Feleteszem jelenleg a közoktatásban dolgozóknak nem a portfólió a kedvenc szava, de azért ne felejtsük el, hogy ez egy nagyon hatékony értékelési eszköz lehet. A lényege, hogy a diákok a munkáikat egy helyre gyűjtik, visszajelzést kapnak rá a tanártól vagy akár a társaiktól. Ebben a rendszerben jól követhető a fejlődés és mindig van lehetőség a javításra, a fejlődésre. Ráadásul a munka (vagy annak egy része) a külvilág felé is megjeleníthető, ami újabb dimenziót ad az értékelésnek. Ezt a megoldást teszi könnyebbé a Seesaw nevű alkalmazás (ITT TALÁLHATÓ).

Hosszas várakozás után megjelent a szakgimnáziumok kerettanterve, benne a komplex természettudomány tanterveivel is (van ugyanis egy-, két-, és három éves változat is). (IDE KATTINTVA tölthető le.) Természetesen botrányos, hogy a tanév kezdése előtt két héttel jelenjen meg a tanterv, miközben egy tanterv megírása, kipróbálása, bevezetése tíz év a miénknél boldogabb országokban. A tanárok többsége már előre fumigálta az egész koncepciót. A természettudományos tárgyakat tanítók között ugyanis a komplex természettudomány (az államtitkár által is emlegetett science) vörös posztónak, a szakmaiatlanság csúcsának, rejtett óraszámcsökkentésnek tartják. Elnézve a megjelent kerettantervet ez jobbára így is van, de minthogy több mint húsz éve komplex természettudományt tanítok, úgy érzem, mégis érdemes lenne egy kicsit védelmembe venni a koncepciót. Lássuk, hogy min érdemes egy kicsit elgondolkodni a komplex természettudomány kapcsán.

Érdekes oldal a Diffen (IDE KATTINTVA) ahol dolgokat hasonlíthatunk össze. Például az almát a körtével (ITT). Csak adjuk meg a két dolgot, amit össze akarunk hasonlítani és az oldal megpróbál minél több információt összeszedni róluk. Persze nem mindig sikerül neki, de lehetőségünk van arra is, hogy bővítsük a szempontokat vagy a leírásokat. Azon túl, hogy remek szórakozás az oldal, bizonyos nyelvtani szerkezetek tanításában is segíthet.

Bevallom, szeretem az infografikákat, de még inkább a jó infografikákat. Így leírva ez a vallomás nem tűnik annyira mélynek, mint amennyire igaznak. Az infografikák ugyanis kényelmessé teszik az életünket tanárként. Rendezett, átgondolt anyagokról van ugyanis szó, ami annyival használhatóbb, mint pl. egy újságcikk, mint nyersanyag. A Visualistan nevű oldalon (IDE KATTINTVA éshető el) rengeteg szép és hasznos infografikát találhatunk, természetesen tematizálva. A nagy utazásokról szóló (ITT TALÁLHATÓ) anyag rövid leírásokkal, rengeteg plusz információval, szinte kész óravázlatot ad. Csak nyomtatni, vagdosni vagy másolni kell, és már készen is van a remek óra.

Igazi aranybánya a történelem és az irodalom tanításához a Hungaricana nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ). Az oldal a különféle közgyűjtemények anyagait gyűjti egybe, rendszerezi, teszi elérhetővé és kereshetővé. Akár irodalom órán (hiszen a 19. századtól fogva megtalálhatók itt akár kis megyei lapok is), akár történelemből (itt vannak például a magyar költségvetések és zárszámadások), akár földrajzból (elérhetők a katonai felmérések térképei) bámulatosan sok forrás van itt. Mazsolázhatunk belőle az órára bevihető anyagokat, de akár az érdeklődőbb diákoknak is megadhatjuk az oldalt, hogy maguk kutassanak benne, igazi kutató diákok legyenek.

A Miami Herald hasábjain írt egy kicsit harcos, mégis némileg elkeseredett cikket egy tanárnő, ezzel a címmel: Unatkoznak a diákjaid az iakolában? Mondd meg nekik, hogy oldják meg. A szerző úgy látja, hogy manapság az oktatásban elcsúszott a fókusz. Olyan hívószavak mellett, hogy differenciálás, élménypedagógia, eljátékosítás stb. a pedagógia egy termék lesz, a diákok fogyasztók, a tanár pedig szolgáltató. Ha a tanóra (vagy projekt, házi feladat stb.) nem elég érdekes, játékos, izgalmas, akkor a diákok nem csinálják, vagy csak fél gőzzel. A termék nem kell. A cikk írója úgy látja, hogy egy nagyon veszélyes spirálba kerül így az oktatás, ahol folyamatosan megpróbáljuk tanárként változatos eszközökkel átütni a diákok egyre magasabb ingerküszöbét. Gondolkozzunk el ezen egy percre!

Bármilyen tantárgy tanításánál az egyik legjobb motiváció, ha a diákok kíváncsiak, h érdekli őket az, amiről tanulni fognak. De hogyan keltsük fel az érdeklődésüket a hidrosztatika iránt? Nem nehéz, a folyadékok világa számos olyan látványos trükkre ad lehetőséget, amit akár hétköznapi anyagokkal is elvégezhetünk, bemutathatunk. A lenti videóban tíz ilyen ötlet található. Érdemes úgy kezdeni egy témakört, hogy ezekből mutatunk be párt és azt ígérjük a diákoknak, hogy hamarosan megtanulhatják ezeknek a trükköknek a magyarázatát is.

Korábban írtunk egy cikket egy kémiás Minecraft modról (ITT), a Facebookon szólt hozzá Bognár Amália és mondta el, hogy ő is használja órán, méghozzá történelemből és magyarból. Természetesen azonnal megkértük, hogy írja le részletesebben nekünk a tapasztalatait, amit ő örömmel meg is tett. Az alábbiakban tehát az ő írása olvasható arról, hogy miként került elő az óráján a virtuális homokozó, a Minecraft.

Izgalmas és kifejezetten az otatásnak szánt alkalmazást tett mindenki számára hozzáférhetővé a Google. Az Expeditions lényege, hogy a Google virtuális valóság szemüvegével egy egész osztály utazhat el izgalmas helyekre. A Google cardboard szemüveg bármely Androidos telefont átalakítja virtuális valóság szemüveggé. Nem túl drága mulatság (ide kattintva például kevesebb mint 300 forintért vehető darabja). Ha feltelepítjük a megfelelő alkalmazást (ITT TALÁLHATÓ), akkor választhatunk, hogy egy kalauzolt túrát szeretnénk, vagy magunk kalauzoljuk az osztályt. Ezt követően ki kell választanunk a helyszínt, erre már most sok száz lehetőségünk van és a lista folyamatosan bővül. Ha ezután a diákok is bekapcsolódnak, látni fogjuk, hol vannak és kijelölhetünk nekik pontokat, amire fel akarjuk hívni a figyelmüket. Az érzés tényleg olyan, mintha az adott ponton állnánk, hiszen körbe-körbe lehet nézni.

Képek szerkesztésére és/vagy készítésére előbb-utóbb mindenkinek szüksége lesz, aki IKT-val foglalkozik. A Photoshop (fotosop) ma már köznyelvi használatú kifejezés lett, de a baj az, hogy nagyon drága. Az iskolák és a diákok nem nagyon engedhetik meg maguknak, hogy ezzel a kifejezetten professzionális eszközzel dolgozzanak. Szerencsére van alternatíva bőségesen ingyenes, online vagy offline képszerkesztőkből. Ezekből szedtem most össze egy csokorra valót, mégpedig aszerint, hogy én magam mennyit használom őket.