Komoly kérdés, hogy ki, hogyan és mire használja fel az adatainkat. Egy remek felmérésben azt próbálták felmérni, ohgy egyes weboldalak felhasználási feltételei mennyire bonyolultak, és ehhez különböző könyveket hoztak példaként, illetve azt vizsgálták, hogy menniyre hosszúak ezek. Mint kiderült, az AirBNB-ről téjékozódni annyi, mintha Kant A tiszta ész kritikája című méltán híres művét próbálnánk értelmezni. A kérdés a gombamód szaporodó AI alkalmazások iskolai terjedésével még élesebbé vált hiszen hogyan is várhatnánk el egy tanártól, hogy órákat töltsön érthetetlen jogi szövegekkel, és azokból kiszálazza a diákjaira esetleg veszélyes részeket. Természetesen van másik megoldás is, egy egyszerű, elég üzembiztos, és 2 perc alatt kivitelezhető módszert mutatunk a lapozás után!

Az iskola vége, vagy új paradigma? Hatékonyan segíti a tanulást, vagy egyszerűen egy újabb eszköz a csalásra? És ezzel együtt feladat a tanárnak, hogy kiszűrje az AI-val megírt házi feladatokat, és beadandókat - mintha nem lenne elég feladata, dolga manapság! A mesterséges intelligencia iskolai használata a határtalan optimizmus és csodavárástól egészen az apokalipszis vizionálásáig sokfajta reakciót vált ki az oktatás körül élő és dolgozó emberekben. A diákok gyakran azt gondolják, hogy ezentúl nem kell már esszét írni, fogalmazni, sőt olvasni sem. A tanárok rettegnek a sok AI-val megírt beadandótól, vagy lelkesen keresik azokat az alkalmazásokat, ahol egy perc alatt, egyetlen mondatból óravázlatot ír nekünk egy mesterséges intelligencia. Az oktatás irányítói remek eszközt láthatnak az AI-ban, hiszen egyszerű tömegtermelésre kiválóan alkalmas, és viszonylag olcsó. Ja, és nem kérdez vissza, nem gondolkodik. Egy magyartanárt nehezen lehet esetleg arról meggyőzni, hogy lelkesedéssel tanítsa Herczeg Ferencet, egy AI alkalmazással nem lesz ilyen problémánk. És aztán itt vannak azok a cégek, akik megérezve, hogy az AI valami egészen új, izgalmas, és sokoldalú, az alap AI modellekre építve, és azok technológiáját használva oktatási alkalmazásokat készítenek - napok alatt, ezrével. Ebben az írásban ezeknek az előnyeit, veszélyeit járjuk körbe, sok gyakorlati tippel, amelyek segítenek eligazodni a sokezer AI alkalmazás dzsungelében.

Gondolom, sok rajztanár kattintott ijedten a cím láttán - eljöt hát az iső, az ő munkájukat is elveszi a mesterséges intelligencia? Nem, nem fogja (legalábbis a ma bemutatott eszköz nem). Ellenben elég vicces, viszonylag könnyen és izgalmasan működik. Annyit tud, hogy az általunk rajzolt 'béna' vázlatból rengeteg stílusban készít rendes, szép képeket. De ezzel az is történik, hogy ahogy nézzük, hogyan alakul az 'igazi' kép, folyamatosan segít az alkalmazás abban, higyan lehet a megadott stílusban jobban rajzolni. És valóban, csak 15 perc után sok dolgot tanultunk belőle.

Hatalmas öröm számunkra, hogy egyre több olvasónk dönt úgy, hogy előfizet a TanárBlog-ra. Mivel az oldalt nem erre terveztük sok éve, ezért így alakult egy kis gabalyodás, amit most szeretnénk feloldani. Íme egy rövid előfizetői FAQ:

0. magyarázat videóban
Készítettünk egy rövid videót, ami elmagyarázza az előfizetés lépéseit, IDE KATTINTVA látható!

