IKT csavar - kiselőadás
Tippek, trükkök - 2020. március 2.
Új sorozatot indítunk, melynek címe: IKT csavar. Olyan rövid ötleteket mutatunk be, amik már meglévő, sokat használt módszereknek adnak egy kis csavart a technika felhasználásával. Kis trükkökről, ötletekről van szó, amikkel sokkal hatékonyabbá, érdekesebbé tehetők sokszor alkalmazott módszerek. Első témánk a kiselőadás, amit sokan használnak előszeretettel nagyobb tananyagrészek feldolgozására. -Készítsetek kiselőadást! - mondja a tanár, gyakran nem is sejtve, hogy ezzel mit vesz a nyakába.
Mik lehetnek a problémák azzal, ha az anyagot kiselőadásban dolgozzák fel a diákok? Vegyük sorra:
- 30 fős osztály, 30 kiselőadás Ha ezt szeretnénk, hogy mindenki készüljön kiselőadással, akkor legalább annyit kell végighallgatni, hányan az osztályban vannak. Tegyük fel, hogy ragaszkodunk a 3 perces időkorláthoz (nem fog menni), az egyes előadások után mi 1 percben reflektálunk az elhangzottakra és 2 percbe telik, amíg a következő diák elindítja a saját előadását (hajrá!), akkor is 120 perc megy el kiselőadások hallgatásával, amiből egy-egy diák 3 percen át aktív.
- választható kiselőadás Ha a kiselőadás választható, akkor azzal kell szembesülnünk, hogy legtöbbször azok választják, akiknek a legkevésbé van szüksége rá. Pont azok nem fognak ilyen módon foglalkozni az anyaggal, akik lemaradtak, nehezen adnak elő, nem jó a lényegkiemelő képességük.
- tanítani mégiscsak egy szakma Amennyiben a kiselőadást a tananyagfeldolgozás részévé akarjuk tenni, gyakran láthatjuk, hogy milyen komoly szakma is a miénk. A diákok által készített kiselőadások szinte közös jellemzője, hogy elvesznek a részletekben, kihagynak fontos dolgokat, nincs logikai ívük, nem nagyon alkalmasak arra, hogy abból tanulni lehessen. De hát miért is lenne alkalmas? Nem tananyagszerzők vagy legalább tanárok készítették azokat, hanem diákok.
- előadni még inkább szakma A színes, érzékletes előadás olyasmi, amit bizony tanulni. Nem véletlen hogy a TED előadókat egész csapat készíti fel arra, hogyan lesz az előadásuk ütős, emlékezetes, megragadó. Ugyanezt nem nagyon várhatjuk el egy gyerektől. Jellemző az is, hogy a diákok még ha sokat is dolgoznak a kiselőadással, főleg annak tartalmával, esetleg az illusztrációkkal vannak elfoglalva, a legritkább esetben gyakorolják az előadást magát, aminek persze az eredménye is látványos.
Segít az IKT! Hogyan segít az IKT? Hogyan kerülhetjük el a fent említett csapdákat? Azzal, ha a diákok a kiselőadást felveszik videóra és ezt osztják meg a tanárral, majd esetleg a csoporttal. Szinte minden diáknak van olyan telefonja, amivel lehet videót rögzíteni, ha párokba állnak felvehetik könnyen, ahogyan előadnak. A felvételnek több előnye is van:
- A tanár megnézheti, mielőtt az osztállyal megosztja, felhívhatja a figyelmet a hibákra, lehetőséget adhat a javításra.
- A diák maga láthatja, ha az előadás nem tökéletes és újra nekifuthat.
- Az előadásokat otthonról is megnézhetik, nem megy el idő erre az órán, esetleg így differenciálhatunk is, az osztály egy része nézi az előadásokat, a másik részével a tanár foglalkozik, majd cserélnek.
Adja magát, hogy az így elkészült kiselőadások a YouTube-ra kerüljenek fel (nem listázott videóként), de kifejezetten alkalmas lehet erre a Flipgrid is. amennyiben a diákoknak egy előzetes értékelőtáblázatot is kiadunk, ami alapján értékelni fogjuk őket méginkább biztosak lehetünk abban, hogy a kiselőadásokkal töltött idő valóban hasznos lesz.
