Ma a Pagefin nevű oldalról szólunk (ITT TALÁLHATÓ), amely segítségével saját weboldalt hozhatunk létre. Természetesen nem összetett oldalakról van szó, hanem pl. egy iskolai projekthez elkészíthető gyors, egyszerű, hatékony és átlátható alkalmazásról. Nem kell mást tennünk, mint ???????????? - egy egyszerű regisztráció után - elkezdeni a szerkesztést. Nem hoz zavarba a rengeteg opcióval a Pagefin, de ez nem is baj. Tudunk képeket, szöveget feltenni, illetve videót beágyazni. Ez nagyjából elég is szokott lenni. Ha órán feladatként adjuk, hogy csináljanak egy weboldalt, a Pagefin hasznos társunk lehet, hiszen nem az oldal szerkesztésére fordítanak sok időt a diákok, hanem a tartalom tervezésére.

Az előző hét indításakor elsöprő sikert aratott a május 25-i TeachMeetről készült összefoglaló. Az IKT Híradó persze erre a hétre is kifőzte, hogy mit kínáljon olvasóinak és nem feledkezett meg a Digitális Pedagógusokról sem: bemutattuk az Év Online Közösségi Tanára és Iskolája díjat. Szó esett a SMART Kool Túráról, felnőtt játékokra hívtuk fel a figyelmet és a Netgereráció kutatásról is hírt adtunk. Miközben minden mobilizálódik és új lendületet vesz a fiatal kutatógeneráció az eTwinning evolúció sem áll meg: mi sem állhatunk tétlenül. Vegyük fel trükkös cipőinket és irány a MoodleMoot és az Interaktív Tábla Konferencia! Pihenésképpen hamarosan ellátogathatunk a szegedi Informatóriumba, addig pedig a veszélyeztetett hangok múzeumába kalauzoltuk az olvasót - vizuálisabb kollégáknak pedig előadtuk a fotográfia sűrített történetét. De haladjunk tovább, az OECD kompetencia stratégiája volt a következő téma - hopp elnézést csörög a mobilom (jujj, pedig éppen történelem óra van...). Hát ez az: információ, innováció, internet - találkozzunk máskor is az IKT Híradó oldalán!

Június 4-én ünnepeljük az iskolákban a Nemzeti Összetartozás Napját, ami éppen a Trianoni békeszerződés aláírásának napjára esik. Most elsődlegesen ezzel, a békeszerződéssel kapcsolatos oldalakat, érdekes anyagokat, forrásokat gyűjtöttünk egybe, hátha hasznosak lehetnek a megemlékezéshez.

Elsőként is itt van maga a teljes békeszerződés angol nyelven a Wikisource oldalról (IDE KATTINTVA), magyarul pedig IDE KATTINTVA.

Másodiknak az USA és a Magyar Királyság közötti békekötés (IDE KATTINTVA).

Íme Apponyi Albert híres beszéde, ami az angol miniszterelnök szerint ugyan szép és nagy ívű volt, de nem segítette, hogy a határmenti magyarlakta területek visszakerüljenek (IDE KATTINTVA).

Egyre többször találhatunk, kaphatunk PDF formátumban elkészített anyagokat, PDF kiterjesztésű dokumentumokat. Egyrészt örülhetünk neki, hiszen egyszerű a kezelése, olvasható, nyitható és zárható, másrészt nehéz helyzetbe kerülhetünk, ha mondjuk szeretnénk egy kisebb részt kivenni ezekből az anyagokból, vagy éppen kiegészítenénk valamivel, vagy szerkesztenénk őket. Ezt ugyanis nem lehet. Legalábbis egészen eddig nem, hiszen a PDF to WORD oldala (ITT TALÁLHATÓ) most frappáns megoldást kínál. Regisztráljunk, töltsük fel a PDF dokumentumot, adjuk meg (valós) email címünket, a többit bízzuk az alkalmazásra. Ő konvertálja nekünk Word-be a kérdéses anyagot, majd szimpatikusan elküldi az általunk megadott email címre (csatolmányként!). Kellemes változást, változtatást.

Nagyon kreatív (és bár nem mai csirke) kiválóan használható a 'Virtuális séta Londonban' nevű tananyag. Egy valódi sétát tehetünk Londonban, miközben egy kellemes női hang mesél nekünk arról, hogy mi mindent láthatunk a városban, valamint feladatokat is ad (pl. kattints a batman logora). Nagyon profi módon van összerakva, nemek nagyon tetszik. Ráadásul nem szükséges hozzá internetkapcsolat sem, akár innen, a TanárBlogról is letölthető, csak ki kell csomagolni a fájlt, és már lehet is játszani.

Melyek azok a közhelyek, amelyek az IKT használata kapcsán közkeletűek? Nos, mindezt remekül összegyűjtve találtuk meg a Mindennapi pszichológia című magazinban, itt találhatóan. Azért gondoltuk, hogy írunk róla, mert nagyon szépen felsorakoztatja mindazokat a kliséket, amelyek többet ártanak, mint használnak az IKT elterjedésének. A lapozás után számot vetünk ... és vihart aratunk :)

Diákjaimmal a molekuláris biológiáról tanultunk és azt a feladatot kapták, hogy készítsenek el egy újságot 2050-ből, amiben az akkori újdonságok, hírek szerepelnek. A feladat célja az volt, hogy gondolják át milyen lehetőségei, kihívásai vannak a biotechnológiának. Az elkészült újságokat (amik természetesen csak elektronikus formában léteztek) azután megosztották velem, én pedig a jól sikerülteket a többiekkel. Mielőtt belevágtak volna a munkába, csokorba szedtem nekik azokat a webes eszközöket, amik jól jöhetnek.