1. Hogyan tudok előfizetni?
Egyszerűen kattints egy cikkre, és ott egyértelmű lesz, hogy honnan kezdődik a fizetős tartalom. Itt a 'Kipróbálom' gombra kell kattintani, ennek segítségével tudsz a Donably oldalán regisztrálni, az egy perc alatt meg is van.

2. Regisztráltam a Donably-ra, előfizettem, le is vonták a pénzt, de nem tudok regisztrálni. Én rontottam el?
Igen, és nem. Az oldal tetején van egy adminoknak szánt bejelentkezés, ahová csak mi, a szerkesztők tudunk belépni. Ide te nem tudsz. Igen, ez elég bénán van megoldva, de mint mondtuk, nem gondoltuk volna, hogy ekkora lesz az érdeklődés, és azt hittük, hogy személyesen elmondjuk majd mindenkinek. Ez egy konstrukciós hiba, elnézést érte, igyekszünk javítani.

Tanulság: a fenti Bejelentkezés mezőbe NE ÍRJ SEMMIT, oda nem tudsz belépni!

3. Oké, de akkor hogyan tudom elérni, amiért fizettem?
Egyszerűen, de máshogy: menj a főoldalra, válassz egy cikket, amit szeretnél elolvasni, majd kattints a címre. Itt megynyílik a cikk aloldala, és itt ismét a 'paywall'-ba ütközöl. De most nem a 'Kipróbálom' gombra kell kattintani, hanem a DONABLY regisztrációs adatokkal - felhasználónév/jelszó - kell belépned alul.

Miután a 'jelentkezz be' gombra kattintottál, itt megnyílik a Donably regisztrációs oldal, ide kell a Donably regiztrációs adataidat beírni.

4. Először regisztrálni szerettem volna, és csak utána előfizetni. Ezt lehet?
Sajnos nem. A Donably regisztrációval (és a havi előfizetés díjának befizetésével) tudsz a fizetős tartalamkhoz hozzáférni, azaz nincs ingyenes, de regisztrációhoz kötött csomag az oldalon.

5. Ha előfizettem március 24-én, és egy webináriumon szeretnék részt venni április 3-án, akkor márciusra ÉS áprilisra is elő kell fizetnem?
Nem, az előfizetés nem az adott naptári hónapra, hanem egy hónapnyi időre - 30 napra - szól. Azaz, április 24-ig él az előfizetésed, és addig minden szolgáltatásra további fizetés nélkül jogosult vagy.

6. Lemondhatom az előfizetést?
Természetesen igen. A Donably kezeli az előfizetéseket, számlát Prievara Tibor magánvállalkozótól fogsz kapni. És ha később meggondolod magad, újra bármikor vehetsz előfizetést.

7. Mi a helyzet a webináriumokkal, képzésekkel? Ha engem csak az érdekel, előfizetést kell vásárolnom?
Ez attól függ, hogy milyen webináriumról van szó. Vannak olyanok, amelyeket kizárólag előfizetőknek tartunk, és vannak olyanok, amelyek 'nyitottak', azaz előfizetés nélkül látogathatóak, de 'jegyet' kell rájuk váltani, jelenleg 2000 Ft egy ilyen jegy, és a jelentkezési lapon kell jelezned hogy ezt szeretnéd kérni.

Hogyan változik világunk az AI hatására, elveszi-e a munkánkat, mit tesz a tartalomfogyasztással? Az egyik előrejelzés (és ez már most kezd valóság lenni), hogy erősen növeli majd a zajt az olyan platformokon, mint a Facebook. Ha eddig elegünk volt az influenszerekből, gondoljunk bele, mi lesz velünk ha ‘Influenszernek látszó’, AI-val előállított ál-tartalmakat nézhetünk naphosszat. A különbség az, hogy egy szimpatikus (vagy éppen idegesítő) influenszer évek alatt építi fel magát, amíg az AI-val generált ál-influenszer-ből naponta ezret is készíthetünk, és onthatják magukból a szintén AI által generált ál-tartalmat.

