Érdekes oldalnak tűnik a Write about (ITT TALÁLHATÓ), ahol közösségi írás zajlik. Tanárként regisztrálva osztályokat, csoportokat hozhatunk létre, ahol történeteket írhatunk, illetve kommentelhetünk mások műveihez. Az írás egyik komoly problémájára keres választ az oldal, tudniilllik arra, hogy kinek is írunk, amikor az ikolában fogalmazásokat adunk be? A válasz gyakran sajnos annyi, hogy a tanárnak, aki osztályoz, majd visszaad (jó esetben), és akkor a diák fiókjában (szemeteskukájában) landol az év végén, vagy nem adja vissza az írást, és maga temeti el. Szóval a közönség feltétlenül fontos, és ezt a Write about hozza is. Tanárként zárt közösséget is létrehozhatunk, azaz nem KELL feltétlenül kifelé is megjeleníteni az írásokat. E mellett viszont ott a rengeteg remek (és kevésbé remek) publikált írás, amelyet elemezhetünk, kritizálhatunk, dicsérhetünk. Ha valakinek gondot okoz az írás tanítása, egy ötletnek jó lehet.

Krízisben van a természettudományok oktatása jelentik ki sokan és sokszor. Az USA, az Európai Unió komoly programokat indít, hogy megoldja a válságot. Ezek a programok (amiket például a Scientix oldalon találhatunk meg) elsődlegesen a természettudományos pályák és szakmák népszerűsítéséről szólnak, ugyanis a világgazdasági versenyben jelent hátrányt, ha nincs elég informatikus, mérnök, kutató, világszerte a legtöbb szabadalmat már most is Kínában nyújtják be, Európa igencsak le van maradva. Mindeközben a tudományos pályák népszerűsége az egyes országokban fordítottan arányos a fejlettségi indexszel. Miközben Norvégiában és Japánban nem érdekli ez a karrier a gyerekeket, Gabonban és Szváziföldön az diákok álma, hogy tudósok, mérnökök legyenek.

Hazánkban a Moodle a legelterjedtebb LMS (tanulásszervező rendszer). Az LMS olyan rendszer, amiben csoportok hozhatók létre, feladatok adhatók és tananyagok adhatók ki, ami lehetőséget ad a tanárok és a diákok kommunikációjára. Az LMS lehet egy élő kurzus kiegészítője, de bonyolódhat rajta e-kurzus vagy kevert kurzus is. A Moodle ingyenes rendszer, aminek az iskolai szerveren kell futnia, tehát egy jobb rendszergazda azért kell hozzá, vannak azonban olyan LMS-ek, amik a felhőben dolgoznak és nem kell az igazgatásukhoz komoly szakértelem. Ugyan bemutatandó rendszerek többsége angol nyelvű, mégis érdemes megnézni őket, nagyobb diákoktól már elvárható az a minimális angoltudás, ami kell hozzájuk és arra pedig mindenképpen érdemes megismerkedni velük, hogy lássuk, merre tart a világ.

Drága, eredménytelen, nem térül meg - lehetett hallani gyakran a NYEK (nyelvi előkészítő év) ellenzőitől. Én magam a NYEK hatalmas híve vagyok, de a hatékonyság terén azt gondolom - főleg országos szinten - lehettek problémák. Nehéz azzal a tudattal mit kezdeni, hogy itt van heti 12 óra, tanuljunk csak nyelvet ennyi időben. Az ember hajlamos elpatópálosodni, hiszen annyi idő van még. Egy időben járkáltam különböző iskolákba, ohgy megnézzem, miként működik a NYEK. Volt, ahol zseniálisan - főleg a kéttannyelvű iskolákban - de volt, ahol úgy éreztem, sok minden benne maradt az órában. Helyenként mintha attól is féltek volna kicsit, hogy ha megtanul B2 szinten a gyerek az első évben, akkor mit csinál utána MÉG négy évig? Hogy mindennek mi az aktualitása most? A lapozás után szomorú hírek.