Úgy gondolom, hogy másnak is érdekes lehet ez a gyűjtemény, amit most a megszokottól kicsit eltérően delicious csomagban adok közre (IDE KELL KATTINTANI). Az egyes linkekhez rövid megjegyzéseket is fűztem. Van köztük minden az ingyenes weblapszerkesztőktől az automatikus magazingyártón át egészen a képadatbázisokig. Érdemes lehet szemezgetni benne vagy akár hasonló feladatnál ezt megosztani a diákokkal.

Mi minden történik az interneten egyetlen perc alatt? Erre ad választ egy újabb érdekes videó. A lapozás után megtekinthető (sajnos angolul), de néhány adaton érdemes elgondolkozni. A sávszélesség, illetve a felhasználók számának bővülése az online tartalom robbanását hozza magával. Például nemsokára percenként 100 000 twitter bejegyzés fog születni. Néhány további érdekes adat (percenként): 30 órányi újonnan feltöltött videó a YouTube-on, 6 millió Facebook oldalletöltés, 20 millió képet nézünk meg a Flickr-en, valamint 47 000 alkalmazást töltünk le. Ugyanakkor szintén percenként 45 rosszindulatú oldalt jelentünk be, és a világ internet forgalma egyetlen perc alatt 230 000 DVD-re férne rá. 2015-re várhatóan már 15 milliárd eszköz lesz az internetre kötve, 11-szeresére nő a mobil internet forgalom, 3-szorosára a globális internet forgalom. Íme, ezt a (szép új?) világot jósolják nekünk most. És ahogy ígértük, mindez vizuálisan is vonzó formában megtekinthető a lapozás után.

Annyit mondogatjuk, hogy az IKT eszközök milyen nagy lehetőségeket adnak az újfajta tanulási módok alkalmazására, hogy lassan már magunk is elhisszük! Tény, hogy minden korábbinál könnyebbé vált akár a filmkészítés vagy éppen a hangfelvétel készítése és megvágása is. ezek pedig nagyon jól jöhetnek, ha történelem tanítást akarjuk egy kicsit felfrissíteni. Az utóbbi évtizedekben a történelem tudományában a politika történet és az eseménykronológia mellett és helyett egyre nagyobb szerepet kapott az életmódtörténet, a kis emberek életére koncentráló mikrotörténelem. Ennek egyik érdekes eszköze a szemtanúk interjúin alapuló oral history módszer. Hazánkban is folyik több ilyen projekt, van amelyik az '56-os eseményekkel, van amelyik a holocausttal kapcsolatban.

Eyg kamera, de akár egy jobb mobiltelefon segítségével diákjaink is könnyen készíthetnek ilyen projekteket. Lehet ez pusztán a szülők kikérdezése az úttörő élményeikről, vagy akár valami bonyolultabb, nagyobb elmélyülést igénylő feladat is. Jó példa erre, amit Heinl Péter és tanítványai végeztek el Magyarmecskén, ahol egy elhurcolt zsidó lány sorsát tárták fel ezzel a módszerrel. (A projektről az MTV is tudósítást készített: IDE KATTINTVA). Akit azonban kicsit részletesebben érdekel, hogy miként használható ez a módszer a tanításban, az lapozza fel a Forrás folyóirat 2011/07-08 számát és olvassa el Sági Norberta és Rigó Róbert írását erről (szerencsére a cikk IDE KATTINTVA elérhető).

Bár eddig nagyon ügyeltünk arra, hogy csak olyan alkalmazásokról írjunk, amiket magunk is próbáltunk már, most mégis kivételt teszünk. Mégpedig azért, mert olyan érdekes dolgot sikerült találni, ami csak iPhone-on működik, de mégis nagyon érdekesnek tűnik. Sokat volt már szó arról, hogy miként lehet az okostelefonokat, a geolokációs alkalmazásokat értelmesen használni a tanításban és végre itt egy igazán ígéretes példa. A projekt neve ARIS (ITT TALÁLHATÓ) és a rendszer tulajdonképpen három részből áll.

Van egy iPhone telefonokra letölthető alkalmazás, amivel lejátszhatjuk az elkészített játékokat. Vannak az előre elkészített játékok és van egy szerkesztő, amivel magunk is készíthetünk ilyen játékokat. Ezek a játékok kihasználják, hogy a telefon pontosan tudja, hol van (erre kell a GPS) valamint képes hangot, képet és videót lejátszani. Egy-egy játékoban különböző helyekre mehetünk el, ahol megnézhetünk egy adott videót, dönthetünk, hogy mit akarunk csinálni, megszerezhetünk virtuális tárgyakat, amiket a telefon tárol. Ennyi elég is a kalandhoz.