Senki nem vonhatja kétségbe, hogy az amerikai polgárjogi harc az egyik legsikeresebb társadalmi mozgalom volt az elmúlt évszázadban. Miközben mind a mai napig nagyon sok dologban van még megkülönböztetés fehérek és feketék között, még nincs ötven éve, hogy Rosa Parks nem volt hajlandó átadni a fehéreknek fenntartott helyet egy buszon Montgomery városában. A pogárjogi mozgalom egyik legfontosabb szervezete az NAACP (National Association for the Advancement of Colored People) 1909-ben jött létre és például ők képviselték Parksot is a kulcsfontosságú ügyben. Az utóbbi időben egy újabb frontot nyitottak a az egyenlőségért folyó harcban, a szövegértést. Virginiai szervezetük a helyi oktatási tanácshoz fordult nyílt levélben, amiben leszögezik, hogy az írni-olvasni tudás alapjog és a statisztikák alapján könnyen kimutatható, hogy az iskolarendszer nem adja ugyanazt a színesbőrű diákok, mint a fehéreknek. Állításuk szerint azzal, hogy az iskolák elmaradott módszerekkel és rossz körülmények között tanítják olvasni a diákokat, azok alapvető jogai sérülnek, különösen azért, mert az alacsonyabb társadalmi státuszú családok gyerekei jobban rá vannak szorulva az iskolára abban, hogy megtanuljanak jól olvasni, így válik az oktatás elhanyagolása rasszizmussá.

Az adat az új olaj mondják sokan, hozzátéve azt is, hogy amiként a nyerolaj sem ér semmit finomítás nélkül, úgy az adotak sem érnek semmit, ha nem tudjuk megfelelően megjeleníteni őket. Persze ez sem nagy újdonság, az adatvizualizáció egyik úttörője Florence Nightingale volt, aki látványos grafikonokkal győzködte a brit képviselőket az eglszségügyi reformokról. Mára már az adatértelmezés és megjelnítés egyike lett a fontos 21. szőzadi képességeknek, amiket érdemes tanítani az iskolában is. Ebben lehet nagy segítség az ingyenes RAWGraphs alkalmazás (IDE KATTINTVA).

Most, hogy a hazai kulturkampf is ráfordult az irodalom után a történelem oktatásra is (ami például ebből a beszélgetésből is érzékelhető, a köztévében beszélnek arról, hogy 2010-ig a történelemoktatás tisztán kommunista volt), érdemes megnézni, hogy miként van ez más országokban. Különösen érdekes lehet, ez az USA esetében, hiszen a nyelvórákon országismeretből is előkerülhet pár hagyomány, így a hálaadás napja is. Ha máshonnan nem, a hollywoodi filmekből miondenkinek ismerős lehet, hogy a gyerekek indiánnak és zarándoknak öltöznek és nagy vígan eszik együtt a pulykát és a kukoricát. Kár, hogy ez a kép csúnyán torzítja mindazt, ami valójában történt és egy nagyon hamis képet ad a diákoknak. Szerencsére sok egyéb oktatási anyag is elérhető, olyanok, amik akár a nyelvórán is hasznosak lehetnek.

Tisztelt Szülő!

Az utóbbi hetekben sok szó esett az oktatás helyzetéről és arról, hogy a tanárok miként tiltakoznak. Félő, hogy úgy tűnhet, ez a tanárok ügye, aminek a középpontjában a bérek kérdése áll. Szeretnénk elmondani, hogy a probléma a legjobban Önöket és az Önök gyermekeit érinti, a tanárok fizetése az egésznek csak egy fontos, de talán nem is a legfontosabb része. Az alábbiakban megpróbáltuk összeszedni, hogy mi mindenről marad le éppen most az Ön gyermeke, és Ön.

Lemarad az Ön gyermeke arról, hogy egy 21. századi munkahelyen jó esélyekkel induljon, és versenytársa lehessen más oktatási rendszerben nevelkedett diákoknak.

Leamarad arról, hogy gyermeke megtapasztalhassa, hogy a tanulás folyamata azzal jár, hogy néha hibázunk. Ha egy diáknak egy darab egyes érdemjegyet hét darab ötössel lehet csak kijavítani (ér kiszámolni), azzal azt üzenjük, hogy nem hibázhat, és büntetjük a próbálkozásért.

