Nemrégiben osztották meg a Facebook-on tanár ismerőseim lelkendezve az Érettségi+ app-ot ismertető cikket (ITT OLVASHATÓ), azzal a felhanggal, hogy végre egy applikáció, amely valóban segít a felkészülésben. IKT iránt (és történelem iránt is) érdeklődő átlagos felnőttként azonnal le is töltöttem, és izgatottan nyitottam meg. Bevallom, értem a lelkesedést mindenért, ami online, app, kattintható, tappintható. Ugyanakkor nehéz amellett elmennünk szótlanul, hogy ez az app NEM egy pedagógiai innováció, hiszen teljesen lecsupaszított szövegfájlokat és pár száz tesztkérdést tartalmaz. Slussz. Miért gondoljuk azt, hogy ez egy innovatív megoldás? Mitől lenne szórakoztató? Hol van benne a valódi újdonság? Hiába kerestem, nem találtam. Lehet, hogy lassan érdemes lenne leállni arról, hogy csak azért, mert app formában jelenik meg valami, vajon hordoz-e pedagógiai hozzáadott értéket?

Gyermekkorom panellakásainak volt elengedhetetlen része a gigantposzter, a atalmas kép, ami egy egész falat betöltött. Ha nem is pont olyat, de nagyon hasonlókat már mi is készíthetünk akár az osztályterem falára is. Kellene egy hatalmas periódusos rendszer? Egy világtérkép? Ady arckép? Nincs más dolgunk, mint a Blockposters oldalon (IDE KATTINTVA) kinyomtatni a megfelelő képet. Ha nem szeretnénk, hogy az oldal logója a képen legyen, vagy nagyon nagyot szeretnénk nyomtatni, már fizetnünk kell, de többnyire erre nem lesz szükség.

Egyre igényesebb iskolai projekteket lehet készíteni az online elérhető eszközökkel Régen nem igaz már, hogy az esztétikusan kinéző, ízléses munkák csakis profi műhelyek termékei lehetnek. Ehhez ad segítséget a Material.io nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), ahol - többek között - teljesen ingyenesen letölthető, hihetetlen mennyiségű ikont találhatunk. Egészen komoly az adatbázis, és használható non-profit célokra. Amellett, hogy tényleg sokkal szebb egy weboldal, vagy akár csak egy hírlevél, egy ilyen megoldással, elvitathatatlanul fejleszti a diákok vizualitását, illetve az oldalon rengeteg tipp, ötlet található kezdő ikontervezőknek, illetve tipográfusoknak. Érdemes ránézni!

Pár napja írt nagy vihart kavart cikket a blog másik szerzője a feleltetésről. Noha már maga a cikk sem állítja, hogy ne lenne szükség arra, hogy a diákok szóban is megnyilvánuljanak, mégis sok kritika érte mondván nagyon fontos, hogy legen olyan alkalom, amikor a verbális készségeiket fejleszthetik. A kérdés csak az, hogy erre mennyiben alkalmas a klasszikus feleltetési szituáció. Egyfelől a szűkös időben elég pazarlónak tűnik, hogy 5-10 percig csak egy diák dolgozik, csak egy készségei kerülnek a középpontba, főleg, hogy a többiek afeletti megkönnyebbülésükben, hogy nem őket szólították fel, nem feltétlenül a társuk teljesítményére fognak figyelni. Másfelől az is kérdéses, hogy a felelés mennyire formatív, mennyire ad lehetőséget arra, hogy a diák fejlessze magát, főként ha visszajelzés nem több, mint egy szám egy és öt között. Szerencsére a technika kifejezetten jól használható arra, hog a felelésnek ezeket a hátulütőit kiküszöböljük.

Az Emberi jogi nevelők hálózata, azaz EJHA egy elég részletes Tudástárat rakott össze, tele hasznos, vagy annak tűnő emberi jogi órai aktivitásokkal és érdekes háttéranyagokkal. Mindezt egy megosztott Google Drive-ban találhatjuk, mégpedig IDE KATTINTVA. Találhatunk példásul roma holokauszt, vagy éppen gyűlöletbeszéd témában is érdekes, mindkét nyelven elérhető forrásokat. A gyűlöletbeszédről készített tananyag (Tool kit) nem csupán hátteret ad, hanem segít a téma interaktív feldolgozásában is. Vita, definíciók, óravázlat található a tananyagban. Emellett is természetesen rengeteg egyéb témáról is tájékozódhatunk, és ha esetleg akár magyarul vagy angolul szeretnénk órákat szervezni, ehhez is sok izgalmas ötletet kaphatunk.

