Elindult egy blog az év elején, ahol a világ 'innovatív' tanárait keresték, és kérték fel, hogy írják le mit, hogyan csinálnak (esetleg azt is, hogy miért), illetve mit gondolnak az IKT helyzetéről onnan, ahol ők állnak. A blog címe Dailyedventures (ITT TALÁLHATÓ), és egy Anthony Salcito nevű guru indította. A Microsoft Partners in Learning programja segítségével kerestek 365 tanárt, akik sokszor érdekes dolgokat írnak, ha bírja valaki a nyelvet, akkor érdemes lapozgatni. Ami külkönleges aktualitást ad mindennek, az nem más, mint hogy a TanárBlog szerkesztője is bekerült a válogatásba, és éppen tegnap jelent meg a cikk :) Ha valakit érdekel, IDE KATTINTVA elolvashatja itthon néha 'hangulatkeltő'-nek (ott újszerűnek) gondolt véleményünket a dolgok állásáról.

Remek kis programot készített a Microsoft kutatóintézetének indiai részlege. A kifejezetten a fejlődő országok iskoláiba szánt Collage programot eredetileg arra szánták, hogy a tankönyv beszkennelt lapjait vetítsük ki vele. Az egyes képekre írhatunk, részleteiket kinagíythatjuk, elrejthetjük, írhatunk is rá. Mindezt egy nagyon egyszerű felületen és nagyon kis gépigénnyel. A program ingyenesen letölthető (IDE KATTINTVA).

A képek közé berakhatunk hangokat és videókat is, így igazán interaktívvá tehető egy beszkennelt tankönyv is. Természetesen ez a rendszer nem akar az interaktív táblák, a multimédiás szerzői rendszerek alternatívája lenni, viszont könnyen használható, mindenféle gépen elfut és valódi multimédia élményt ad. Ha éppen nincs jobb, érdemes kipróbálni.

Az egyik BETT Show-n beszélgettünk egy céggel, akik azt csinálják, hogy a napi híreket gyerekek / fiatalok számára elérhetővé, érthetővé, emészthetővé teszik. Animációkkal, a szükséges magyarázatokkal, videókkal (kevesebb feltételezett háttértudással) hozzák el a világ történéseit a fiataloknak. Ezt iskoláknak is eladják, akik egy online felületen heti rendszerességgel taníthatnak igényesen elkészített, naprakész, gyerekeknek szánt híranyagokat. Ennek egyszerűsített változatát adja a CNN, ahol létezik a CNN Student News nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), ahol a napi híreket nézhetjük gyerekekkel. Mindenesetre gimnáziumban, angolórán remekül használható, hiszen a videó nem rövid (kb. 10 perc), viszont több hírből áll, kivehetünk csak 1-2 rövidebb részt, és azzal is kiválóan lehet dolgozni.

Vége a PIL Akadémia első évadának, néhány érdekes szám: több mint 2000 email, 100+ oldalnyi tananyag, 50 órányi jelenléti képzés, 5 TeachMeet és rendszeres heti webinárium színesítette a hétköznapjainkat. Emellett elkészült közel 600 óravázlat is, amelyek közül a legérdekesebbeket rendszeresen közzétesszük itt, a TanárBlogon. Érdemes tehát a nyár során is aTanárBlog ütőerén tartani a kezünket! Most a záró konferencia előtt kitöltött kérdőívek válaszaiból választottunk egy csokornyit - ha valaki azt kérdezi tőlünk (vagy magától, vagy másoktól), hogy miért is érdemes a PIL Akadémián részt venni, íme néhány érv!

Mai kérdésünk: Mi az amit megtanultál a PIL Akadémián? - És hogy mit válaszoltak a kollégák? A lapozás után kiderül. A több száz érdekes gondolatot igyekeztünk összefoglalni, de így is elég hosszú lett :) Aki azon gondolkozik, hogy esetleg jövőre belevág egy ilyen képzésbe, feltétlenül olvassa el!

Egyre többen gondolják úgy hogy az IKT használatához segítséget szeretnének nyújtani az alkalmazásokat végül felhasználó pedagógusoknak. Az Intel mindezt igen profi módon teszi, méghozzá úgy, hogy elindította a világon most már 10 millió tanűrt elért programját (amely - ha minden igaz - talán nemsokára a magyar felhasználóknak magyarul is elérhetővé válik). Addig is sajnos csak az angol oldalról írhatunk, arról viszont nagyon szívesen. IDE KATTINTVA érhető el, és jelenleg 6 komoly interaktív e-learning tananyagot tartalmaz, többek között olyan témákban, mint 'értékelés', 'projekt-alapú oktatás', vagy éppen 'digitális írástudás'. Az anyagok teljesen ingyenesen használhatóak, megjelenésükben kellemesek, igazi profi e-learning képzés ez.

100 éve született Alan Turing a 20. század egyik legokosabb embere. Nem csak matematikusként volt kiváló és nem csak a számítástechnika megalapozásában vannak múlhatatlan érdemei. A német kódrendszer megfejtésével jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Szövetségesek nyerjék meg a háborút. Mindezeken túl még az embriológiában is fontos megállapításokat tett. A tragikus sorsú tudósra most egyik leghíresebb találmányával, a Turing-géppel emlékezünk.

