Meglepően nagy, komplex anyaggal jelentkezik a Smashed Project -magyarul (ITT TALÁLHATÓ). A koncepció röviden: három tinédzser (két fiú, és egy lány) történetébe helyezkedhetünk bele - külön-külön is akár. Egy hétközi dumálás a tó partján pár sörrel a kiindulópont, a vége pedig ... na jó, ezt nem mondjuk el, bár a történet legelején erős utalás található a végkifejletre. Ami igazán érdekes, az valójában az út, ahogyan a három fiatal eljut egy ártatlan délutáni sörözgetéstől addig a bizonyos 4 héttel későbbi pontig. Szerintem ebben a műfajban meglepően igényes a kivitelezés, feltűnnek profi szinészek, Kálloy Molnár Péter az elveszett apa szerepében, vagy mellékszeprepekben a Momentán társulat tagjai. A videók nagyon profik, a dialógusok majdnem mindig teljesen ülnek, nem érződik, hogy amolyan felnőttes 'na, így beszélnek a tinédszerek' hangulatban írták a szövegkönyvet. A történet átérezhető, érdekes még akkor is, ha kicsit didaktikus helyenként. Az interaktív elemek között több kreatív megoldás található, pl. amikor egy party után Instára feltöltött képeket kell pörgetni, és megmondani, hogy vajon melyik lenne egyébként szabálysértés, vagy bűncselekmény, ha más is látná. Összességében: ez egy nagyon jól összerakott, profi kivitelezésű anyag, rengeteg beszédtémát kínál tanórákra is. Külön óravázlat csomagokat lehetne készíteni az anyag kapcsán, annyi vetülete van a témának - bár egy rövid segédlet elérhető tanároknak az oldalon is. Ha valaki nyelvórán szeretné használni, az eredeti, sok nyelven elérhető, oldalt ITT TALÁLJA.

Ezerszer hagzott már el, hogy semmi sem jobb annál, mintha a diákok a különféle dolgok megismerése során valós, élő helyzetekkel és adatokkal dolgoznak. Erre ad lehetőséget MAgyarország Nemzetti Atlasza (IDE KATTINTVA) is. Az atalaszban mindenféle statisztikai mutatókat jeleníthetünk meg térképeken és sokat lehet azon gondolkodni, hogy ezek vajon mit jelentenek, miért alakulnak úgy, ahogyan. Természetesen azon is lehet vitatkozni, hogy az atlasz éppen Magyarországot vagy a magyar nemzetet ábrázolja, de ezt a fogas kérdést azzal oldják fel a szerzők, hogy a térképekből találunk olyat, ami részletesen az országhatáron belüli részeket ábrázolja és olyat is, ami a "Kárpát-Pannon térséget", ami egy furcsa négyzet a térképen, éppúgy része Nyékládháza mint Kutná Hora. De ez legyen a legkisebb baj, alnyeg, hogy egy remekül használható eszközt kapunk ahhoz, hogy társadalomföldrajzi, társadalomismereti témákat vitassunk meg a diákjainkkal.

Ha bárki próbálkozott már innovációval, illetve akár egy munkaközösségen belül annak rendszerszintű bevezetésével, kétségkívül tapasztalhatta, hogy folyamatosan ellenállásba, falakba ütközik. Ez nem feltétlenül baj, és végképp nem természetellenes, hiszen minden változás megviseli az azt elszenvedni kényszerülőket. Az alábbiakban végignézzük a nyolc legjellemzőbb ellenállási formát, érvet, és megpróbálunk példákat is mutatni - hátha ismerősek lesznek. A szeptemberi iskolakezdéshez kapóra jöhet, ha bármilyen újításon gondolkozol! :)

A Dallasban Ellie asszony azt mondta egyszer Bobby fiának: “Ha már túl leszel a nehezén, akkor könnyebb lesz.” Nehéz a szavak bölcsességével vitatkozni, de gyakran az sem könnyű feladat, hogy felismerjük, mikor is vagyunk túl valaminek a nehezén. Meglehet, hamarosan véget ér az öt hónapja tartó karanténoktatás, de túl vagyunk-e ezzel a nehezén? Hogyan térjünk vissza a normalitáshoz? A legrosszabb talán az lenne, ha úgy jönnénk ki ebből a helyzetből, mint a pap a templomból (mintha mise történt volna), és folytatjuk ott, ahol 2019 márciusában megszakadt az életünk. Még rosszabb, ha egy hónap alatt próbáljuk majd meg helyrehozni mindazt, ami kimaradt, elmaradt, ha úgy gondoljuk, ebben az utolsó szakaszban végre feleltethetünk, végre olyan órákat tarthatunk, amin nem tudnak minket lenémítani a diákok, ha most majd behozhatunk minden elmaradást. De ha nem egyszerűen, varázsütésre térünk vissza a korábbi életünkbe, akkor mire számítsunk és mire lenne érdemes figyelni?

Ma rengeteg letölthető anyagot ajánlunk Globális nevelés témakörben. Mia globális nevelés? "A globális nevelés egy oktatási szemlélet, mely a globális világ működésének megismertetését célozza. A globalizáció számtalan lehetőséget és ugyanakkor veszélyt is rejt magában, melyekkel nap mint nap találkozunk. Hogyan tanulhatjuk meg kihasználni ezeket az előnyöket, illetve elkerülni a veszélyeket és csökkenteni a globalizációval járó ártalmakat?"

