Itt van, eljött, lehet jelentkezni. A Microsoft hívja a világ innovatív tanárait. A MIE (MIcrosoft Innovative Educator) program, három éves, nem kér sokat, de ad, ráadásul segít a világban olyan innovatív ötletekhez jutni, amelyek csak előre tudják mozdítani minden pedagógus munkáját. Ezeket a sorokat úgy írom, hogy egy évig birtokolhattam ezt a címet, indulhattam Barcelonában az innovatív tanárok világbajnokságán, rengeteg webinárium, felkészítő anyag, óravázlat futott be hozzám, kapcsolatot találtam sok izgalmas projekttel, kollégával, a világ minden tájáról. Most a program három évre szól, IDE KATTINTVA elérhető az - angol nyelvű - jelentkezési lap. Fontos, hogy az 500 szavas bemutatkozás, és annak a rövid leírása (esetleg videóban elmondott rövid szösszenet linkjének beszúrása, Sway vagy Office Mix készítése) nem kell, hogy angolul legyen, hiszen a pályázatokat itt, Magyarországon bírálják el. Érdemes jelentkezni, veszíteni nem lehet, nyerni viszont sokat!

Sokat beszélünk manapság a menekültekről. Íme egy régebben már megosztott játék arról, hogy milyen Szíriából menekülni. Nagyon jól működik. Már megint a BBC, mondhatnánk. És igazunk lenne. Közszolgálatiság másképpen. Itt az is feladata az állami médiának, hogy megértesse többek között azt a polgárokkal, hogy mi miért történik a világban. Így készült az az interaktív 'játék', amelyben végigélhetjük egy szíriai menekült dilemmáit, sorsát. Angolul kell tudni a játékhoz, nem is túl bonyolult, de rendkívül intelligens és érdekes. Kiterjedt kutatások és személyes beszámolók összegzése után készült el. Tanórán (ha van internet) is érdemes lehet végigjátszani a játékot (amely ITT TALÁLHATÓ ) nem hosszú és van elég játékelem benne, hogy valóban érdekes legyen.

Arra érdemes figyelni, hogy a játék ne vegye át az irányítást az információszerzés felett. Azaz, ne csak vadul kattintgassanak a diákok egészen addig, amíg nem oldják meg a feladatot, hanem például minden zátonyra futott próbálkozás után írják le, hogy hol és miért akadtak el. Később a jegyzeteik alapján tudnak beszámolni egymásnak a tapasztaltakról, végül akár egy esszében ezt othon meg is lehet írniuk.

Többször írtunk már a TED ('technology, education, design' - eredetileg) nevű oldalról, amely (hitem szerint) a 21. századi tudás tárháza. A kérdés az, hogyan lehet az előadások közül a legérdekesebbeket, leghasznosabbakat kiválasztani. Erre - mivel lassan 10 éves a program - előttünk is gondoltak tanárok, így hát most megpróbálok pár olyan olyan oldalt ajánlani, ahol elindulhatunk. Az egyik egy megosztott OneNote fájl, ahol mától kezdve heti rendszerességgel teszek közzé ingyenesen elvihető, használható, változtatható komplex óravázlatokat és tananyagokat, amelyekben az a közös, hogy egy-egy TED talk köré épülnek. A TED LESSONS anyagai IDE KATTINTVA érhetőek el. Emellett érdekes lehet az az egyszerű Excel fájl, amelyben az összes TED talk fel van sorolva naprakészen.

Boldog Új Évet! - így szoktunk köszönni egymásnak az iskolában augusztus végén. Az új év pedig a fogadalmak ideje, talán érdemes nekünk is tenni egy párat erre a tanévre. Összegyűjtöttünk öt olyan dolgot, ötletet, módszert, amit érdemes lehet kipróbálni az új tanévben. Mindegyikhez adunk segítséget is, hogy biztos legyen a siker, mindegyik kipróbált, bizonyított dolog, ami közelebb vihet a 21. századi pedagógia alkalmazásához. Van köztük olyan ami könnyen megvalósítható és van, ami több előkészületet igényel.

Lássuk hát az öt ötletet!

Eljutottunk arra a pontra, hogy már nem etikus más módszerekkel tanítani. - mondja egy tudós a kutatáson alapuló természettudomány tanításról a Nature hetilap ehéten megjelent, az oktatással foglalkozó különszámában (ITT OLVASHATÓ). A szám címe: A 21. századi tudós kinevelése és a benne olvasható cikkek azzal foglalkoznak, miként változott a természettudományok tanítása az elmúlt években és milyen változásokra lenne még szükség. A legfontosabb lépés, hogy az oktatás kutatása komoly lépéseket tett afelé, hogy a természettudományok módszereivel dolgozó, komoly tudomány legyen. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak a Nobel-díjas fizikusnak, Carl Wiemannak (róla ITT beszéltünk hosszabban).