A Turing-gép matematikai konstrukció, soha senki nem épített ilyet, mégis nagyon jól használható a programozási alapismeretek, az algoritmizálás alapjainak megismertetésére. A gép egy szalagon fut és egy-egy lépésben csak két állapota lehet, mindazionáltal ez már elegendő ahhoz, hogy akér univerzálisan programozzuk. A Turing-gép leírása ITT OLVASHATÓ,  szimulációját pedig ITT TALÁLHATJUK.

A tudománytörténet gyakran lehetőséget ad arra, hogy a természettudományokat olya diákokhoz is közel hozzuk, akik valamiért azt gondolják magukról, hogy ők sosem szerethetik ezeket a tárgyakat. Érdekes módon találkozik itt egymással a történelem és a természettudomány. Nem csak a biológia vagy fizika órán lehet ez persze érdekes, hiszen a modern történelemtanításban is egyre nagyobb teret kap az eseménytörténet mellet az életmód- és eszmetörténet is. Mindebben segíthet a New England Journal of Medicine, az egyik legrangosabb orvosi tudományos lap cikke (IDE KATTINTVA), ami azt tekinti át, miként változott meg 200 év alatt a sebészet.

Gondoltuk volna, hogy a 19. század elején a sebészetek még a többi osztálytól távol, gyakran magas tornyokban voltak, hogy ne lehessen hallani a betegek üvöltését? Hogy a fájdalomcsillapítás megjelenése előtt a fő szempont a műtéteknél nem a pontosság, hanem a gyorsaság volt? Hogy az első szívkatéterezés saját magán végezte el egy orvos. Még számtalan meglepő tény derül ki az írásból és különösen a hozzá mellékelt időszalagból, amit mindenképpen érdemes megmutatni a diákoknak.

Ma a Pagefin nevű oldalról szólunk (ITT TALÁLHATÓ), amely segítségével saját weboldalt hozhatunk létre. Természetesen nem összetett oldalakról van szó, hanem pl. egy iskolai projekthez elkészíthető gyors, egyszerű, hatékony és átlátható alkalmazásról. Nem kell mást tennünk, mint ???????????? - egy egyszerű regisztráció után - elkezdeni a szerkesztést. Nem hoz zavarba a rengeteg opcióval a Pagefin, de ez nem is baj. Tudunk képeket, szöveget feltenni, illetve videót beágyazni. Ez nagyjából elég is szokott lenni. Ha órán feladatként adjuk, hogy csináljanak egy weboldalt, a Pagefin hasznos társunk lehet, hiszen nem az oldal szerkesztésére fordítanak sok időt a diákok, hanem a tartalom tervezésére.

Az előző hét indításakor elsöprő sikert aratott a május 25-i TeachMeetről készült összefoglaló. Az IKT Híradó persze erre a hétre is kifőzte, hogy mit kínáljon olvasóinak és nem feledkezett meg a Digitális Pedagógusokról sem: bemutattuk az Év Online Közösségi Tanára és Iskolája díjat. Szó esett a SMART Kool Túráról, felnőtt játékokra hívtuk fel a figyelmet és a Netgereráció kutatásról is hírt adtunk. Miközben minden mobilizálódik és új lendületet vesz a fiatal kutatógeneráció az eTwinning evolúció sem áll meg: mi sem állhatunk tétlenül. Vegyük fel trükkös cipőinket és irány a MoodleMoot és az Interaktív Tábla Konferencia! Pihenésképpen hamarosan ellátogathatunk a szegedi Informatóriumba, addig pedig a veszélyeztetett hangok múzeumába kalauzoltuk az olvasót - vizuálisabb kollégáknak pedig előadtuk a fotográfia sűrített történetét. De haladjunk tovább, az OECD kompetencia stratégiája volt a következő téma - hopp elnézést csörög a mobilom (jujj, pedig éppen történelem óra van...). Hát ez az: információ, innováció, internet - találkozzunk máskor is az IKT Híradó oldalán!

Június 4-én ünnepeljük az iskolákban a Nemzeti Összetartozás Napját, ami éppen a Trianoni békeszerződés aláírásának napjára esik. Most elsődlegesen ezzel, a békeszerződéssel kapcsolatos oldalakat, érdekes anyagokat, forrásokat gyűjtöttünk egybe, hátha hasznosak lehetnek a megemlékezéshez.

Elsőként is itt van maga a teljes békeszerződés angol nyelven a Wikisource oldalról (IDE KATTINTVA), magyarul pedig IDE KATTINTVA.

Másodiknak az USA és a Magyar Királyság közötti békekötés (IDE KATTINTVA).

Íme Apponyi Albert híres beszéde, ami az angol miniszterelnök szerint ugyan szép és nagy ívű volt, de nem segítette, hogy a határmenti magyarlakta területek visszakerüljenek (IDE KATTINTVA).