Ember legyen a talpán, aki elsőre megmondja majd a különbséget! Nézzük meg egy egyszerű, és még nem AI-val automatizált példán egy olyan témában, amivel mi is sokat foglalkozunk. Tegyük fel, hogy szeretnénk egy ‘blognak’ tűnő oldalt készíteni, ahol ‘tartalmakat’ osztunk meg. Legyen a téma a mesterséges intelligencia, vagy általában a tudománykommunikáció. Mit kell tennünk? Egyszerű: a) keressünk ilyen tartalmakat, b) ezeket másoljuk be a ChatGPT-be, ott adjuk utasításba, hogy egy ‘összefoglalót’ készítsen belőle, majd pl. egy blogspot oldalon tegyük közzé. Kipróbáltam, egy ilyen oldalt semmiből létrehozni, majd 3 cikkel feltölteni (képekkel), nekem pontosan 10 percbe telt, és semmilyen szaktudást nem igényelt (mondjuk ahhoz, hogy saját tartalmat írjak, már kellett volna, de erre ugye nem volt igény). Az ál-blogomat Fake AI az Iskolában néven el is indítottam (ITT TALÁLHATÓ.

A nagy probléma ezekkel az egyre könnyebben előállítható, vagy összelopott ál-tartalmakkal az, hogy elsőre nehéz megkülönböztetni őket a valódi szakmai írásoktól. Íme néhány intő jel: a) nincs feltüntetve, hogy ki üzemelteti, írja az oldalt, vagy nem valódi emberhez vezet a link,

b) túl sok a poszt (napi 8 cikket nem lehet megírni, hacsak nincs komoly szerkesztőség - akkor viszont rendes tartalomkezelő lenne az oldal mögött, nem egy ingyenes blogmotor),

c) lopott tartalmak, pontatlan hivatkozás (pl. a Medium.com remek oldalról előfizetős tartalmak utóközlése (engedély nélkül),

d) egyes AI alkalmazások marketing szövegének teljes átemelése mindenféle kritikai elemzés nélkül, ami azért veszélyes, mert nem annyira egyértelmű szakmailag, hogy például az esszék javítását érdemes-e kiszervezni egy AI-nak (mi kipróbáltuk, és már írtunk is róla),

e) pongyola szerkesztés, kiemelések hiánya, gyorsan összedobott, beemelt szövegek. Természetesen ez még a ‘kézműves’ ál-portál, jönnek nemsokára a valódi, profi módon megszerkesztett, és már más szakemberek írásain tréningezett nagy nyelvi modellek), akik gondolkodás nélkül, és 10 mp alatt köpnek ki egy ‘szakmai’ cikket. Mi pedig kapkodhatjuk a fejünket, és egyre elkeseredettebben keressük majd az igazi, primer, emberi szakmai tartalmakat, amelyek sokkal nehezebben lesznek megtalálhatóak, elérhetőek, ugyanakkor rendkívül felértékelődnek majd.

Azt vizionálják szakértők, hogy kettéválik majd a világ, és ebben a fő szempont az alkalmazkodás képessége lesz. Hajlandóak vagyunk-e végighallgatni egy Bruce Springsteen számot akkor is, ha a szövege éppen nem tetszik, vagy a Spotify AI szolgáltatásával generáltatunk magunknak a hangulatunknak megfelelő, Springsteen stílusában AI-val megírt számokat? 2023-ban, meglepő módon, ismét több bakelit lemez fogyott, mint CD. Az emberek egy része ragaszkodik majd a (máshogyan) minőségi, emberi tartalmakhoz, ám ezek lassabban, sok munkával, és szakértelemmel állíthatóak elő.