Érdekes oldalnak tűnik a Pictify (IDE KATTINTVA látogatható meg), ahol képeket gyűjtögethetünk, készíthetünk saját gyűjteményeket, kommentelhetünk, oszthatunk meg ... és tehetünk sok mindent, amit egy egyéb képmegosztó is kínál. A különbség csupán annyi, hogy itt klasszikus (vagy modern) festménykkel tehetjük mindezt. Akár nyelvórán, akár rajzórán érdekes lehet, ha saját gyűjteményeket készítenek a diákok, ezekről leírásokat adnak és mondjuk megpróbálják eldönteni, hogy melyik 15 impresszionista képet választották a saját képtárukba ... és hogy miért.

Érdekes oldalnak tűnik a Write about (ITT TALÁLHATÓ), ahol közösségi írás zajlik. Tanárként regisztrálva osztályokat, csoportokat hozhatunk létre, ahol történeteket írhatunk, illetve kommentelhetünk mások műveihez. Az írás egyik komoly problémájára keres választ az oldal, tudniilllik arra, hogy kinek is írunk, amikor az ikolában fogalmazásokat adunk be? A válasz gyakran sajnos annyi, hogy a tanárnak, aki osztályoz, majd visszaad (jó esetben), és akkor a diák fiókjában (szemeteskukájában) landol az év végén, vagy nem adja vissza az írást, és maga temeti el. Szóval a közönség feltétlenül fontos, és ezt a Write about hozza is. Tanárként zárt közösséget is létrehozhatunk, azaz nem KELL feltétlenül kifelé is megjeleníteni az írásokat. E mellett viszont ott a rengeteg remek (és kevésbé remek) publikált írás, amelyet elemezhetünk, kritizálhatunk, dicsérhetünk. Ha valakinek gondot okoz az írás tanítása, egy ötletnek jó lehet.

Krízisben van a természettudományok oktatása jelentik ki sokan és sokszor. Az USA, az Európai Unió komoly programokat indít, hogy megoldja a válságot. Ezek a programok (amiket például a Scientix oldalon találhatunk meg) elsődlegesen a természettudományos pályák és szakmák népszerűsítéséről szólnak, ugyanis a világgazdasági versenyben jelent hátrányt, ha nincs elég informatikus, mérnök, kutató, világszerte a legtöbb szabadalmat már most is Kínában nyújtják be, Európa igencsak le van maradva. Mindeközben a tudományos pályák népszerűsége az egyes országokban fordítottan arányos a fejlettségi indexszel. Miközben Norvégiában és Japánban nem érdekli ez a karrier a gyerekeket, Gabonban és Szváziföldön az diákok álma, hogy tudósok, mérnökök legyenek.

Hazánkban a Moodle a legelterjedtebb LMS (tanulásszervező rendszer). Az LMS olyan rendszer, amiben csoportok hozhatók létre, feladatok adhatók és tananyagok adhatók ki, ami lehetőséget ad a tanárok és a diákok kommunikációjára. Az LMS lehet egy élő kurzus kiegészítője, de bonyolódhat rajta e-kurzus vagy kevert kurzus is. A Moodle ingyenes rendszer, aminek az iskolai szerveren kell futnia, tehát egy jobb rendszergazda azért kell hozzá, vannak azonban olyan LMS-ek, amik a felhőben dolgoznak és nem kell az igazgatásukhoz komoly szakértelem. Ugyan bemutatandó rendszerek többsége angol nyelvű, mégis érdemes megnézni őket, nagyobb diákoktól már elvárható az a minimális angoltudás, ami kell hozzájuk és arra pedig mindenképpen érdemes megismerkedni velük, hogy lássuk, merre tart a világ.

Drága, eredménytelen, nem térül meg - lehetett hallani gyakran a NYEK (nyelvi előkészítő év) ellenzőitől. Én magam a NYEK hatalmas híve vagyok, de a hatékonyság terén azt gondolom - főleg országos szinten - lehettek problémák. Nehéz azzal a tudattal mit kezdeni, hogy itt van heti 12 óra, tanuljunk csak nyelvet ennyi időben. Az ember hajlamos elpatópálosodni, hiszen annyi idő van még. Egy időben járkáltam különböző iskolákba, ohgy megnézzem, miként működik a NYEK. Volt, ahol zseniálisan - főleg a kéttannyelvű iskolákban - de volt, ahol úgy éreztem, sok minden benne maradt az órában. Helyenként mintha attól is féltek volna kicsit, hogy ha megtanul B2 szinten a gyerek az első évben, akkor mit csinál utána MÉG négy évig? Hogy mindennek mi az aktualitása most? A lapozás után szomorú hírek.