Emlékszik még valaki a Hot Potatoes szoftverre? 1998-ban jelent meg és valami egészen fantasztikus dolgot tudott: többszörös választásos teszteket lehetett készíteni vele! Azóta eltelt 24 év és a szoftver még mindig él és virul, már éppen a hetedik verziójánál tart. A szoftverrel persze nem csak A, B, C, D választásos kérdéseket lehet már készíteni, hanem párosítást, sorba rendezést és szövegkitöltést is. Aztán 2012-ben megjelent a LearningApps (a keresztségben a Tankockák nevet kapta), amiben már sokkal szebben néztek ki a többszörös választásos, esetleg a sorbarendezős vagy szövegbehúzogatós feladatok. Egy évvel később pedig már publikus volt a Kahoot! is, amiben a többszörös választásos teszteket versengve lehetett megoldani. És azóta is se szeri, se száma az olyan digitális eszközöknek, amik tulajdonképpen többszörös választásos tesztek valamiféle körítéssel (ilyen például a Duolingo vagy a Xeropan, ami várhatóan a nyelvoktatás problémáit fogja megoldani kis hazánkban). Az oktatás digitalizációjának fő csapásiránya ez immár negyedszázada.

Sokat lelkendeztünk már a micro:Bit nevű mikrokontrollerről. Nem nagyon van még egy olyan elérhető árú eszköz, amivel ilyen könnyen lehtne a diákoakt bevezetni az elektronika, programozás világába. Nemrég megjelent a v2-s változata, ami több memórián, beépített hangszórón, érintésérzékeny logón kívül más izgalmakat is tartogat. Ezek egyike az adatrögzítés képessége. Sokan, akik erre-arra akartuk használni a micro:bitet beleütköztünk abba a korlátba, hogy nem képes megjegyezni adatokat. Ha rögzítünk is valamit, például egy fizikai méréshez, azok csak addig lesznek meg, amíg a kis eszköz be van kapcsolva. Amint lemerül az elem, vagy valamiért megszűnik az áramellátás az addig rögzíett adatok elvesznek.

A CityGuesser nevű alkalmazás (ITT TALÁLHATÓ ) nyelvtanároknak egyszerűen maga a csoda! A képleírás, vagy egy videó történetének az elmesélése, emberek leírása, éppen történő események stb. nem kis fejtörést okoz. A CityGueser megoldja. Egyrészt egy valódi játék a keret, hiszen annyi történik, hogy ledobnak a világban valahol egy városban - választhatunk, hogy hol (pl. USA, Brazília, vagy éppen egy random hely a világon bárhol), és elkezdünk virtuálisan (egy videó segítségével) sétálni ebben a városban valahol. Az élet zajlik körülöttünk, nézelődhetünk, de - abban amit mi átszottunk - gyalogosan mentünk. Eközben rengeteg dolog történik, amit mind lehet narrálni (én úgy csináltam, hogy párban dolgoztak a diákok és csak az egyik nézte a videót, és mesélte a másiknak, hogy mit lát, aztán cseréltek). A feladat szinte végig izgalmas, az, hogy titok, hogy hol járunk kellemes feszültséget ad, és végig célnyelven beszéltek, és még jól is éreztük magunkat :)

Ki ne kapta volna már magát azon, hogy a gép előtt a munkája helyett már megint a Facebook oldalát pörgeti. De csak eddig! A Forest nevű Chrome böngészőbe telepíthető bővítmény megoldja a helyzetet (INNEN TÖLTHETŐ LE). Ha egy olyan oldalon jársz, amely elvonja a drága figyelmed a munkáról, egyszerűen nyisd meg a bővítményt, és add hozzá a blokkolandó oldalak listájához az adott weboldalt. Enny az egész. Amikor pedig beköszönt a fegyelmezett és koncentrált 60 percnyi munka ideje, nincs más dolgunk, mint megnyitni a bővítményt, és megadni, hogy meddig szeretnénk a listában szereplő oldalakat tiltani. A minimum 10 perc.

Ez a rövid írás az értékelésről szól. Először engedd meg, nyájas olvasó, hogy rövid gondolatkísérletre hívjalak. Tegyük fel, hogy egy diák egy tantárgyból szerzett kettő darab 4-es érdemjegyet, így 'szín 4-es' az átlaga (az iskolában 80%-90% között adnak 4-es érdemjegyet). Ezután valamiért (mondjuk este meccse volt, és fáradt volt), nem készült például matekból, és a másnapi feleléskor, amikor kihívták, 1-es érdemjegyet kapott. A kérdés: ennek a diáknak vajon hány további 5-ös érdemjegyet kell szereznie, hogy statisztikailag 4-es legyen ismét az átlaga? Megfejtés, és további érdekfeszítő fejtegetések a lapozás után.

A nagysikerű Digitális Tanulás tananyagunk után, újabb izgalmas dologgal jelentkezünk: a PROJEKTEK iskolai használatához adunk a tanárok kezébe mindent, amire csak szükségük lehet. Tizenöt videóval, sok letölthető sablonnal és kulcsrakész mintaprojektekkel mutatjuk be hogan tudja bárki, bármilyen iskolában, bármilyen tantárgyból használni ezt az igazán 21. századi eszközt.

Az anyag IDE KATTINTVA érhető el!