Nap mint tapasztalom, hogy milyen izgalmas a maker világ, milyen sok lehetőséget ad a tanárnak, ha szabadon gondolkodik. A maker hozzáállás lényege, hogy az ember némi ötletességgel, olcsó alapanyagokból is meg tud csinálni bármit, amire éppen szüksége van. Éppen elektromosságtant tanítottam és szerettem volna olyan eszközt, amivel a diákok szabadon és könnyen csinálhatnak áramköröket. Így találtam rá a réz ragasztószalagra (20 méter 300 forint belőle például ITT). Már csak egy elemtartó és pár filléres LED kellett és már készíthették is maguknak egy papírra ragasztva az áramköröket. Külön hasznos volt, hogy az áramkört először megrajzolhatták a papírra, majd arra jött a megvalósítás, így:

Történt a minap, hogy egy iskolai projekt kapcsán egy saját vállalkozást kellett a diákjaimnak kitalálniuk. Az egyik csapat egy online stratégiai játék fejlesztését tűzte ki céljául, ehhez segítettem annyit, hogy a játék informatikai fejlesztését megoldottam, egy multiplayer 'tudáspárbaj' lett, amivel egymás ellen tudnak játszani a felhasználók. A diákok fejlesztettek hozzá kérdés adatbázist több tantárgyból is, még tesztelik, amint elindul az oldal, megosztjuk a TanárBlogon is. Viszont az oldal tervét, dizájnját a diákokra bíztam, így találtam a Designevo nevű oldalra (ITT TALÁLHATÓ ), amely viszonylag jól személyre szabható logo temaplte-eket ad. Használjuk egészséggel, nekünk bejött :)

Egyre több olyan kezdeményezés lát napvilágot, amely célja a hírek (a valódi hírek) terjesztése, szűrése, hogy minél komplexebb, ám mégis világosabb - ha úgy tetszik, igazabb - képet alkothasson az egyszeri médiafogyasztó arról, hogy mi történik éppen a világban körülötte. Ez egy elég érdekes változás hiszen pár éve még arról cikkeztünk, hogy a robotok átveszik a médiafogyasztás irányítását, és algoritmusok határozzák meg, hogy mit és mikor láthatunk. Ez egyébként nagyjából be is jött, ugyanakkor úgy tűnik, hogy legalább a világ egy kis szeletének fontos, hogy ő irányítsa a híreket, vagy olyanokat bízzn meg, akik kiszűrik az álhíreket a hírfolyamból. Ilyen kezdeményezés a Compass News (ITT TALÁLHATÓ, ahol egy csapat folyamatosan szűri és figyeli a hírforrásokat, hogy megpróbálja a valóságot megmutatni számunkra. Érdemes (angolul tudóknak) kattintani.

Pár hete komoly hullámokat vetett egy iskolai újságban megjelent cikk a történelemtanításról (ITT OLVASHATÓ), a cikket író diák hiányolja, hogy keveset tanulnak történelemből a mindennapokról, a nem kiemelkedő emberek életéről. Ha bárki egyetért vele, biztosan örülni fog, hogy már weben is elérhető a Budapesti Czim- és Lakásjegyzék (IDE KATTINTVA). Az 1880 és 1928 között kiadott jegyzékek tartalmazzák Budapest betűrendes ház- és telekjegyzékét a tulajdonosok nevével, a képviseleti és az államhatalmi szervek, hivatalok adatait, az egyesületek, a vállalatok és különböző foglalkozáscsoportok jegyzékeit, az iparosok, kereskedők és egyéb szolgáltatásokat végzők listáját; továbbá Budapest lakosainak betűrendes lakcímjegyzékét. Bár keresni nem lehet a jegyzékben, a lapok között érdemes böngészni. Megtudhajuk például, hogy a VII. kerület Huszár utca 7-ben volt a Villanyos izzólámpagyár-részvény-társaság székhelye, melynek igazgatója dr. Deutsch Izidor volt. De arról is meggyőződhetünk, hogy 1882-ben két bélkereskedő is működött a városban.

Most már lassan fél éve, hogy minden Facebook csoportom megszűnt, amely iskolai csoport volt, és - meg kell, hogy mondjam - az életem sokkal egyszerűbb lett. Nem az volt természetesen az alternatíva, hogy megszűnik köztem és diákjaim között a kommunikáció, hanem az, hogy egy zárt, biztonságos, mégis egyszerűen használható felületre tereltem a szakmai kommunikációt. Erre a Microsoft Teams lett a megoldás (ami egyébként ingyenesen használható minden magyar iskolában). Mivel mostanra teljesen világosan látszik, hogy mi minden változott meg, gondoltam, talán hasznos lehet összegezni pár rövid pontban.

