Havassy András írása

A GoConqr (régebbi nevén Examtime, ITT TALÁLHATÓ) egy, az elmúlt években sokat változott, fejlődött oktatási portál. Amikor néhány évvel ezelőtt felfedeztem, még csak korlátozott számban lehetett kvízeket készíteni. Azért tetszett meg, mert az ingyenes 10 teszthez képeket is lehetett csatolni és nekem ez fontos szempont. Sajnos a tízes korlát miatt csak a legfontosabb képes anyagaimat tudtam itt elkészíteni, aztán többször el is felejtettem, majd újra felfedeztem. Az egyik nagy újdonság, hogy azóta a korlát megszűnt. Az ingyenes változat 50 MB tárhelyet ad a különböző médiák tárolásához, minden anyagunk nyilvános lesz és reklámok jelenhetnek meg. Én a reklámokra nem emlékszem, hogy nagyon zavartak volna, bár – ahogy a címből is kiderül – már régebben használtam rendszeresen. A média (kép, videó, pdf – mint ha a hang formátumok hiányoznának) tárolására az 50 MB nem sok, de ha jól megszerkesztett képekkel dolgozunk, akkor azért nem is kevés. Furcsa, hogy bár nem csak feltölteni lehet, hanem linkkel megadni a média elérését, mégis feltöltődik a fájl és foglalja a tárhelyet. A másik – pozitív – furcsaság, hogy a régebbi anyagaimnak a képeit nem látom a Media Library-ben, vagyis azokat talán máshol és a kvótán kívül tárolja a rendszer. (A fizetős változat 1 GB tárhelyet ad, az anyagaink lehetnek privátak, reklámok nélkül.)

Az alábbiakban Majoros-Geréby Ádám zseniális írását tesszük közzé! Ajánljuk hatalmas szeretettel!

Megint írt a nigériai herceg az örökségéről? Egy bank, aminek nem is vagyok tagja hitelesítő adatokat kér e-mailben? Csak $5 az új vírusírtó ha most azonnal megveszem? Küldjek pénzt Kennedy exhumálására? Ha megadom a bankkártya adataim küldenek 70 millió dollárt azonnal? Hogy kerülnek hozzám ezek az e-mailek? Az általunk használt online szolgáltatások sebezhetőek. Természetesen a cégek jelentős része piaci előnyt lát abban, ha biztonságos terméket épít, de ez nem sikerül mindig, mindenkinek. (Ugye Yahoo? ) Az adathalász szervezetek pedig igyekeznek a lehető legjobban kihasználni ezeket a réseket és a mi adataink birtokába jutni. Troy Hunt, a Microsoft egyik fejlesztője ezért létrehozott egy oldalt, hogy a felhasználók ellenőrizhessék: érintettek voltak-e egy ilyen támadásban, kikerülte-e címük, jelszavunk az adathalászokhoz. Az oldal a Have I been pwned? névre hallgat. A szlengből átvett pwned az owned (birtokolni) szóból származik és itt arra utal, más megszerezhette-e adataink.

A mai órámhoz kerestem utazással kapcsolatos, lehetőleg érdekes témákat, amikor a Bucketlist (magyarul: Bakancslista) nevű oldalra bukkantam (MÉGPEDIG ITT ). A legegyszerűbb felhasználása, ha a Featured (Kiemelt) listás képekkel kivetítjük, és itt lehet azt játszani, hogy csak addig láthatják a diákok a képekkel együtt ízlésesen elkészített elemeket (ti. azoknak a dolgoknak a listáját, amit az életben egyszer feltétlenül ki kell próbálniuk), és erről jegyzeteket készítenek, majd megbeszélik egymással. Ha jó a csoport, vagy érdeklődők, lehet regisztrálni az oldalon egy közös profilt, ugyanis itt lehet választani akár közös célokat - mondjuk egy hónapra - és azokat közösen megcsinálni. Nem kell nagy dolgokra gondolni, egészen kicsi, egyszerű, mégis szép célokat is ki lehet tűzni, és az osztálycsoportban fényképpel igazolni (pl. segíteni valakink az utcán, venni egy szendvicset egy hajléktalannak, fényképezni egy érdekes dolgot egy hétig, minden nap egy hasznos weboldalt posztolni a tanulócsoportba, megtanulni az összes amerikai állam fővárosát, elkészíteni egy filmet stb. ) A lehetőségek tárháza kimeríthetetlen. Az oldalon lehet ezért pontokat gyűjteni, érdekes lenne kideríteni, hogy hány célt tud egy csoport/osztály egy adott időszak alatt kivitelezni (Megj: az oldalon saját célokat a jobb felső sarokban, a Create a goal menüpont alatt lehet készíteni).