Az igazán jó fizika kérdések azok, amik egyszerűek, de az előre adott válasz rájuk biztosan rossz. Ezek azok, amikkel elgondolkodtathatjuk a jobb képességű, fizikát szerető diákjainkat is. De ezek azok a problémák is, amik lehetőséget adnak azoknak is, akik addig nem jeleskedtek, hogy sikerük legyen, mivel a megszokott kereteken kicsit kívül kell gondolkodni. Ilyen problémákat gyűjtött egybe a How to solve physics problems (ITT TALÁLHATÓ).

Csak remélni tudom, hogy már minden TanárBlog olvasó jól ismeri a OneNote programot. Én lassan fél éve használom virtuális osztályteremként a OneNote for the Classroom rendeszert és nagyon meg vagyok vele elégedve. Minden várakozáson felül kényelmes és hatékony. Jogos lehet a kérdés: Lehet-e még jobb a OneNote? A Onetastic ingyenes kiegészítő készítői szerint a kérdésre igen a válasz. A kiegészítő IDE KATTINTVA érhető el, a telepítése után egyes komponenseit külön is felrakhatjuk. Mi mindent nyújt?

A ma bemutaott oldalcsalád érdekes híreket ad közzé különféle olvasási nehézségben diákoknak angolul és spanyolul. A Smithonian Intézet munkatársai választanak ki naponta több olyan hírt, cikket, amit érdekes lehet diákoknak, ezeket azután beosztják az olvasási nehézségük (Lexile szint) szerint is. ITT TALÁLHATÓ az összes cikk, ITT a nagyobbaknak szántak, ITT a kisebbeknek valók és IDE KATTINTVA pedig mindez spanyolul is. Termsézetesen kereshetünk témák és az olvasási szint szerint is.

Az elmúlt években a pszichológiában egyre fontosabb szerepet kap az önkontroll. Míg néhány évtizeddel ezelőtt az volt az egybehangzó vélemény, hogy a kiegyensúlyozott psziché, a sikeres élet kulcsa az önmegvalósítás és az önbecsülés, de az utóbbi években ezek mellett (vagy ezekkel szemben) egyre több szó esik az önkontrollról, az elhalasztott jutalmazásról mint fontos (legfontosabb) tényezőről. Miről is van szó? Remekül foglalja ezt össze Joachim de Posada előadása (magyar felirattal is IDE KATTINTVA). A ma már klasszikus pillecukor kísérletet ismerteti:

A technika fejlődésében számomra az a leginkább lenyűgöző, ahogy olyan dolgok, amik fiatalkoromban hatalmas dolognak tűntek, bonyolult felszereléseket igényeltek ma már egy otthoni számítógépen könnyedén megcsinálhatók. Emlékszik valaki Rajnai Andrásra? A tévérendező teljes munkásságát a blue box technikára építette fel, így lett a mosószeres flakonból űrhajó, a villanykörtéből szuperrobot (például itt). A technika lényege, hogy két felvétel másolunk egymásra, de az egyikből egy színt átlátszóvá teszünk. Így ha például egy zöld háttér előtt ugrál valaki és a zöld színt tüntetjük el, akkor úgy fogjuk látni, mintha a másik filmen lenne rajta. Ez a megoldás ma már mindennapos a hollywoodi filmek világában, sok olyan mozi készült, ahol a színészek végig csak egy zöld posztó előtt játszottak. Most két olyan ingyenes programot mutatunk be, amikkel ugyanezt mi is megcsinálhatjuk.

Hollywoodnak hála szinte mindenki tudja, hogy milyen egy amerikai tárgyalóterem. "Tiltakozom!" kiabálja az ügyvéd és a bíró vagy helyt ad vagy nem. Azt is tudjuk, hogy a vitákban a nehéztüzérség az alkotmányos jookra hivatkozni. Most az Argument Wars játékban mindenki átélheti, milyen is a tárgyalóteremben érvelni (IDE KATTINTVA). Angoltudás kell hozzá, de középszinten már jól el lehet boldogulni vele. Kilenc fontos esetben érvelhetünk a bíróság előtt a megfelelő érv kártyák kijátszásával és a megfelelő érvrendszerek összeállításával. Klasszikus ügyekről van szó, pl. szabad-e elégetni az amerikai zászlót, átkutathatja-e az iskola a diák táskáját stb.