Hát ez. És hogy ezt hogyan lehet a tanteremben megvalósítani? Ehhez ad tanácsokat és sok-sok letölthető tananyagot, kézikönyvet az Anthropolis Egyesület. Vannak általános, 'bevezető' jellegű kiadványok, de szakmódszertani írások is (pl. A világ az osztályteremben sorozat magyar, földrajz és matematika részei), valamint általánosabb, pedagógiai kérdésekre is kereshetünk válaszokat: pl. A motiválatlan tanulók újramotiválása. A kiadványok IDE KATTINTVA érhetőek el, érdemes végiglapozni őket.

Ha az ember azóráin főleg a diákokat dolgoztat és nem maga ad elő, biztosan belefut abba a helyzetbe, amikor pűáran már végeztek a kiadott dologgal, míg mások még dolgoznának. Ilyenkor a lehető legrosszabb amit tehetünk, ha egy idő után aztmondjuk, hogy mindegy megyünk tovább a következő feladatra. Azzal sikerülhet olyan helyzetet előállítanunk, ami senkinek sem jó, nem jó azoknak, akik addig is unatkoztak és nem jó azoknak sem, akiknek nem volt ideje befejezni a dolgukat. A megoldás az időkitöltő feladat valami olyan jópofa, de azért a tárgyhoz kapcsolódó dolog, amivel ki tudjuk tölteni az esetleges várakozás idejét.

Az online órákon erre még jobban szükség van, mert sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a diákokat, ha éppen nincs dolguk egyszerűen elveszítjük. Elég ha csak egy pillanatra átkapcsolnak a TikTokra és már várhatjuk is, hogy mikor merülnek el újra az órai munkába. Szóval az időkitöltők ilyenkor életmentők lehetnek. Szerencsére sokat találunk a Google Arts & Culture oldalán (IDE KATTINTVA). Van itt kollaboratív puzzle (kifejezetten hatásos, ha egyszerűen megadjuk a linket és mindneki beszáll, amikor tud), híres művek színezője, kultúrkvíz és vizuális keresztrejtvény is, csupa olyan dolog, ami pont elég ideig köti le a diákokat.

Egyre többet lehet arról halalni, hogy az adatok begyűjtése és méginkább értelmezése milyen fontos készség a 21. században. Olyat is hallani, hogy az adat az új olaj, és tény, hogy a nyakunkban lavő MI forradalom hajtóereje nem más, mint a sok és jól kezelt adat. De az álhírek és tévinfomációk zuhatagában is fontos, hogy mi (és még inkább a diákjaink), képesek legyünk értelmezni, megérteni adatokat, hogy ne dőljünk be mindennek és mindenkinek. A data lteracy, az adatértés tehát egy olyan készség, amit fontos lenne minél hamrabb kialakítani a diákokban. Ebben segít a Tuvalabs oldala (IDE KATTINTVA). Az oldalon 15 lecke ingyen is elérhető, de a fizetőseket is érdemes végignézni, mert remek ötelteket adnak ahhoz, hogy miként is lehetne az adatok használatát bevinni a tanításba.

Sajnos így a karantén idején nem lehet múzeumba menni, így nincs arra lehetőségünk, hogy remekműveket eredetiben csodáljunk meg. A online múzeumlátogatás azonban lehetőséget ad arra, hogy egy-egy nagyszerű művet olyan közleről nézzünk meg (és annyi ideig), ahogan a múzeumbn biztosan nem lenne esélyünk. Az amsterdami Rijks múzeum weboldalán nem csak közelmehetünk egyes képekhez, hanem bizonyos izgalmas részletekre külön fel is hívják a figyelmünket (IDE KATTINTVA). Nem csak a művészet órán lehetnek érdekesek ezek a képek (és tárgyak) Pietersz van de Venne festménye a Protestánsok és katolikusok például történelemből a reformáció tanításánál is remek forrás lehet.

A technika hatással van ez életünkre, ez biztos. Az is biztos, hogy ez a hatás nem csak jótékony. Se szeri, se száma a különféle riasztásoknak, hogy miként lesz más a digitális világban elmerülő ember agya és pszichéje, mint a normális. Miközben mindenki látja, hogy jó lenne a digitális létünket keretek közé szorítani, és többnyire mások számára remek tanácsai is vannak, hogyan kellene ezt tenni, nem könnyű magunkon kezdeni a dolgot. A Google izgalmas kísérletei között találunk egy csokorra valót, amelyik a digitális welness-szel próbál foglalkozni (IDE KATTINTVA). Ugyan a projektek többsége csak jópofa ötlet, mégis érdekesek lehetnek, ha másra nem, hogy elgondolkodjunk rajtuk.

Történt nem is olyan régen, hogy itt, a TanárBlogon azon gondolkoztunk, hogyan is lehetne fenntarthatóvá tenni az oldal működését, kiszámíthatóan, hosszútávon. Szóba jött a fizetőssé tétel, szponzorok befogadása stb. Végül úgy döntöttünk, hogy a nehezebb, de mégis független utat választjuk, és megpróbálunk olyan prémium tartalmakat készíteni, amiért szívesen fizetnek az olvasóink. Így készült el a 10 modulos, húsz órányi tanulásra elég Digitális Tanulás interaktív tananyagunk, és nagy örömmel jelenthetem, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket eddig. Ez természetesen nagy boldogság, de ez most nem egy dicsekvő poszt szeretne lenni, hanem arról szeretnénk mesélni, mi történt akkor, amikor ezt a tartalmat, ami fizetős, és nekünk bevételt termel, megpróbáltuk megosztani és népszerűsíteni a Facebook-on. Izgalmas részletek a kattintás után!