A Molview nevű programmal (IDE KATTINTVA) egyszerűen a böngészőből rajzolhatunk molekulákat, amiket azután három dimenzióban ábrázolhatunk is. A megszokott módon váltogathatunk a nézetek között, választhatjuk meg a molekula színezését. Akár bonyolult szerves vegyületeket is elkészíthetünk és megtekinthetünk. Kereshetünk is a nagy adatbázisokban, így akár fehérjék térszerkezetét is vizsgálhatjuk.

A molekulák képét megoszthatjuk és be is ágyazhatjuk akár egy Sway bemutatóba és azon keresztül akár egy OneNote tanyagba is. A program használatát egy kis videóban mutatjuk be:

Ez csak egy apró ötlet, ami remekül működött. Az emberi vázrendszerről tanulva kapták a diákok azt a feladatot, hogy készítsenek magukról egy fényképet, majd arra rajzolják be az általunk tanult csontokat. Itt éppen OneNote-ot használtak hozzá, de akár a Paint is alkalmas lehet a célra. Íme pár megoldás:

Engedd be a mobiltelefont az órára! Nem arról van szó, hogy a gyerekek folyamatosan a mobiljukat nyomogassák az órán és nem is arról, hogy mostantól minden órán, miden tárgyból mindenkinek telefonoznia kellene, hanem arról, hogy ezeket az eszközöket, amik gyakran többet tudnak, mint az iskolai informatika labor gépei, kár lenne nem kihasználni. A legjobb persze, ha van hozzá internet elérés is, akkor használhatjuk a Kahoot! kvíz alkalmazást (ITT ÍRTUNK RÓLA), vagy feltehetünk kérdéseket a Socrative segítségével (erről ITT). Használható a mobil arra is, hogy azzal készítenek képeket, filmeket a iákok, amiket azután otthon vagy később az informatika teremben vágnak meg és küldenek el neked. Nem kell adatkapcsolat a Google Science Journal nevű alkalmazása kísérleti eszközzé varázsolja a mobiltelefont (ITT MUTATTUK BE).

Izgalmas eszköz a Flipgrid (ITT TALÁLHATÓ), ami új utakat mutathat az oktatásban. Sokat mondogattuk már, hogy a videómegosztók megjelenése legalább akkora forradalom, mint a könyvnyomtatás feltalálása volt és ennek következtében az élő beszéd, a mozgókép mint információforrás egyre jelentősebb lesz, míg az írott szöveg szerepe hátrébb szorul. Diákjaink, ha praktikus információkra van szükségük elsőként a YouTube-on keresnek, csak az után jön a Google, a könyvtár pedig már eszükbe se jut. Minden eddiginél könnyebbé vált videókat készíteni és megosztani másokkal, még komoly számítógép sem kell hozzá, elég egy kicsit okosabb telefon is. A Flipgrid ezt használja ki, videókban kommunikálhatunk adott témák köré csoportosítva.

Régebben magam is sokat beszéltem arról, hogy a digitális bennszülöttek mennyire mások mint mi és mennyire másként viszonyulnak a technikához. Aztán hat évvel ezelőtt írtam arról, hogy ez a digitális szupersztár, mindentudó csodalény talán nem is létezik (ITT A CIKK), most is azt gondolom, hogy igazam volt akkor. Mégis időről-időre megdöbbent, hogy milyen igazi digitális analfabétákkal, sőt igazi ludditákkal találkozom néha a tanteremben. Amikor nekikezdtünk a digitális iskola projektünknek (ITT VAN egy film róla), több olyan diák is volt, aki nem tudta használni a gépet, nem igazodott ki a OneNote-ban, nem mentette el a munkáját, elfelejtette megnyomni a Beadás gombot stb. Olyan is volt, aki ült a gépe felett és kérdésemre közölte, hogy lemerült, mondtam neki, hogy esetleg dugja be a konnektorba. Eszembe jutott erről, amit John Holt ír az Iskolai kudarcok című könyvében (Gondolat,1991):

