Új szótár-kezdeményről (sőt, kezdeményezésről) számolhatunk be most nagy-nagy örömmel. Régebben már egyszer szembejött, de akkor még kétséges volt, hogy lesz-e belőle valami. Nos, lett. Az oldal neve Wordia, és egyszerű a koncepciója: nem csupán a szavakat adja meg, és magyarázatokat hozzá, hanem az adott szót használó egy-egy ember egy rövid videóban elmeséli, hogy ő hogyan is használja a szót. És ez bizony nagyon hasznos lehet (pl. egy jogi szakkifejezés mellett egy angol jogász meséli el, hogy az ő praxisában milyen környezetben, mikor és kitől hangozhat el az adott szó). Így nem csak a szavak elsődleges tartalmát, jelentését, hanem mindazokat a finomságokat is megtanulhatjuk, amelyek a szavakhoz, kifejezésekhez kapcsolódnak.

A beszédes nevű youtube-mp3.org oldal (ITT TALÁLHATÓ) azt adja, amit ígér: a YouTube-on fellelhető videók hangsávjából gyárt számunkra mp3 állományt. Semmi más dolgunk nincs, mint bemásolni a videó elérési útvonalát (pl: http://www.youtube.com/watch?v=VUefYaGzXJ8), majd a Convert Video gombra kattintani.

Az elkészült mp3 fájlt letölthetjük, de egy linket is kapunk hozzá, amit e-mailben küldhetünk el vagy a blogunkba, digitális osztálytermünkbe rakhatunk.

Gyakran van az embernek szüksége például egy órán készített filmhez háttérzenére. Amíg a tanórán mutatjuk csak be, addig persze bármit használhatunk, de ha már a webre is feltöltjük, akkor gondban lehetünk. Itt már számítanak a szerzői jogok és nem lehet akármilyen zene akár a saját magunk által készített film alatt sem. Ilyenkor segíthet a Jamendo (ITT TALÁLHATÓ).

Ezen az oldalon nagyon sok Creative Commons licensz alatt megosztott zenét találhatunk.A zenék címkézve vannak így a stílus és a hangulat alapján is keresgélhetünk. A számokat letölthetjük mp3 formátumban és akár be is illeszthetjük a saját oldalunkra/blogunkba is. Könnyedén találhatunk kísérőzenét bármihez és meglehet az a jó érzésünk, hogy biztosan nem sértünk semmilyen törvényt.

Egy egyszerű trükköt szeretnénk most megosztani mindenkivel, ami jól jöhet, ha például egy egész csoportot kell felíratnunk egy alkalmazásra. Természetesen lehetséges az, hogy bekérjük a diákok e-mail címeit, az is, hogy rájuk bízzuk, hogy regisztráljanak, olyan is lehet, hogy mindenkinek generálunk mi magunk egy-egy címet. Ez mind macerás, van azonban egy trükk, ami megoldást jelenthet. Elég csak egy Gmail címmel rendelkeznünk és ebből akárhány másik címet generálhatunk.

A trükk annyi, hogy a Gmail rendszere nem veszi figyelemebe a címben a + jelet követő részt. Az [email protected], [email protected], [email protected] mind ugyanazt a címet jelentik, az ezekre küldött levelek mind a legelső ([email protected]) címre érkeznek meg.

A PlayDecide oldalon (IDE KATTINTVA) nagyjából nyolcvan-kilencven perces tanórai foglalkozásokhoz találunk anyagokat. A diákok az innen letölthető játékokkal megismerkedhetnek a modern biológia által felvetett aktuális problémákkal és dilemmákkal, majd kialakíthatják saját véleményüket.

A diákok a megszabott szabályok szerint ismerkedhetnek meg az alapfogalmakkal, a kulcskérdésekkel és egyes esetekkel is, amik fontosak lehetnek a döntés szempontjából. A jól irányított vita végén közös álláspontot kell kialakítaniuk olyan témákban mint a ritka betegségek gyógyítása, az AIDS jogi vonatkozásai vagy a klímaváltozás. Döntésüket fel is tölthetik egy olyan honlapra, ahol mindenféle európai országból gyűlnek a vélemények.

