Mostanában egyre többet keresek olyan alkalmazásokat, amelyek segítségével személyre szabható tartalmakat lehet létrehozni. Azt szeretném - bár nagyon hasznos és remekül előkészített 'konzerv' tananyagok találhatóak az interneten - hogy teljesen az én igényeim szerint alakuljon a tartalom. Ez egyébként nemsokára nagyon határozott igényként fog (szerintem) többekben is megfogalmazódni, és továbbképzéseken is azt tapasztaltam, hogy nagyon nagy sikere van az olyan eszközöknek, amelyek csak egy keretet adnak, de a tartalmat mi termelhetjük hozzá. A lapozás után a Super teacher tools nevű oldal Jeopardy nevű játékát tanulhatjuk meg saját képünkre formálni (IDE KATTINTVA található a weboldal). Nagyon sokszor játszottunk már vele, minden tantárgynál kiválóan működik! BEMUTATÓ VIDEÓ a lapozás után.

Tisztelt Pedagógus Kollégák! A Nemzeti Erőforrás Minisztérium által közzétett felhíváshoz (TÁRS-program 2011) szeretnénk kiegészítéssel élni. Véleményünk szerint hasznos, ha a felnőttkorra készülő fiatalok szembesülnek a magyar társadalom szociális feszültségeivel, s nevelő hatású lehet, ha egyénileg is felelősséget vállalnak a saját szintjükön és erejükhöz képest a társadalmi hátrányok elhárításában.  Az Inforum 1999 óta küzd azért, hogy az idősebb honfitársaink is teljes értékűnek tekintsék magukat a digitális korban, tehát ők is használhassák az internet és a digitális technológiák előnyeit életminőségük javításában. Ezért adtunk ki könyveket, szervezzük 2003 óta az Európai Bizottság által aranyéremmel kitüntetett Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyeket, ezért készítettük el a Gyerekjáték az internet című, 30 részes filmsorozatot, amelyben az unokák tanítják nagyszüleiket a számítógép és az internet használatára.

Az Egyszervolt.hu és a Tanárblog együttműködésében születik egy kisebb óravázlat gyűjtemény, ennek most a 2. osstályban használható, kipróbált Közlekedj okosan!' című darabját adjuk közre. A teljes óravázlat letölthető a mellékelt Word dokumentumban, nyomtatandó, színezendő ábrákkal, mellékletekkel együtt. Az Egyszervolt.hu oldaláról a TRAFF nevű játékot használták az órán. Röviden az óra céljairól: A helyes és helytelen közlekedési magatartás megfigyelése, értelmezése. Közlekedési veszélyhelyzetek. Közlekedési táblák alakja, színe, jelentése. Táblák készítése papírból színezéssel.

Az IKT Híradó ezúttal némileg bővebb profillal jelentkezik. Ezúttal (és ezután is) célunk, hogy tanárok számára hasznos cikkeket tegyünk közzé - magyarul. Kutatások összefoglalása, érdekességek, ellentmondások, kérdések az oktatásról - ezt adja az IKT Híradó (akár helyenként IKT nélkül is). Most a lapozás után három rövid cikk található, az elsőben a lányok és a fiúk esélyeiről, illetve az esélyegyenlőségről készült felmérésről számolunk be, amely a Global Education Digest átfogó tanulmányából szemezget, ezután a sokatmondó Az egyetemisták nem tanulnak semmit, mégis frusztráltak című cikkbe merülhetünk bele. Végül egy igazi tech hír: a YouTube videók mellett fognak az adott videóhoz kapcsolódó Facebook kommentek, vagy Twitter bejegyzések megjelenni. Micsoda kedd, mennyi hír!

Lélegzetelállító légi felvételekből készült panorámaképekkel tanulhatunk/taníthatunk, vagy csak egész egyszerűen szórakozhatunk a Tours from above (IDE KATTINTVA található) oldalán. Sok-sok panorámakép már önmagában is önmagáért beszél, arról nem is szólva, hogy kiválóan használhatjuk kincskereső játékokra az oldalt - akár nagyon kezdő nyelvtanulók esetében is. Például nagyon leköti a tanulókat, ha adunk 5-6 jellegzetességet, és megkérjük a diákokat, hogy találják meg őket a képen. Szintén érdekes lehet, ha a diákok előtt számítógépek vannak, ha ők állítanak össze kérdéssort különböző városok panorámaképeiről.

