Talán már késő, esetleg mégsem. Ha szeretnénk az elkövetkező napokban a szerelem ünnepéről szólni a tanórán, érdemes ezt a cikket elolvasni, ahol nem kevesebbet tanulhatunk meg, mint szívecske-generátorokat használni (persze ötleteket is adunk ahhoz, hogy miként működnek jól ezek egy órán). Természetesen nem állunk meg itt, a lapozás után összegyűjtöttünk sok oldalt, videót, játékot, érdekes alkalmazást, amely segíthet minket abban, hogy ha magunk is szeretjük a szerelem ünnepét, akkor méltón tudjuk ünnepelni, ha viszont ki nem állhatjuk, de a diákokat érdekli, a lehető legkevesebb idő alatt értelmes, hasznos foglalkozást hozzunk össze. Mindez a Bővebben után!

Egyre többet hallunk az Office 365 nevű - magyar iskoláknak ingyenes - virtuális osztályteremről, amely egy csapásra oldja meg IKT iránt fogékony kollégáink sok problémáját és ad válaszokat olyan kérdésekre, mint például, hogy 'hol tudok biztonságosan kommunikálni a diákjaimmal?', vagy éppen hol tudom tárolni az anyagaimat? Mindezekre megnyugtató választ ad az Office 365, és e mellett rengeteg egyéb szolgáltatást is nyújt, akár a Lync nevű konferenciaszoftverre elég gondolni, ahol akár online tanórát is lehet tartani, hiszen képernyőmegosztás, rajztábla és sok más egyéb áll rendelkezésünkre, valamint akár 'felszólítani' is tudunk résztvevőket. A lapozás után egy pécsi kolléga, Rauch Katalin, foglalta össze, hogy ő mire használja az Office 365-öt.

Korábban már írtunk (IDE KATTINTVA) hazánk online földtani atlaszáról, amit én azóta is gyakran és sikerel használok a tanításban. Most elénk került egy hasonló és hasonló részletességű online térkép, ami egész Európát bemutatja (ITT TALÁLHATÓ. Európa térképét látjuk, az egyes kőzetek feltüntetésével, nagyíthatunk és kicsinyíthetünk természetesen és az egyes pontokról kérhetünk részletes információkat is, ekkor megkapjuk az adott hely kőzeteinek korát és főbb típusait. (Ez a tulajdonság talán a hazai Atlasznál is könnyebben kezelhető.) A földrajzot szeretőknek sok órányi szórakozást kínál, de az órán is hasznos lehet.

Pár hónapja írtunk a Prométeusz társaságról, arról a kísérletről, ahol egy történetbe ágyazva próbáltam meg fizikát tanítani (ITT VANNAK a cikkek róla). Azután néztem körbe, hogy vajon van-e más is, aki hasonlóval próbálkozott és így találtam rá a Zombi alapú tanulás oldalára (ITT TALÁLHATÓ). David Hunter amerikai földrajztanár találta ki, hogy a a földrajzot egy zombitámadáson kerestül tanítja meg. A diákoknak ki kell találniuk, hogy hol építsék fel a bázisukat (ehhez meg kell határozniuk a megfelelő helyet), táplálékról, közlekedésről kell gondoskodniuk, mindeközben az alapvető földrajzi fogalmakat ismerik meg a térképezéstől a talaj felépítésén át a folyók tulajdonságaiig. A letölthető mintalecke azzal foglalkozik, hogy mi is a földrajz és mit is csinálnak a geográfusok.

Az internet tele van még a félelmetesnél is félelmetesebb veszélyekkel és veszélyes helyekkel, appokkal. Itt van ugye mindjárt a Facebook, na ott aztán mennyi veszély leselkedik a diákjainkra. Csakhogy, ha megkérdezzük őket, kiderül gyorsan az is, hogy gimnazistáink már nem feltétlenül a Facebook-on múlatják az időt. Egy összeállítást találtunk, amely 2014 legveszélyesebb alkalmazásait és közösségi oldalait gyűjtötte össze. A leírás természetesen amerikai, ezért úgy döntöttünk, megkérdezzük a magyar diákokat is arról, hogy milyen alternatív közösségi oldalakat használnak. Ha már a Facebook 'annyira 2012-es' ... A lapozás után a lista és az eredmények.

