Létezett - nem is olyan régen - egy két éves projekt, amelynek az volt a célja, hogy 3-5 órás projekteket mutasson be iskoláknak úgy, hogy az IKT eszközök fontos szerepet kapnak a tanításban. Magyarország is részese volt a FICTUP-nak (IDE KATTINTVA található), benne jómagam is, ott éppen egy amerikai történelembe ágyazott nyelvi projekttel 'indultam', mégpedig az emberi jogi mozgalmak történetének IKT feldolgozásával, illetve 3 online eszköz alkalmazásának bemutatásával. A FICTUP végül mindezt publikálta, akit érdekel esetleg a teljes óravázlat, videókkal, vagy a többi projekt (hazai termés még a Várháborúk – Magyarország, mint Európa védőbástyája a 16. században, illetve az Eszköz – mérés – értékelés; fizikai mérések nevű projektek. Ezeken felül - természetesen rengeteg anyag készült el - angolul, vagy más nyelveken. Érdemes kattintani!

A Timelines TV (IDE KATTINTVA található) zseniális angolórákhoz - elsősorban idősebb (16+), és/vagy haladóbb gyerekeknek (és persze felnőtteknek, vagy egyetemen nyelvfejlesztésre). Szintén kiválóan használható arra is, hogy saját magunk 'képbe hozzuk' történelmi eseményekkel kapcsolatban. Magam nagy híve vagyok a tartalom alapú oktatásnak, nagyon szeretem pl. ha történelemről tanulunk - angolul. Erre szinte kimeríthetetlen forrást - és kész anyagokat - ad a Timelines TV, összesen 5 témában (pl. Nagy-Britannia története a normann hódításoktól a 19, század végéig). A tananyagok idővonalon vannak elhelyezve, nagyon könnyű navigálni őket, és nagyon jól működnek az órán, hiszen rövidebb részekre vannak 'szabdalva'.

Egy milliárdos megörököl egy bárt. Legalábbis azt gondolja, hogy csak egy bár az, amit vezet, pedig valójában egy olyan találkozóhely, ahol különböző emberek vetődnek, és fonódik össze életük fonala kibogozhatatlanul mindörökre. Önmagában egy online sorozat is érdekes lehet, ám a Bar Karma (IDE KATTINTVA található) többet ad- hiszen forgatókönyv írónak hívnak minket. Mi is beleszólhatunk a történet alakulásába, és a közösség együtt dönti el, hogy mi történjen a szereplőkkel. A Bar Karma szerkesztői pedig leforgatják - nem is rossz minőségben. Öt részt már leforgattak, néhány folyamatban van, a többi még előkészületben. De hogy mikor és mi lesz készen, az csak rajtunk, az olvasók közösségén múlik!

Reméljük, az elmúlt évek során sok tanár sikerült meggyőznünk arról, hogy milyen hasznosnak lehetnek az IKT eszközök, a webes alkalmazások a tanításban. Azonban nem csak a tanár veheti hasznát ezeknek, hanem a diák is! Ahogyan a tanár feldobhatja az óráját egy Quizlet csomaggal vagy egy Prezi bemutatóval, ugyanúgy segítheti a saját tanulását egy diák ugyanezekkel az eszközökkel.

A tanulókra gondolva indítottunk el egy új blogot, ezúttal a postr.hu felületén. A címe: Diák 2.0 (IDE KATTINTVA TALÁLHATÓ) és kifejezetten a tanulók számára ad jó ötleteket. Személyes tapasztalatunk szerint a diákok ugyan sokat használják a számítógépet és webet, de nem feltétlenül a tanulásra. Sok időt töltenek a hálón, de nem nagyon ismerik mindazokat a lehetőségeket, amiket könnyedén elérhetnének. Érdemes lehet a diákjaink figyelmébe ajánlani a Diák 2.0-t!

Újabb posztot írt Tóth Norbert, köszönjük neki, és örömmel adjuk közre itt, a főoldalon is. IDE KATTINTVA olvasható a teljes írás, bevezetőül csak ennyit: Mindig nagy öröm számomra ha olyan ingyenes alkalmazásokat találok amiket a tanításban, tanórán kívüli foglalkozásokon remekül lehet használni. Természetesen talált is ilyeneket a szerző, és elmondja azt is, mi mire jók! Köszönjük!

Nagy boldogság, hogy egyre több kolléga oszt meg itt, a TanárBlogon anygaokat. Ezért is nagy öröm, hogy ezekről az értékes blogbejegyzésekről itt, a főoldalon is beszámolhatunk. Most egy 'új' szerző (fantomlazac) vadonatúj blogposzt sorozatáról számolhatunk be nagy örömmel, amely címe Interaktív tábla nélkül ... . Az első részben a Mindentudás Egyeteme oldalát mutatja be, illetve ad hozzá felhasználási tippeket! Köszönjük a közösség nevében, és érdeklődve várjuk a folytatást!