Megérkezett a legújabb digitális osztályterem a Microsoft Teams, ami leginkább a Microsoft Classroom és a Yammer szerelemgyerekének tekinthető. Online beszélgetéseket folytathatunk (a Messengerhez hasonlóan) amit a Yammerből ismerhetünk, de feladatokat is kiadhatunk, ahogyan ez a Classroomban történt (erről ITT ÍRTUNK. Az eredmény kifejezetten felhasználóbarát és hatékony eszköz, ami a OneNote Osztályjegyzetfüzettel együtt minden szempontból tökéletes digitális osztályterem lehet. Használatához iskolai Office 365 kell csak. Az alábbi bemutató végigveszi a Teams főbb tulajdonságait:

Nem sok öröme van mostanában azoknak a diákoknak, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, és persze a tanáraiknak se. Egy kis jó hírt azért mégiscsak mondhatunk, az Office olvasást segítő eszköze megtanult magyarul és bárki használhatja arra, hogy megkönnyítse számára az olvasást. Már elérhető a Wordből és a OneNote webes változatából is, beállíthatók benne diszlexiabarát színek, betűtípusok, nagyobb térköz, szótagolás. Most már felolvasni is tud az eszköz. Azt, hogy ez jelentősen segíti a diszlexiások szövegértését tudományos vizsgálatok is igazolták (ITT). Egy videóban mutatjuk meg, hogy miként érhető el az eszköz és mire is használható.

Új eszközzel bővült az Office 365 csomag, ami minden iskola számára ingyenesen elérhető! A Teams egyfajta csevegőfelület, magán-Facebook, projekt bonyolító felület, akár magában virtuális osztályterem is lehet. A meghívott tagok témákat indíthatnak, fájlokat tölthetnek fel és le és dolgozhatnak közösen azokon. Ha akarjuk, mindenfélét beágyazhatunk az üzeneteinkbe (például tankockákat is), és egy teljes wikit is nyithatunk a csapatnak. Mindezt egy egyszerre ismerős és nagyon tetszetős felületen tehetjük. A Teams nem váltja ki a OneNote Osztályjegyzetfüzetet, de ha nem akarunk tananyagokat, feladatokat kiadni és ellenőrizni, hanem csak olyan felületet keresünk, ami a csoport kommunikációját gyorsítja, remek választás lehet. Szintén hasznos lehet egy-egy projekt menedzselésére.

Egy hete kisebb baleset ért, kifordult a térdem, ami legalább öt nap ágyat jelent. Mi lesz ilyenkor a diákokkal? Ha minden jól megy, esetleg sikerül a szakszerű helyettesítést megszervezni, de az elég komoly teher a kollégának, akinek hirtelen megduplázódik az óraszáma, ha pedig nincsen, aki megtartsa az órákat, marad a gyerekfelügyelet, esetleg a nagyobbaknál a lyukasóra. Nincs ennél valami jobb megoldás? Három osztályban tanítottam éppen, két érettségire készülő 11.-es és 12-es csoportot és 8.-osokat, akik éppen a déli félteke földrajzát tanulták. Gördülékenyen meg lehetett szervezni, hogy in absentia is tudjak órát tartani.

Pont egy éve a budapesti E2 konferencián láttam először a FluidMath alkalmazást, ami már akkor nagyon izgalmasnak tűnt. Nem csak írhatunk egyenleteket, amiket aztán felismer a rendszer (ezt már a OneNote és a Word is tudja), hanem azonnal ábrázolhatjuk őket, sőt még izgalmas animációkat is készíthetünk velük. A jó hír, hogy most már ez egyszerű Powerpoint bővítményként is elérhető, így akár a ppt-be is beszúrhatunk ilyen interaktív egyenleteket. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Beszúrás menüben a Bővítmények között beszerezni a FluidMath modult (vagy megtehetjük ezt IDE KATTINTVA is).