A többséget pedig (a jóslatok szerint) elsodorja tömeggyártott, ellenállhatatlan mennyiségben ránk zúdított ál-tartalom. Ebben a hatalmas zajban pedig tartalomfogyasztói oldalon rendkívül felértékelődik a kritikai gondolkodás - ne kezdjünk el kommentelni egy bármilyen megosztott poszt alá, először nézzük meg a forrást, és döntsük el, hogy megfelel-e azoknak a szakmai alapkövetelményeknek, amely vitaképessé teszi egyáltalán a tartalmat. Ha nem, akkor lépjünk tovább, különben gyorsan belecsúszhatunk a tomboló középszer vortexébe.

Megannyiszor szó esik arról, hogy mire és miként lehet használni a mesterséges intelligenciát a tanításban, a legerősebb ígéret a személyre szabott tanulás. A mesterséges intelligencia majd személyes tutor lehet, teljesen az egyéni kívánalmaknak megfelelően tudja alkítani a tanulást és így hoz el egy sokkal boldogabb jövőt (amiben azért a tanárokra egyre kevesebb szükség van). maga az ötlet nem újdonság, Az 1970-es években jelentek meg például az első számítógépes adaptív tesztek, amik az újabb kérdéseket az előzőek függvényében adták mindig a diáknak, így próbálva meghatározni minél laposabban a tudás szintjét. Ha erről a Peter-elv jut eszünkbe, miszerint egy hierarchikus rendszerben mindenki addig jut el, amíg már képtelen jól teljesíteni, az nem véletlen.

De még korábban találunk példákat hasonló elképzelésekre a tanulási folyamatról. A kísérletes pszichológia egy nagy kutatója, B. F. Skinner, aki a behaviorizmus egyik kidolgozója volt gondolta azt, hogy a galamboknál és patkányoknál már bizonyított módszereket az iskolában is lehetne alkalmazni. Megalkotta a tanítógépet, egy olyan szerkezetet, amiben a tananyagot apró részletekre bontotta fel, amit a diáknak meg kellett oldania. A diák a választ (ami lehet rövid szöveg, szám, de a leggyakrabban egy ABCD-teszt) beírja, majd látja, hogy helyes-e. Ha helyes, tovább léphet a következőre, ha nem, egy újabb hasonló problémát kap. Skinner, aki a tanulást a pozitív és negatív megerősítéssel (jutalmazással és büntetéssel) elért viselkedésváltozásnak tartotta úgy vélte, ezek a gépek egyfelől azonnali visszajelzést adnak, másfelől lehetővé teszik, hogy mindenki az egyéni ütemében tanuljon tovább.

Az iskola vége, vagy új paradigma? Hatékonyan segíti a tanulást, vagy egyszerűen egy újabb eszköz a csalásra? És ezzel együtt feladat a tanárnak, hogy kiszűrje az AI-val megírt házi feladatokat, és beadandókat - mintha nem lenne elég feladata, dolga manapság! A mesterséges intelligencia iskolai használata a határtalan optimizmus és csodavárástól egészen az apokalipszis vizionálásáig sokfajta reakciót vált ki az oktatás körül élő és dolgozó emberekben. A diákok gyakran azt gondolják, hogy ezentúl nem kell már esszét írni, fogalmazni, sőt olvasni sem. A tanárok rettegnek a sok AI-val megírt beadandótól, vagy lelkesen keresik azokat az alkalmazásokat, ahol egy perc alatt, egyetlen mondatból óravázlatot ír nekünk egy messterséges intelligencia. Az oktatás irányítói remek eszközt láthatnak az AI-ban, hiszen egyszerű tömegtermelésre kiválóan alkalmas, és viszonylag olcsó. Ja, és nem kérdez vissza, nem gondolkodik. Egy magyartanárt nehezen lehet esetleg arról meggyőzni, hogy lelkesedéssel tanítsa Herczeg Ferencet, egy AI alkalmazással nem lesz ilyen problémánk. És aztán itt vannak azok a cégek, akik megérezve, hogy az AI valami egészen új, izgalmas, és sokoldalú, az alap AI modellekre építve, és azok technológiáját használva oktatási alkalmazásokat készítenek - napok alatt, ezrével. Ebben az írásban ezeknek az előnyeit, veszélyeit járjuk körbe, sok gyakorlati tippel, amelyek segítenek eligazodni a sokezer AI alkalmazás dzsungelében.