Mai rövid hírajánlónkban 3 témával foglalkozunk. Először egy kis hazai: megjelent a Modern Iskola februári száma, valamint a lapozás után ajánljuk a Modern Iskola teljes archívumát mindenkinek, aki szeretné kezét az IKT ütőerén tartani. Emellett egy kísérletről számolunk be a Narancsvidékről: GPS-t 'szereltek' a lógós gyerekekre, valamint automatizált hívásokkal, és szociális munkásokkal szoktatják a diákokat az iskolába járásra. Szintén a hét végén jelent meg egy cikk a New York Times-ban az auschwitzi haláltáborban található kiállítás felújításáról, megváltoztatásáról. Vajon betölti-e szerepét a mostani, az ötvenes években kitalált emlékhely? Van-e helye interaktív tárlatnak, plazmatévéknek, kivetítőknek az egykori haláltáborban? Minderről részletesebben is beszámolunk a lapozás után.

Közhely, hogy az internet összeköti az embereket. Mindenki tapasztalta már, hogy a weben új ismerősökre talál, esetleg régiekkel kerül újra kapcsolatba. Az internet azonban nem csak a magánéletben kötheti össze az emberket, hanem a szakmai világban is. Ezért jött létre egy új szakkifejezés a Személyes Tanulási Háló (angolul PLN - Personal Learning Network), elsőként a konnektivista tanulásmodelben kezdték el használni. Tulajdonképpen azt a közösséget, kapcsolatrendszert jelenti, akiktől tanulunk, ötleteket kapunk, szakmai információt osztunk meg. tanárok számára a Személyes Tanulási Háló az önfejlesztés nagyon fontos eszköze lehet.

Az ilyen hálók kiépítésében jelenthet nagy segítséget a mikroblog. A mikroblogokkal csak egy SMS-nyi szöveget oszthatunk meg, így rá vagyunk kényszerítve a célzott, lényegre törő információközlésre. A forma arra is jó lehetőséget ad, hogy egyszerre sokak aktivitását kövessük. A legismertebb ilyen mikroblog a Twitter. Használatáról és a Személyes Tanulási Hálóról szól az IKT Akadémia új fejezete (ITT TALÁLHATÓ).

Az utóbbi hetekben sokat gondolkodom azon, miért is tanítjuk azt, amit tanítunk. Vannak természetesen olyan praktikus ismeretek, amiknél ez a kérdés nem merül fel, a nyelvek ismerete esetleg, az alapműveletek számtanból vagy maga az olvasás, de mindezeken túl már joggal kérdezhetjük meg, hogy minek tanítjuk a dolgokat, leginkább pedig miért pont azt, annyit és úgy, amiként tanítjuk. A gondolatsor elindítója Paul Lockhart írása volt, melynek címe: Egy matematikus panasza. A cikket érdemes elolvasni, érvelésének lényege, hogy amit matematika címén tanítanak az iskolákban, az a lehető legtávolabb áll a matematikától és a lehető legalkalmasabb arra, hogy elvegye a diákok kedvét tőle.
Megállapítja például, hogy csak nagyon kevesen vannak, akiknek valaha szükségük lesz életük során matematikából bármire, amit harmadikos koruk után tanultak. Tény, legfeljebb tíz százalék valóban olyasmivel fog foglalkozni élete során, amihez kellenek a megtanult ismeretek, de kilencven százalék nem.  Átgondolva mindazt, amit a közoktatásban tanítunk a diákoknak nagyon hasonló arányokat találhatunk. Meglehet, hogy tíz százalék, aki az adott pálya irányába megy el, majd hasznát veszi a tanultaknak, de több nem. Ha ez így van, akkor az oktatás hatékonysága nem jobb Drezda bombázásáénál és minden gyerek számára valójában haszontalan az iskolában töltött ideje kilenc tizede.
Tegye a kezét a szívére minden tanár és próbálja megmagyarázni, hogy mi értelme van a saját tantárgya egyes részleteinek: a Szigeti veszedelemnek, a vonatkozó névmásnak, a citromsav-ciklusnak, a Hund-szabálynak, a szinusz-tételnek, Kis Károly magyar királynak. Ha a válasz az, hogy nem sok, hogy ezek nélkülözhetőek lehetnek, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy mi alakította ilyenre a tananyagot.
Biztosak lehetünk abban, hogy a tananyag-szerkezetnek hatalmas tehetetlensége van. Nehezen kerül be bármi új dolog és még nehezebben kerül ki valami régi.  Hiába állították már kimondása (1892) után két évvel Haeckel biogenetikai alaptörvényéről, hogy ostobaság, még az 1980-as években is adtak ki olyan tankönyveket, amikben szerepelt. Időről időre vannak ugyan nagy tananyagreformok, eltűnt például a kötelező görög, azután a latin is, de végső soron ez nem más, mint: átrendezni a nyugágyakat a Titanic fedélzetén, az alapvető tananyagstruktúra, hogy mit tartunk megtanulandónak nem változik.

Az Országos Elsősegélyismereti Verseny hazánk legnagyobb ilyen versenye. A selejtező fordulók a weben zajlanak, a döntő élőben. A verseny egyik fontos része, hogy a csapatok mentőállomásokat látogatnak meg és összeírják, hol találhatók a környékükön félautomata defibrillátorok. Feladatuk az is, hogy a mentőállomásokat és a defibrillátorokat elhelyezzék egy Bing térképen. Hogy mindezt miként tehetik, ahhoz ad segítséget a TanárBlog egy videóval. Természetesen nem csak az OEV versenyzőinek lehet hasznos, hanem bárkinek, aki saját térképet akar készíteni és megosztani másokkal.

A Bővebben után látható maga a videó.