Nincs hangosabb és fontosabb kérdés a 2024-es tanév kezdetekor, mint a mobiltelefonok használata, szükségessége, elvétele, 'tiltása', korlátozása. Ebben sokan (mi is) és sokszor megnyilvánultak, én most arra gondoltam, hogy nem jogi (jogos-e), logisztikai (kivitelezhető-e) vagy éppen emberi jogi (alapjog-e a telefon), netán közgazdasági (ki fogja kifizetni a megrepedt képernyőt) oldalról közelítenék, hanem megpróbálom azt körüljárni, hogy mire is lehet használni a telefont, és valójában mire használják az iskolában. Ehhez a Tanárblog Facebook csoportjában kértem tippeket, ahol a digitális pedagógia és a tanítás iránt elkötelezett pedagógusok beszélgetnek egymással - igen aktívan! - így nem csoda, hogy 1 nap alatt közel 100 válasz jött, sok kommentben 3-4 felhasználási mód is. Ezekről szeretnék most szólni, de úgy, hogy mindezt hozzákötöm az iskola digitalizációjának szintjeit leíró, ismert és bevett ún. SAMR modellt, és megpróbálom meghatározni, hogy az iskolai mobilhasználat jellemzően melyik szinten van jelen, 'bővíti', vagy 'átalakítja' a tanítás folyamatát. Mindegyik szintnek két al-szintje képzelhető el: a bővítés esetében a helyettesítés és a kiterjesztés, az átalakításnál a módosítás és az átértelmezés. lássuk hát, mire jutottam.

Amikor gamifikációról van szó, akkor sokan gondolnak arra, hogy játékokat viszünk be az órára, az órán játszunk. A szakkifejezés nem ezt jelenti, hanem a játékok pszichológiai elemeinek beemelését az oktatási folyamatba. Amit természetesen akár játékokkal is meg lehet csinálni. 2018-ban Jesztl József és Lencse Máté könyvet is írtak a társasjátékok pedagógiai alkalmazásáról ITT OLVASHATÓ´, bemutattak több olyan játékot is, amit szerintük jól lehet alkalmazni a tanításban, nevelésben is. Nem véletlen, hogy a társasjátékokhoz nyúltak, mert ez a játékforma igazi virágkorát éli, évente több ezer új játék jelenik meg és az utóbbi években már magyar nyelven is elérhető az újdonságok nagyja és egyre több nemzetközileg is jegyzett magyar játéktervező is van. A társasjátékozás elsődlegesen családi hobbi, de ma már többen játszanak akár klubokban, kávézókban is, olyannyira, hogy egyre több kifejezetten erre szakosodott vendéglátóhely is üzemel már. Adja magát az ötlet, hogy vigyük be ezeket a játékokat a tanórára is, hogy segítsenek a tananyag elsajátításában. Ez azonban nem olyan egyszerű.

A legfőbb gond az idő, kevés olyan játék van, ami a szabályok megtanulásával együtt 45 perc alatt lejátszható. A másik a létszám, nem nagyon van olyan társasjáték, amivel egy egész osztály egyszerre tudna játszani. Így aztán a társasok maradnak többnyire házi feladatnak, szakkörökre vagy szorgalmi munkának. Szintén jól jöhetnek erdei iskolákban, nyári táborokban. Ugyan a társasok szinte mindegyikére igaz, hogy segíti a szabálykövetés, a tervezés, a kommunikáció képességét, mi most direkt olyan játékokat próbáltunk egybe gyűjteni, amik a tananyag megtanításában is hasznosak lehetnek. Itt van tizenkét már bizonyított társasjáték, amit be lehet építeni a tanításba. Vannak köztük újak és régebben megjelentek is, nagy szerencse, hogy a használt társasjátékok piaca kifejezetten aktív, így be lehet szerezni azokat is, amik nem tegnap jelentek meg.

Online órák során, vagy éppen az osztályteremben egy kivetítőn (netán interaktív táblával a hátunk mögött) gyakran fordul elő, hogy hirtelen valami az órához olyan jó lenne - például egy visszaszámlásló, vagy stopper, netán egy videó megosztása, esetleg rajzolnánk valamit stb. ha ehhez van egy drága interaktív táblánk, és hozzá a megfelelő szoftver, akkor persze könnyebb a dolgunk. Ha nincs, vagy nem tudjuk azt használni, izgalmas alternatíva lehet a Classroomscreen nevű weboldal(ITT TALÁLHATÓ), ahol 14 különböző tanórán használható alkalmazást találunk. Háttérképet tehetünk fel - óra elején remek bevezető, stoppert használhatunk, netán számológépet, illetve 'sorsolhatunk' diákokat, csak be kell írni a neveket, és random 'kihúz' a gép egyet, de QR kódot is gyorsan felpakolhatunk, rajzolhatunk, dobókockával dobhatunk, és még egy sor érdekes és helyenként igen hasznos alkalmazást kaphatunk, talán a média megosztása, youtube videók stb. szintén nagyon hasznos lehet. Kompakt, előre elkészített táblakppel lephetjük meg magunkat és diákjainkat, felgyorsítva az óra menetét.