A British Council készített egy nagyon érdekes rövid kvízt (sajnos angolul), amely megmondja nekünk, hogy milyen típusú tanár is vagyunk. Inkább majom (aki sokat mozog és mozgatja a gyerekeket, vagy talán papagáj, akik állandóan beszélteti őket. Emellett létezik még az elefánt, aki imádja a logikát, a rendszert, a delfin, aki megoszt, beszélget kollégákkal és nagyon érzi az egyes diák erősségeit, gyengéit. Végül pedig ejtsünk szót a bálnáról (aki imádja a zenét használni minden formában), a sasról, aki életét adja egy jól sikerült vizuális bemutatóért, és órákat szöszöl egy interaktív táblás anyagon - csak hogy az szebb legyen), valamint a természetközeli méhecskéről, aki - ha csak teheti - a természetbe viszi a diákokat, vagy éppen a medvéről, aki remekül reflektál - önreflektál. Ha nem ismertük fel magunkat pusztán a leírások alapján, IDE KATTINTVA gyorsan elvégezhetjük a tesztet, és a végén még feladattípusokat is ajánlanak nekünk.

Érdekes felmérés eredményét közölte a CNET a minap: a felmérésben kb. 2200 anyuka vett részt (összesen 10 országból, többek között amerikaiak, japánok, németek és franciák) a világ fejlettebb részeiből. Az eredmények meglepték a kutatókat is. Kiderült, hogy a 2-5 év közötti gyerekek 58%-a képes 'egyszerű számítógépes játékkal' játszani, 62% be és ki tud kapcsolni egy számítógépet, és 69% pedig tudja az egeret is használni. Ezzel szemben csak 52% tud biciklizni, 20% képes segítség nélkül úszni, és 11% tudja bekötni a cipőfűzőjét. További érdekesség, hogy nem mutatott eltérést a kutatás lányok és fiúk között, ugyanakkor egyesek számára már-már ijesztő volt, hogy 25% képes weboldalakon navigálni, és 15% tudott fejből legalább egy weboldal címet mondani, és 19% tudja a szülei okostelefonját használni. Tony Ascomba (AVG) azt nyilatkozta erről, hogy 'mivel mi, felnőttek, ennyire be vagyunk hálózva, nem is igazán vesszük észre, hogy ezeket a készségeket adjuk tovább' - természetesen az egyéb szociális készségek rovására.

Kimondhatatlan nagy öröm számunkra, amikor kollégák által készített, nagyon profi anyagokat kapunk. Ezúttal egy somogyi kis falu iskolájából érkezett 4. osztályban használható matematika óravázlat Számok tulajdonsága, szóbeli műveletek gyakorlása címmel. Az teszi igazán különlegessé, hogy nagyon izgalmasan és hasznosan integrálja a tanítónő az IKT elemeket (internet, játékok, Classmate PC stb.) egy mégis 'földi' órába. A lapozás után található a részletes óravázlat, amely a TanárBlog és az Egyszervolt.hu együttműködése nyomán született, és több Egyszervolt-os anyagot is használ, például EZT ITT, no meg EZT IS, és még EZT IS! Az anyagért pedig Lassu Andrea tanítónőnek lehetünk mindannyian hálásak! Érdemes lapozni!

Ha bármikor szó esik az internetről, várhatóan az első tíz percben bedobja valaki, hogy: persze egy csomó minden van a weben, de az teljesen megbízhatatlan. Ebben az érvelésben azután a következő három percen belül előkerül a Wikipedia, mint a megbízhatatlanság non plus ultrája: milyen már, hogy akármilyen nyikhaj beleírhat bármit?

Ne foglalkozzunk most azzal aprósággal, hogy a nagy enciklopédiák utolsóként megjelent kötete többnyire a (vaskos) hibajegyzék volt külön kötetben. Azzal sem, hogy ha egy enciklopédia végre, több évtizedes szerkesztői munka után megjelent az új szerkesztőbizottság már neki is kezdhetett a munkának a pár évtized múlva megjelenő következő kiadáson. Inkább azon gondolkodjunk el, kinek a dolga, hogy a Wikipédia pontos legyen?

Az elmúlt napokban sok mindent olvastam, sokakkal beszélgettem (részben az Educatio kiállításon) és egy számomra elég furcsa gondolat kezdett körvonalazódni, amit most leírok: lehet, hogy az e-learning visszaállítja (vagy inkább konzerválja) az ipari forradalom által létrehozott iskolát? Hogy mire is gondolok? Előszöris a Facebookon ajánlott Bujtás Barbara (köszönöm!) egy videót, ahol Alvin Toffler beszélt arról, hogy az oktatási rendszert miért szükséges kidobni, és teljesen újat csinálni helyette. Az ipari forradalom - így Toffler - megkívánta, hogy az iskolák fegyelemre tanítsák az embereket (fontos lett, hogy a futószalagok mellett mindenki időben ott legyen, mert nem tudott gördülékenyen folyni a termelés - a földeken 15-20 perc, lássuk be, nem számított). Ebben jók is az iskolák - időre megyünk, beosztja a napunkat, rendszerezi az életünket. Mindent megtanít, amit egy gyárban tudnunk kell. Természetesen más típusú tudásra van szükség ahhoz, hogy a 21. század kihívásainak megfeleljünk. A kérdés, ami felmerült bennem: Nem lehet, hogy az iskolákban a digitális forradalom újratermeli az ipari forradalom által létrehozott osztályokat - a  szó mindkét értelmében?