Többször írtunk már érdekes projekt ötletekről, olyanokról, amelyekkel érdekesen és hasznosan lehet kitölteni a drága osztálytermi időt. Az elv, amely alapján az ajánlott alkalmazásokat válogatjuk, mindig az, hogy a lehető legkevesebb időt kelljen a projekt (fizikai, és virtuális) elkészítésével tölteni, és minél több legyen a tényleges nyelvtanulás. A NewsCred (IDE KATTINTVA található), ezeknek a feltételeknek teljesen megfelel. Ki kell választanunk egy témát, majd rengeteg lehetőséget, érdekes cikket, vontkozó tartalmat kínál ez oldal. Ezek közül kell választanunk, majd egyetlen kattintással elkészíthetjük az újságunkat.

Bevallom, nagyon szeretem a megszokott dolgokat, és nem igazán vágyom mindig a legújabb, legszebb, legizgalmasabb stb. kütyükre. Nem esik nehezemre lemondani olyan dolgokról, amelyek hiánya másoknak gyakra erős fizikai fájdalommal és elvonási tünetekkel járnak. És igen, kihagyatm a Vistát és még mindig XP van a gépemen, és körömszakadtáig ragaszkodom az Office 2003-hoz, bár ismerősem (és diákjaim) nagy része évek óta docx-ben küldi a csatolmáynoka, házikat stb., és mégis inkább konvertert kerestem, és nem az Office 2007-et telepítettem (ráadásul iskolában még ingyenes és legális is lett volna). És hogy mindezt miért is momdtam el? Azért, mert most váltottam. Az ok pedig az, hogy annyi érdekes, hasznos apró(bb) és nagyobb kiegészítést találtam az Office 2007-hez, hogy rátelepült a 2007 a gépemre. Az egyik legkellemesebb meglepetés a PPTplex nevű kiegészítő volt. Hogy miért? A lapozás után elmondom!

Egy butábbak az iskolából kikerülő generációk! Egyre könnyebb átvinni a lécet az érettségiken és felvételiken! Egyre lejjebb megy a színvonal! Nem csak hazánkban hangzanak el ezek a mondatok (ITT ÍRNAK róla a komment.hu-n), hanem sok más országban is.

A tudományos népszerűsítés egyik fenegyerreke Ben Goldacre blogjában arról töpreng (ITT, ANGOLUL), vajon miféle alapja lehet ezeknek a kijelentéseknek. Nagyon sok kérdést és kételyt vet fel az ilyen sommás kijelentésekkel kapcsolatban.

Augusztus 20. a közösségi oldalak világában is jeles dátum- legalábbis az idén - mivel a méltán népszerű Ning közösségi oldal pont szent királyunk ünnepén vált ingyenesről fizetős szolgáltatássá. Mivel többen ajánlottak több oldalt, alternatívát a Ning-re már hónapok óta, röviden bemutatjuk, hogy mi mire jutottunk velük. Szó lesz a Grou.ps, a Group.ly, illetve a SocialGo oldalakról röviden.

Létezik bulvárpedagógia? Van olyan neveléstudomány, ami az olcsó népszerűségre törekszik a megalapozott kutatásokkal alátámasztott vizsgálatok helyett? Ollé János szerint ilyen bulvárpedagógia Sir Ken Robinsoné. ITT OLVASHATÓ Ollé János blogbejegyzése erről:

Ken Robinson mondanivalója tökéletesen középen áll a tudományos értelemben vett pedagógia és a hétköznapi gyakorlatok pedagógiai nézetei között. Lelkesítő, érdekes, hatásos, nagyívű és tegyük hozzá némi cinizmussal: kifejezetten kreatív (belőle még nem ölte ki az iskola) ellenben veszélyes mindkét oldalra, de leginkább a közönségre nézve.