Amikor arról beszélünk, hogy valamiként változnia kellene az oktatásnak és tények tanítása helyett a képességeket kellene előtérbe helyezni, mindig fellángol a vita a tények fontosságáról és arról, hogy azok nélkül nem igazán lehet semmit megtanítani. A leglátványosabban talán a történelem atlasz körüli polémiában (jó-e, ha van kronológia az atlaszban és a diákoknak nem kell memorizálniuk minden évszámot). Ha nekem kell megvédenem az álláspontomat mindig azt szoktam hangsúlyozni, hogy nem arról van szó, hogy a továbbiakban nem kell tényeket, adatokat, konkrétumokat tanulni, hanem arról, hogy a tanításnak nem lehet célja ezek bemagoltatása és a tudás mérése sem alapulhat azon, hogy ezeket miként tudja rekonstruálni a diák. Gyakran még ez a moderált álláspont is botrányosnak hat, pedig lehet ennél radikálisabban is gondolkodni. Mint megtette ezt Szent-Györgyi Albert, aki 1964-ben írt a Science-be ezzel a címmel: Teaching and the Expanding Knowledge (A tanítás és a bővülő tudás). Az írás IDE KATTINTVA olvasható teljes terjedelmében, de pár gondolatot kiemelnék belőle:

A szünetben talán mindenkinek lesz egy kis ideje arra, hogy kimozduljon és ledolgozza a töltött káposzta-bejgli kombináció következményeit. Ebben egyre több telefonos alkalmazás is a segítségünkre lehet, ezek közül mist kettőt mutatunk be a Természetjáró, a túravezető (ITT TALÁLHATÓ) és az Országos Kékktúra (IDE KATTINTVA) nevűeket.

Egy öt napos projektről szeretnék beszámolni, ami az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban valósult meg öt nap alatt. A cél az volt, hogy természettudományos ismereteiket valamilyen aktív formában hasznosítsák és dolgozzanak valamilyen általuk választott témakörben. A keretet egy természettudományos játszóház felépítése adta, amit az iskola alsó tagozatosainak készítenek el a tizedikes diákok. Számomra is meglepő volt, hogy a diákok milyen önálló munkára voltak képesek, milyen sokrétű ötletekkel álltak elő és milyen magas színvonalon valósították meg azokat. Mindezt szinte minimális tanári vezetéssel. Az alábbi videón láthatóak a megvalósult projektek és talán kedvet ad a cikk további részeinek elolvasásához is:

Az Idiots.win nevű oldalon (ITT TALÁLHATÓ ) egy autocomplete játékot játszhatunk, azaz egy keresőbe beírt kérdés elejét kapjuk meg, majd egy sor lehetséges változatot. A mi dolgunk az, hogy kitaláljuk, hogy vajon melyik keresés fordulhatott elő gyakrabban. HA elég sokáig játszunk vele, még magyar vonatkozást is találhatunk. Vajon ki gondolta volna, hogy az "is ge ..." keresésre a leggyakoribb folytatás az, hogy 'is gellert bath mixed', azaz mehetnek-e férfiak és nők is a Gellértbe. Ezen felül is sok érdekesség tanulható, és valahol érdekes képet ad arról, hogy milyen világban is élünk.

A földi éghajlatok rendszere nagyon jól használható arra, hogy többféle a természettudományokban fontos koncepciót is megtanítsunk. Ilyen például a mintázatfelismerés, amire a zonalitás ad szép példát, de azután az egyes anomáliák vizsgálata is segít abban, hogy megtanítsuk, miként kell a különféle hatásokat összegezni és leszűrni a szabályszerűségeket a vártaktól való eltérések alapján. Külön érdemes a klímadiagramokkal foglalkozni, minthogy azok hatékony reprezentáció az adatoknak (a klíma és az időjárás különbségének megismertetése is fontos). Nos, mindehhez kínál fantasztikus segítséget a ClimateCharts nevű oldal (IDE KATTINTVA) ahol a Föld több ezer pontjáról nézhetjük meg a klímaadatokat és az abból készült diagramot.