Bevallom, régi, és eleddig be nem teljesült vágyam, hogy egy igazi, demokratikus, diákok által írt online diákportált hívjak életre. Többször is megpróbálkoztam pl. a DiákBlog felélesztésével, és nagyon sikeres is volt, de egész egyszerűen nem bírtam energiával, mert azért egy szerkesztőség életének a menedzselése nem kis feladat, akármennyire is alulról szerveződik. Nos, lehet, hogy nem kell tovább keseregnem, mert elindult a megtévesztően angol nyelvű Kidsnews nevű oldal ( IDE KATTINTVA látogatható meg), amely teret ad a diáktehetség kibontakoztatásának. Az érdekes kezdeményezés azért kérdéseket is felvet, pl. ha valaki Julius Caesar-ról ír egy cikket, akkor saját kutatások alapján dolgozott, vagy esetleg fordított, vagy több forrást használt-e? És ha igen, akkor fontos-e a források jelölése. Hasonló kérdések merülnek fel a képekkel kapcsolatban is, én egyetlen forrásmegjelölést sem láttam, pedig ezt hasznos lenne elsajátítani a helyenként akár 121 éves örök fiatal szerzőknek :) A legizgalmasabb számomra a valóban saját gyártásúnak tűnő tartalom, mint pl. egy interjú egy YouTuber-rel. Az oldal tehát adott, szerintem akár média szakkörök remek publikációs terepe is lehet, biztosan szívesen vesznek bármilyen érdekes, jó minőségű tartalmat.

Remek kis oldal indult világhódító útjára, a neve Álhírvadász, és legalábbis Záhonytól Gyékényesig biztosan igényt tarthat minden médiát olvasó vagy azzal az oktatásban foglalkozó figyelmére ( IDE KATTINTVA érhető el az oldal). Összesen négy szintet járhatunk be, Kezdőtől a Szerkesztőn át az Oknyomozóig. Az úton azt kell kitalálnunk, hogy vajon az elénk rakott hírek valódiak, vagy netán álhírek. Nekem tetszik, hogy valódi álhírekkel dolgozik a játék, azaz a gyakorlatban azonnal hasznosítható tudást ad. Aki a TanárBlog rendszeres olvasója, vagy csak a múlt héten is erre vetette az internet tengere, egy kicsit hasonló, angol nyelvű álhír-tinderrel találkozhatott (ITT). Hasznos vadászatot kívánunk!

Sokaknak hasznos lehet az Akriel elnevezésű oldal, ami a matematika (azon belül is az algebra) tanulásához ad segítséget (IDE KATTINTVA). A beírt feladatokat nem csak megoldja, hanem a lépéseket is megmutatja, sőt azokhoz még magyarázatot is ad, ha kérjük. Az egyes algebrai ismeretekhez bőségesen találunk gyakorló feladatokat is benne és még arra is képes, hogy felmérje, mi az az ismeret, amivel még nem rendelkezünk, mit kell gyakorolnunk. A rendszer jelenleg ingyenes, de nem biztos, hogy mindig is az marad. Az érettségi felkészülésben, matematika ismétlésben, gyakorlásban nagy segítség lehet.

Engedd be a mobiltelefont az órára! Nem arról van szó, hogy a gyerekek folyamatosan a mobiljukat nyomogassák az órán és nem is arról, hogy mostantól minden órán, miden tárgyból mindenkinek telefonoznia kellene, hanem arról, hogy ezeket az eszközöket, amik gyakran többet tudnak, mint az iskolai informatika labor gépei, kár lenne nem kihasználni. A legjobb persze, ha van hozzá internet elérés is, akkor használhatjuk a Kahoot! kvíz alkalmazást (ITT ÍRTUNK RÓLA), vagy feltehetünk kérdéseket a Socrative segítségével (erről ITT). Használható a mobil arra is, hogy azzal készítenek képeket, filmeket a iákok, amiket azután otthon vagy később az informatika teremben vágnak meg és küldenek el neked. Nem kell adatkapcsolat a Google Science Journal nevű alkalmazása kísérleti eszközzé varázsolja a mobiltelefont (ITT MUTATTUK BE).

Majdnem egy éve írtunk a Mentimeter nevű eszközről (ITT), amivel sokrétű visszajelzést kaphatunk az órán a diákoktól. Készthetünk vele a Kahoot!-hoz hasonló kvízt, feltehetünk a Socrative-hoz hasonlóan kérdéseket, de még ennél is többet is lehet vele csinálni skáláktól a szófelhőig. A mostani újdonság, hogy egy ingyenes bővítménnyel közvetlenül a Powerpointba is integrálhatjuk a Mentimeter eszközeit. Ehhez az ITT TALÁLHATÓ bővítményt kell a Powerpointhoz hozzáadni.

Sokan kezdik a tanévet iskolai kirándulással, erdei iskolával, nekik (is) gyűjtöttünk egy csokorba olyan oldalakat és alkalmazásokat, amik hasznosak lehetnek, ha a falakon kívülre merészkedik az iskola.

• Hazánk földtani térképe (ITT) segít abban, hogy pontosan lássuk, milyen területre is megyünk.
• A Geománia nevű oldal (ITT) pontos leírásokat ad minden környék ásványi lelőhelyeiről.

Poller Melinda írása

Ma már nincs, aki megkérdőjelezné a szókincstanulás kiemelkedő szerepét, ezért a nyelvtanárok folyamatosan arra törekszenek, hogy megtalálják azt a módszert, mellyel a leghatékonyabban fejleszthetik diákjaik szókincsét. Különösen az aktív szókészlet erősítése jelent kihívást, hogy folyékonyan, igényesen és változatos szókinccsel tarkítva beszéljünk. Erre pedig a sablonokban való nyelvtanulás megoldást nyújthat.