Magyarországon (és Európában általában) eddig nem volt elérhető az egyik legnyagyobb nagy nyelvi modell AI terméke, a Claude. Mától ez megváltozott, hiszen magyarok is tudnak regisztrálni rá. A Claude hasonló a ChatGPT-hez, vagy Co-pilot-hoz, azok, akik mindhármat használták eddig pl. az USA-ban, azt állítják, hogy a Claude adja meg a 'leginkább emberi' felhasználói élményt. Van ingyenes verziója. Érdemes kipróbálni, tényleg picit más (IDE KATTINTVA érhető el).

Arra, hogy milyen öldöklő a verseny az AI piacon, mi sem jobb példa, mint hogy szintén ma (2024. 05. 14.) indította el újabb verzióját a ChatGPT-nek is az OpenAI, ami így már tud keresni az interneten, és sokkal jobb minőségbaen fordít és gyorsabb (ez a fizetős ChatGPT 4o) Valóban, mindhárom állítás igaz, bár véleményem szerint az AI-val támogatott kereséseknél (rövid összehasonlító tesztelés után) még mindig sokkal jobb a Perplexity AI (ITT TALÁLHATÓ.

Szóval sűrű eddig ez a hét nagy bejelentésekben! És még csak kedd van.

Lehetett sejteni, hogy nem marad majd olyan eleme az életünknek, ahová a mesterséges intelligencia nem teszi be a lábát. Ez néhol kellemetlen, esetenként kifejezetten káros, ám az nagyjából látszik, hogy a most elérhető (ChatGPT 4-szintű) alkalmazások kifejezetten jól használhatóak asszisztensként, így kutató asszisztensként is. Képzeljük el: cikket, komolyabb iskolai beadandót, netán szakdolgozatot kell írnunk, és találunk egy olyan eszközt, amelynek csak feltesszük a kérdésünket, és már adja is a válaszokat, forrásokkal, ráadásul úgy, hogy az összes hivatkozás azonnal elérhető, kattintható, letölthető, továbbgondolható. Egyetemistaként nagyon szórakoztatónak és hasznosnak találtam Umberto Eco 'Hogyan írjunk szakdolgozatot' című könyvét. A fárasztó, időigényes részét a kutatásnak most akár pár percre csökkenthetjük - abban csak bízhatunk, hogy az esszék megírása már nem csak ennyi ideig fog tartani. Az eszközt teszteltük, a lapozás után részletesebben is bemutatjuk, ráadásul a ChatGPT 4 tudásával meg is versenyeztetjük!

. GÉPHÁZ KÖZLEMÉNY!

Kedves Olvasóink! Azt tapasztalhattátok esetenként, hogy a bejelentkezés után ('Jelentkezz be'), nem nyílnak meg a cikkek, hanem a 'Kipróbálom' nagy piros gombja csak.

A hiba a Donably rendszerében van, folyamatosan kommunikálunk velük, és azt ígérték, hétfőn (május 13.) kijavítják. Mi igyekszünk minél határozottabbak lenni velük, de a hibát csak ők tudják elhárítani. Addig is, amíg ez megtörténik, türelmeteket és elnézéseteket kérjük. Amennyiben van egy olyan cikk, amit nagyon szeretnétek elolvasni, és azonnal szükségetek lenne rá, kérlek, írjatok nekem (Prievara Tibor), és elküldöm akár egyesével, személyesen, mindenkinek.