századi tanulásról van szó. Az matematikakönyvemben még többnyire Kukutyin zabtermeléséről volt szó és Nekeresd távolságát kellett kiszámolnunk Bergengóciától. Miközben meglehet, hogy könnyebb úgy számolni, ha az eredmény mindig egész számra végződik, veszélyes is, ha az iskolai feladatok látványosan kitalált dolgokról szólnak. A veszély, hogy a diák fejében az iskolában tanultak nem kapcsolódnak össze a mindennapokkal, az iskolai tudás valami olyasmi lesz, amit csak az iskolai szituációban lehet használni, de valójában semmi haszna nincs. Hogy ezt elkerüljük, érdemes minél többször valós szituációkról beszélni és valós adatokkal dolgozni. Ilyen valós adatoknak nagyon sok forrása lehet (például a Statisztikai Hivatal), vagy a most ajánlott Food Database (IDE KATTINTVA).

Az m-learning nagyon menő szó mostanában, de igazából nem könnyű olyan helyzetet találni, ahol egy mobiltelefonra igazán szükség. Az esetek többségében egy teljes funkcionalitású laptoppal sokkal jobban járunk, mint egy mobiltelefonnal, legyen az bármennyire okos is. Az a helyzet, ahol a mobil valóban és igazán előny például a terepen végzett munka, az erdei iskola. Egy kirándulásra ritkábban visz az ember magával laptopot, nagy is nehéz is, kényes is, a mobiltelefon azonban így is, úgy is ott van a zsebben. Ezért nagyon örvendetes, hogy megjelent egy Növényhatározó Android telefonokra, ami IDE KATTINTVA érhető el, kiadója a Sulinet.

A YouTube-on annyi videó van, hogy csak na. A kérdés az, hogyan igazodunk el a kínálatban, mert könnyen eltölthetünk akár 3-4 órát is videók nézegetésével, amíg sikerül az órára kiválasztani egy-két hasznosat. Ebben szeretnénk segíteni, mégpedig azzal, hogy összeszedtünk 10 csatornát, amely segíthet. A legtöbbjük angol nyelvű, de kerestünk magyart is. Az első a BIO nevű csatorna, ahol életrajzi videók találhatóak - a gond az, hogy Magyarországon nem elérhetőek. Most nem adunk tippeket, hogy ezt hogyan lehet kikerülni, én megnézem a videókat, lopom az ötletet, aztán rákeresek a YouTube-on máshol. Meg szoktam találni. Magyar oktatóvideó adatbázisként talán a Zanza TV használható leginkább, sok és jó minőségű videóval.

Már megint a BBC, mondhatnánk. És igazunk lenne. Közszolgálatiság másképpen. Itt az is feladata az állami médiának, hogy megértesse többek között azt a polgárokkal, hogy mi miért történik a világban. Így készült az az interaktív 'játék', amelyben végigélhetjük egy szíriai menekült dilemmáit, sorsát. Angolul kell tudni a játékhoz, nem is túl bonyolult, de rendkívül intelligens és érdekes. Kiterjedt kutatások és személyes beszámolók összegzése után készült el. Tanórán (ha van internet) is érdemes lehet végigjátszani a játékot (amely ITT TALÁLHATÓ ) nem hosszú és van elég játékelem benne, hogy valóban érdekes legyen.

Egyre nagyobb figyelmet kap a világban a laikus kutatás vagyis az olyan tudományos kutatás, amibe laikusok is csatlakozhatnak. Ez hasznos a kutató számára, hiszen nagyon sokan dolgoznak a témán, hasznos a köznek, mert egyes problémákra ráirányíthatja a figyelmet és persze a résztvevő laikusoknak is izgalmas. Érdemes diákjainkat bevonni az ilyen projektekbe. Itt van például a fényszennyezéssel foglalkozó Globe at Night projekt (ITT TALÁLHATÓ). A feladat egyszerű, a megadott napok valamelyikén (újhold környékén) kell felnéznünk az égre, megkeresni egy adott csillagképet és megadni, a fényszennyezés mértékét annak alapján, hogy hány csillagot látunk körötte.