Írtunk régebben már arról, hogy milyen hasznos lehet az internetes címeket (URL-ek) lerövidítő alkalmazások, mint pl. a TinyURL (ITT TALÁLHATÓ), vagy a Bit.ly (ITT ÉRHETŐ EL). Nincs más dolgunk, mint beírni a hosszú címet, majd kattintani, és már meg is kapjuk a rövid, akár papíron is publikálható (vagy akár pl. a Twitter-en, ahol minden karakter számít). Most azonban fordult a kocka, és elkészült az UnTiny.me nevű alkalmazás (IDE KATTINTVA lehet meglátogatni), ahol pont az ellenkezőjét tehetjük mindennek; a rövidített címekről megtudhatjuk, hogy hová is mutatnak valójában.

Egy táborban mindig nehéz az elválás. Ezt régen címek cseréjével próbáltuk enyhíteni, tudván tudva, hogy valószínűleg soha nem találkozunk már. Hogyan is futhatnánk össze, ha ő Nyíregyházán, és pedig Kaposváron ... . Ma egy ilyen élmény webkettes változatának voltam szem- és fültanúja. Hárman ültünk (felnőttek) fáradtan egy asztalnál, mikoris odajött egy tízévesforma kislány, egy papírt lobogtatva, és ezt mondta: Sziasztok, figyelj, leírnátok ide a Facebook-otokat, meg az email címeteket? Kicsit értetlenül néztünk, hiszen az email cím még csak-csak, de hogy a Facebook-unk? Mivel látszott, hogy nem értjük, kedvesen magyarázni kezdte a kislány: Tudod, amit beírok a Facebook-on, hogy be tudjalak jelölni. A mellettem ülő (sokat látott) felnőtt táborvezető erre visszakérdezett: Azaz a NEVEMET? Mire a kislány: Persze (az arcán ez látszott: mit nem lehet ezen érteni?). Itt tartunk feleim: az ember neve = Facebook. Miután hitetlenkedve megadtuk a kért adatokat, a kislány búcsúzóul hozzátette: De aztán visszajelöljetek ám ... már ha tudjátok, hol kell bekapcsolni a számítógépet. Kuncogás, kislány el. Én meg azt gondoltam: ha én ezt a klubban egyszer elmesélem!

Itt a bizonyítványírás boldog időszaka. Több olyan iskola is van, ahol a jól megszokott jegyek mellé szöveges értékelést is kapnak a diákok. Ez persze nagyon sokféle lehet, van, ahol minden tanár mélylélektani elemzést és pedagógiai szaktanulmányt ír minden egyes diákról és vanahol a szöveges értékelés csakannyit jelent, hogy pár kategória közül aláhuzogatják a tanulóra megfelelőket. A mellékelt és letölthető Excel állomány segíthet abban, hogy tartalmas szöveges értékelőket készítsünk és ne is kelljen ezzel nyolc hetet dolgoznunk.

A fájlban különféle (összesen 5) szemponthoz adhatunk meg számértékekekt (például szódolgozatok, órai munka, késések száma stb.), majd minden kategóriaára megadhatjuk az egyes intervallumokhoz tartozó szövegeket. Az Excel automatikusan összefűzi az egyes diákokra vonatkozó szövegrészleteket és generálja belőle a szöveget. Az így megkapott Excel állományból azután Wordben nagyon könnyen készíthetünk például körlevelet. Természetsen az így generált szöveg csak kiiindulópont lehet (de annak nagyszerű) érdemes valódi személyes gondolatokat is hozzáfűzni azután mindenkinek. Az Excel használatát bemutatjuk egy videóban is:

Új, fontos fogalom született, a neve 'digitális jóhír', és már most sokan azt rebesgetik, hogy ezt talán iskolában is tanítani kellene. Gondoljunk bele: a most 16 évesen felelőtlenül a Facebook-ra feltett, ránk nézve már felnőtt szemmel nem annyira hízelgő képeket soha nem tudjuk letörölni, illetve mindig felkutathatók lesznek. Már ha valaki fel szeretné ezeket kutatni. Márpedig úgy néz ki, hogy egyre többen végeznek (és végeztetnek) online kutatást egy állásra jelentkezőről. Ehhez nem is mindig kell nagy apparátus, hiszen például az Openbook nevű oldalon gond nélkül kereshetünk a Facebook állapotfrissítések között. Meglepő, hogy mennyire nem figyelnek még a felnőttek sem arra, hogy mi mindent tesznek nyilvánossá magukról. Egy kutatás nemrégiben kimutatta, hogy a Facebook felhasználók kb. 47%-ban tesznek közzé nem szalonképes kifejezéseket nyilvános oldalukon. Gyakran találhatunk 'milyen szemét ez a tanár', vagy 'gyűlölöm a főnökömet, ezt a primitív állatot', jellegű kiírásokat.

Talán még vannak, akik emlékeznek az episzkópra. ez a jókora masina arra volt hivatott, hogy egy könyvből képeket vetítsen ki. Szemben az írásvetítővel ehhez nem kellett átlátszó fólia, nyugodtan lehetett a meglévő ábrákat használni. Jókora egy dög volt és természetesen zúgott, mint a veszedelem. Mára már (akárcsak népszerűbb testvére az írásvetítő) kiment a divatból. Az írásvetítőt felváltotta a projektor, az episzkópot pedig a dokumentumkamera.