Oláh Evelin írása

Hon- és népismeret tanításakor rendszeresen felmerülő feladat a múlt és a jelen megfelelő összekapcsolása, annak érdekében, hogy a diákok összefüggéseket ismerjenek fel a népi- és a korunk hagyományai között. A 2018-2019-es tanév második félévében arra vállalkoztam, hogy mindezt egy technikai projektben valósítom meg, ami heti egy órás tantárgy esetében különösen nagy kihívást jelentett.

Rengeteg digitális eszköz elérhető az IKT iránt fogékony tanárok számára. Sőt, kimondhatjuk, hogy soha nem fognak kifogyni azon újdonságok, amelyek megkönnyíteni kívánják a munkánkat. Olyannyira így van ez, hogy mi, amikor a tanárblogot mintegy 10 évvel ezelőtt elindítottuk, komolyan tartottunk tőle, hogy egész egyszerűen ez a világ nem képes egy napi frissülésű portált eltartani ötletekkel. Most, több könyv és 5000+ cikk után azt látjuk, hogy ha egész nap kizárólag erről írnánk, és napi tíz cikket tennénk közzé, akkor is örök lemaradásban lennénk. A kérdés azonban mostanában már más. Sokkal fontosabbá válik az, hogy hatékonyan tudjuk a számunkra megfelelő eszközöket kiválasztani. A lapozás után 10 szempontot ajánlunk, amelyeket érdemes átgondolni mielőtt egy alkalmazást elkezdünk az osztályteremben használni. Öt ebben a cikkben, további szempontok a folytatásban.

Ma egy letisztult és egyszerű játékot ajánlunk, a ROT13 (azaz 'rotate by 13 places) egy egyszerű titkosírás, amelynek az alapja az, hogy minden egyes betűt behelyettesítünk az őt 13-mal követő betűvel. Természetesen létezik ROT14 is, itt értelemszerűen 14 betűnyi a távolság a kód és a megfejtés között. Akár alsóban, napköziben, de tanórán is kiváló játék lehet, hiszen ugyanolyan könnyen lehet bármilyen nyelven írott szöveget átírni. Rengeteg generátor van, dekódolni is lehet a rejtjelezett szöveget, én EZT HASZNÁLTAM Ezen az oldalon kiválaszthatjuk, hogy mennyivel tolja el a betűket (1 és 25 között).

Egy ideje mondogatjuk, hogy milen izgalmas a maker világ, amiben akár egy tanár is képes megcsinálni az eszközt, amire szüksége van. Így tett egy holland tanár Laurens Koppers, aki nem talált olyan alkalmazást, amiben egy helyen lett volna minden, amit az osztályban a tanulásmenedzseléshez hazsnálni szokott. Fogta magát és megcsinálta, így született meg a ClassroomScreen (IDE KATTINTVA), ami tulajdonképpen egy weboldal, de ha elindítjuk, a kezünk ügyében lesz egy marék olyan eszköz, ami jól jöhet az órán. Van itt visszaszámláló, óra, jelzőlámpa (villanyrendőr), qr-kód generáló, sorsoló, rajzeszköz és hangerő kijelző.

Havassy András írása

Nagy örömünkre szolgál, hogy vendégszerzőt köszönthetünk a TanárBlogon, Havassy András írása saját blogján jelent meg (IDE KAttintva), szíves engedelmével mi is közöljük. Ebben a cikkben két csoportmunkát elősegítő alkalmazást vet egybe, érdemes kipróbálni őket!

Néha jó egy olyan alkalmazás, ami nem tud sokat, de egy pillanat alatt el lehet kezdeni használni. Ilyen például a TodaysMeet nevű is (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon regisztráció nélkül létrehozhatunk egy szobát, aminek nevet adunk és már el is lehet kezdeni írni bele. A link beírásával (vagy a megfelelő QR kód beolvasásával) bárki azonnal elkezdhet hozzászólni. A közös ötletelésnek remek felülete lehet. Amikor létrehozzuk a szobát megadhatjuk, hogy eddig legyen elérhető, a maximum egy hónap. A szobát be is ágyazhatjuk egy oldalra:

Október 13-án szombaton az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium 7. és 8. évfolyam útnak indult a városban, hogy nem hagyományos módon emlékezzenek meg az 1956-os forradalomról. A megadott feladatsor és nyomok alapján állomásról állomásra haladva, digitális tartalmakat és papír alapú dokumentumokat kombinálva ismerkedtek meg a diákok 1956 néhány fontos helyszínével és szereplőjével.
A feladatsor kezdetén diákok összegyűlnek a gimnáziumban, kb. 10 fős csapatokra bomlanak, és megkapják az instrukciókat az őket kísérő tanártól. Kézbe veszik az első borítékot az első feladvánnyal, és a megfejtés alapján elindulnak a városban. Végiglátogatják a helyszíneket, ahol újabb és újabb feladatok várnak rájuk. A helyben, borítékban talált instrukciókat együtt kell használniuk a digitális tartalmakkal, melyek eléréséhez minden szükséges információt előre megkapnak. Az utolsó állomás megfejtése visszairányítja őket a gimnáziumba, ahol előre felállított panelekre szabadon ragaszthatnak, rajzolhatnak, írhatnak felhasználva a séta során gyűjtött anyagokból azokat, amik a legjobban megfogták őket.