Egyre többször hallom kollégáktól, hogy a diákjaikkal elsődlegesen a Facebookon keresztül tartják a digitális kapcsolatot. A legtöbb érv, ami a Facebook mellett elhangzik valami ilyesmi:

Úgyis ott vannak fent, akkor látják azt is, amit én kirakok nekik.

Számukra ez a természetes közeg.

Egy rejtet Facebook csoportot percek alatt fel lehet állítani, semmi sem egyszerűbb.

Én a magam részéről nem szeretem ezt használni és rögtön el is mondom, hogy miért.

A bingó egyszerű szerencsejáték, amiben egy lapon véletlenszerűen kapnak számokat a játékosok, a gép sorsol a számok közül és mindenki áthúzza az adott számot a saját lapján, akinek elsőként van áthúzva egy teljes sora vagy oszlopa (esetleg átlósan egy sor), az nyert. Az üzleti világban ismer a süketelés bingó, ebben a számok helyett az értekezleten elhangzó gyakori kifejezések (hatékony, adaptív, szinergisztikus stb.) szerepelnek, ha valamelyik elhangzik, kihúzható az adott kocka. Ilyen Süketelés bingó készíthető IDE KATTINTVA. Csak be kell írnunk legalább 25 szót és már kész is van a nyomtatható vagy online használható bingólap. Ha frissítjük az oldalt új elosztást kapunk, így minden diáknak készülhet saját lap. Mi mindenre használhatjuk órán? Íme pár ötlet:

Nagyon tetszik a New York Times Chronicle nevű oldala, ahol szavak/kifejezések előfordulási gyakoriságát nézhetjük meg 1860-tól napjainkig. Az oldal ITT TALÁLHATÓ, és rengeteg érdekességet rejt. Ha például a 'love' (szeretet) szót beírjuk, érdekes megnézni, hogy mely években szerepelt gyakran az újság cikkeiben (fura, de éppen 2014 volt az az év, amikor kiemelkedően sokszor használták ezt a szót - a cikkek 15%-ában volt megtalálható), és mikor volt kevésbé népszerű (nem meglepő módon 1944 volt a mélypont, 1.32%-os előfordulással). Az oldal gyors, egyszerű és megbízható, ezért órán is tudjuk használni. Hogy miként, azt a lapozás után elmondjuk!

Bármilyen karácsony közeli vagy akár karácsony utáni órán nagy sikerünk lehet, ha bemutatjuk a karácsonyfa-férget. Ez az állat nem a karácsonyfákat károsítja, hanem maga néz úgy ki, mint egy kis karácsonyfa. A Spirobranchus giganteus a soksertéjű gyűrűsférgek osztályába tartozik, a trópusi és szubtrópusi tengerek lakója. Meszes vázat épít magénak az aljzatba, de ebből kilóg a testének egy része, ami a táplálkozásban és a légzésben is szerepet játszik. És ez a rész úgy néz ki, mint egy karácsonyfa. Ha be akarjuk mutatni órán, adunk pár ötletet:

Mitől lesz egy tananyag, egy tanóra interaktív? Megint felmerült ez a kérdés, most éppen az OFI kísérleti tankönyveinek digitális tananyagaival kapcsolatban (itt olvashatóan), de nem először. Amióta megjelent a számítógép használata az oktatásban, azóta folyik a vita arról, hogy mitől is lesz valami interaktív. Sorra készültek az interaktív oktatóanyagok, de mindig volt,aki kritizálta őket. Az interaktív táblák megjelenésével tovább fokozódott a vita: interaktív-e ez az eszköz vagy csak a frontális tanítása kiszolgálója. Mi okozhatja ezeket a vitákat és mi lehet a megoldásuk?