A dokumentumkamera nem egy olcsó mulatság, de az Inscrutables oldal érdekes otthoni barkácsmegoldást ajánl helyette (ITT LÁTHATÓ). Nincs más dolgunk, mint egy kicsit jobb minőségű webkamerát (legalább 2 megapixel felbontásút, az ilyenek már 400 forint körüli áron beszerezhetők) rászerelni egy régi asztali lámpa vázára. A használathoz javasolt a Debut program használata, amivel a webkamera képét könnyedén kivetíthetjük. A programot IDE KATTINTVA tölthetjük le.

Írtunk már arról, hogy a Twittert hogyan is kellene (ha kellene egyáltalán) az oktatásban használni. Sok tépelődés után úgy döntöttem, hogy megpróbálom. Először egy nyelvtan feladatot oldottunk meg angolórán a Twitter segítségével. Tipikus nyelvtani transzformációs feladat volt (pl. He is interested in football. KEEN Megoldás: He is keen on football.). Azon gondolkodtam, hogy milyen igaz az, hogy az iskolában sigorú büntetést kap az aki puskázik, majd a munkahelyeken rengeteget költenek arra, hogy megtanítsanak minket arra, hogy együttműködve sokkal könnyebb megoldani bármilyen problémát. A lapozás után elmesélem, hogy hogyan zajlott a feladat 'twitterizálva', és mik voltak a tapasztalataim.

Fontos (már-már azt írtam, hogy 'sarkalatos' - de aztán mégsem, mert annyira nem fontos talán) a tanár / iskola életében a visszajelzés, a 'tanárértékelés'. Ennek egy formája a Mark my professor.com (ITT TALÁLHATÓ), ahol egyetemi oktatókat tudnak a hallgatók (szigorúan névtelenül) osztályozni. Ez egyrészt remek, hiszen a többi hallgató a vélemények alapján választhat magának a következő félévben oktatót (vagy, ha nem is választhat, legalább tudhatja, hogy mire készüljön), ugyanakkor kétségtelen, hogy helyet adhat igazságtalan vádaskodásnak is. Olyan ez, mint ha a Vaterán valakit kicsit rosszabbul értékelsz (mert tényleg nem azt küldte, amiről szó volt), mire ő mindenben lehúz, mint vevőt, és nem nagyon tudsz mit tenni ellene. Hasonlóan 'necces' lehet, ha egy tanárt szexi-nek jelölnek meg, hiszen  - mondhatja - oktatni járunk az egyetemre, nem szexuális tárgynak. Ez persze nem fair, és mindenki másképp is dolgozza fel. Rövid, informális kutatás után elmondható, hogy elég sok oktató tudja, hogy írnak róla az oldalon, az viszont vicces, ha valaki elég látványosan önmagát csupa '5'-re értékelve vitatkozni kezd a hallgatókkal. Természetesen van egy réteg, aki nem is hallott az oldalról, de ha szólnak neki, hogy rajta van, azért megnézi.

Ahogy kezdünk megbarátkozni a Twitter szolgáltatással, úgy látjuk egyre több hasznát is. Nagyszerű eszköz az információszerzésre, hogy tudjuk, mi van a világban és mi van a barátainkkal, de ennél sokkal több is. Nagyszerű eszköze lehet a visszajelzésnek is. ehhez nincsen másra szükség csak egy közös címkére, úgynevezett hashtagre. Ha például a Kodály Iskola sulinapjáról van szó, akkor ez lehet a #kodalynap. Ezek után könnyen megjeleníthetünk minden olyan üzentet, amiben ez a címke szerepel és máris van egy, az sms-falakhoz hasonló visszajelző rendszerünk.

Korábban említettük a Twijector alkalmazást, ami pontosan ezt teszi lehetővé (ITT ÍRTUNK RÓLA). A NYESZE konferencián ki is próbűltuk, remekül működött. Ugyanezt tudja csak sokkal látványosabban az Another Tweet on the Wall (IDE KATTINTVA). Itt is csak meg kell adnunk a követni kívánt címkét és máris jelennek meg sorra az üzenetek. Különbség a korábbihoz képest, hogy itt a legutóbbi néhány váltakozik folyamatosan, tehát egy állandó mozgó, változó, izgalmas felületet látunk még akkor is, ha éppen nem ír senki semmi újat.

Érdekes, netán hasznos szolgáltatás lehet a Tweetmetrics (IDE KATTINTVA található), ahol egy bármelyik felhasználónak írt levelet, kommentet, retweet-et, mindent ki lehet gyűjteni. Nem kell mást tennünk, mint bejelentkezni a felhasználónevünkkel, és máris gyárthatjuk a statisztikákat a tevékenységünkről. Természetesen az ekkor lesz igazán érdekes, ha lelkesen, sokat, és sokakkal tartunk a Twitter-en kapcsolatot - akkor viszont igazán érdekes lehet!

Nem mindig tudjuk pontosan, hogy mit, mikor, miért törölnek a YouTube-ról. A YouTube most elindította Szerzői Jogi Központját (IDE KATTINTVA található), ahol tartalomtulajdonosok, illetve felhasználók (videót feltöltők) egyaránt tájékozódhatnak például arról, hogy miért törölhetnek egy videót akkor is, ha azt mi csináltuk, és csak a családunk szerepel rajta, de a szerzői jogi törvényeket is elmagyarázzák nekünk (pl. mi történhet, ha feltesszük a Simpson család legutóbbi részét). Az oldal szerencsére magyarul is elérhető, és elég részletes ahhoz, hogy segítsen eligazodni minket a YouTube szerzői jogi útvesztőjében. Kötelező olvasmány diákoknak, tanároknak, mielőtt az első videójukat feltöltenék a YouTube-ra!