A Fluiddata oldala (ITT TALÁLHATÓ) minden korpusz-függő nyelvtanár álma, de a mezei tanuló is jól járhat vele. Egy keresőmotorról van szó, amely sok millió kifejezésre ad pillanatok alatt audió anyagot. Évtizedekre visszamenőleg lehet keresni a hatalmas adatbázisban a hangfájlok között. Kipróbáltam: a love szó például közel 3 millió alkalommal található, és ehhez helyenként hosszú adásokat is végighallgathatunk. Ami még jobb ennél: ahányszor szerepel a szó a hanganyagban, annyiszor jelenik meg egy csík a hangfelvételen, így oda tudunk kattintani. És még itt sincs vége, hiszen a hangfelvétel mellé minden esetben kapunk szöveget is, automatikusan megjelenik ugyanis a szöveg átirata a hanganyag felett.

A Yelon.hu nevű oldal érdekes felületén (amely ITT TALÁLHATÓ )rengeteg cikket, sőt, még live chat-et is talál minden tinédzser, akinek tényleg sok információt ad(hat) át az oldal. Szépen kialakított, vizuálisan nekem kicsit zavaros, mégis 'menő' külsőt kapott a Yelon, és a keresőben már könnyebb eligazodni is. Létezik korosztályra szűrés is, így kiválaszthatjuk a kifejezetten kicsiknek (10-11 éveseknek) szóló írásokat, aztán egészen a 18-ig szemezgethetünk. Arra is módunk van, hogy nemet válasszunk, a 'fiú' és 'lány' mellett LMBTQ lehetőséget is kapunk - bár itt elég kevés (még) a tartalom. Amikor cikkeket választunk, a főoldal vizuális túltöltöttsége után az egyszerűbb, letisztult tartalmak kicsit egyszerűnek tűnnek, pedig nem azok. Érdemes egy próbát tenni az oldallal akár osztályfőnöki órán, vagy csak elmondani a diákjainknak, hogy létezik ilyen.

Minden tanár (a legtöbb biztosan) szeretné, ha 'menő' lenne. Mindenki másképpen törekszik erre, de érthető és alapvető vágya mindenkinek, aki emberekkel dolgozik, hogy azok pozitívan jelezzék vissza a munkáját. Tanárként a 'menőség' elég logikus iránya manapság az IKT. Egy szakmai cikkben, ahol egy telefonos applikáció használatát mutatják be, a feladatot kitaláló tanár így ír a sikerről: "A diákok teljesen el voltak ragadtatva attól, hogy „milyen menő már a tanárnő” és engem is rendkívül boldoggá tett látni, hogy milyen élvezettel dolgoznak egy amúgy – mondhatni – nem túl érdekfeszítő feladaton." Azaz két szempontot emelt ki, amelyek miatt a tanóra sikeres, ezek pedig: 1) menőnek gondolták a diákok őt, 2) élvezettel dolgoztak egy egyébként unalmas feladaton. A következőkben egy fenyőfa történetén keresztül szeretnék az IKT szerepéről szólni, reflektálva az idézetben megfogalmazott két 'sikerkritériumra'. Azt gondolom ugyanis, hogy az IKT jövője (és talán már jelene is), valami egészen más irányban van.

Verseket írni jó, de nehéz. Angolul pláne. Szerencsére itt van ez a teljesen névtelen oldal, amel nemes egyszerűséggel az alábbi néven fut: 52.24.230.241. Már ebből is sejthető, hogy ez nem egy újabb kitűnő marketingfogás (vagy ha az, hát dupla csavar van benne). Akárhogyan is, a lényeg az, hogy IDE LÁTOGATVA beállíthatunk bizonyos változókat, bár ez jelenleg elég korlátozott, és valamiért shakespeare-i szonettet tud, de ez nem baj, az egy szép forma. Beállíthatunk szavakat, amelyeket támogatunk, olyanokat is, amelyeket nem, és még hét egyéb lehetőséget is kapunk (pl. hány szótagos szavak legyenek inkább stb.). Ami nagyon fontos, az a végén a témakör, ami - ha jól láttam mindig - az amerikai polgárháború témakörét adja. Ha csak vakon generáljuk a polgárháborús szonetteket, a diákjaink egy idő után elunják a dolgot. Ellenben, ha beírjuk a love vagy school témaköröket, már jönnek is az érdekesnél érdekesebb versek. Mindez persze végtelen lehetőség a verselemzésre utána. Egy oldal, 2 perc IKT, és 40 perc angol. Szerintem ez egy ideális arány :)

Izgalmas konferencia készül Nyíregyházán november 25-én, a IV. Innovatív Pedagógus Konfeencia központjában a modern eszközök használata áll. A cél, hogy mindenki tanuljon valami olyat, amit akár már hétfőn alkalmazhat a saját óráján. Még van pár hely a gyorsan jelentkezőknek, akik IDE KATTINTVA regisztrálatnak.