Miért ne használhatnának a diákok olyan programokat a munkájukhoz, amikkel a profik is dolgoznak? Többnyire azért, mert a profi programoknak ennek megfelelő ára is van és nincs az a tankerület/szülő/lelkes tanár, aki sok tízezer forintot fizetne ki csak azért, hogy a gyerekek valamivel próbálkozhassanak, játszhassanak. A nagy szerencse, hogy sok olyan szoftvercég van, ami kifejezetten diákoknak akár ingyen is adja az alkalmazásait. Most három olyat mutatunk be (amiből az egyik igazából hat), amik diákoknak ingyenesek.

Kifejezetten tanároknak készült a Magyar Nemzeti Galéria Remekművek című oldala (IDE KATTINTVA). Tíz magyar festményről találunk nagyítható, alaposan tanulmányozható képet, valamint ötleteket, hogy miként lehet a tanításban felhasznlni azokat. A képek mindegyikéről olvashatunk egy alapos, de középiskolás, felső tagozatos szinten is jól érthető elemzést, ami gyakran történelmi hátteret is ad a mű értelmezéséhez. Ezek mellett ötleteket kapunk arra is, hogy miként emelhetjük be a képet a vizuális kultúra, a magyar irodalom vagy a történelem órára. Ötletforrásnak kiváló lehet az oldal.

Az adat az új olaj - hangzik el egyre többször és valóban, az informatika forradalmának mozgatója a mesterséges intelligencia mellett az adat. Sőt, nagy mennyiségű adat nélkül mesterséges intelligencia, gépi tanulás sem lenne. De vajon hogyan lehetne bevinni az adatelemzés, adatvizualizációt a tanításba? Szerencsére ma már bőven vannak ehhez eszközök. Korábban is írtunk már a Kaggle nevű oldalról (ITT), itt találtuk például egy testnevelés projekthez azt a táblázatot, ami 1985 óta sorolja fel az NBA-ben a hét játékosának választott sportolót. Ebből készítettünk egy vizualizációt az ingyenes Flourish alkalmazással (IDE KATTINTVA).

Itt az ősz, újabb cikk jelent meg arról, hogy a számítógépek valójában hátráltatják az oktatást, ezúttal a Családinet oldalon (ITT OLVASHATÓ), lényege, hogy egy ausztrál iskola elhagyta a digitális eszközök használatát, mert azt tapasztalta, hogy a könyvekre és füzetekre visszatérve a gyerekek sokkal jobban teljesítenek. Itt a bizonyíték, talán ideje lenne, ha bezárnánk ezt az oldalt is, meg az összes oktatási technikai fejlesztésekre szánt valami másra fordítanánk, hiszen a tények makacs dolgok. De mielőtt ezt megtennénk, nézzük meg alaposabban, miről is van szó.

Hogyan változik Európa népessége? Nagyszerű interaktív térképen nézhetjük meg a Die Zeit jóvoltából (IDE KATTINTVA). Jól látható, hogy miként nő egyes nagyvárosok és azok környékének lakossága. Máshol viszont a mezőgazdasági vidékek elnéptelenednek. Milyen lesz Európa képe ezek alapján egy-két évtizeden belül? Nem csak földrajz-, de nyelvórára is érdekes lehet, hiszen sok beszélgetésre ad alapot és a jövő időt is sokat lehet használni közben!

Hány gram vas van egy emberben? (20) Hány gram DNS? (30) Hány ismeretlen állatfaj lehet? (9 millió) Számtalan érdekes biológiához kapcsolódó adat, ami jól jöhet az órán. A forrásuk pedig nem más, mint a Harvard Egyetem biológiai adattára a BioNumbers (IDE KATTINTVA). Egyszerűen kereshetünk szakszavakkal, angol kifejezésekkel és nem csak a választ kapjuk meg, hanem az adat forrását is.

Egyre több a fizetős oldal - és ez sokaknak nagy bánata. Nekem igazából nem, én sokkal szívesebben fizetek pár ezer forintot havonta azért, hogy bármikor, garantáltan jó minőségben meg tudjak nézni sok százezer film és sorozat közül válogatva bármit, mint hogy rossz minőségű, illegális online stream-eket vadásszak, és lefagyjon az ad block mire a filmhez érek. Mindenestre érezhető, hogy talán ez elkezdett változni, és ma már kevesebben tartják felháborítónak a felvetést, hogy online szolgáltatásért is fizessenek. Üdítő azonban néha az ingyenes adatbázisok párakapujában felfrissülni néha, ezért ma a Public Domain Pictures oldalt ajánljuk (ITT TALÁLHATÓ ), ahol rengeteg képet találunk, kategorizálva, és ezeket iskolai projekekhez (de még üzleti céllal is) felhasználhatjuk, elvihetjük. Annyi megkötés van, hogy nagy felbontásban már fizetni kell értük (0.5 dollár körüli árat), de ha online szeretnénk használni őket, tökéletesen elég a kisebb felbontás is. Kellemes böngészést :)

Hogy kerül a csizma az asztalra? Hogy kerül Krasznahorkai László a 10 d.-be? Az utóbbit pontosan tudatjuk: a Petőfi Irodalmi Múzeumnak köszönhetően. A PIM múzeumpedagógusai úgy gondolták, a virtuális világ remek lehetőséget ad arra, hogy az irodalom közelebb kerüljön a diákokhoz, ezért indították útjára a #tiedagyűjtemény projektet. Ennek egyik eredménye, hogy a Jedlik Gimnázium tizedikesei feldolgozták egy virtuális kiállítás formájában Krasznahorkai László A mennyország szomorú című novelláját. Nem egyszerű szöveg és nem kis kihívás, érdemes megnézni IDE KATTINTVA a végeredményt.

A térképek sokakat képesek lenyűgözni, de milyen jó lehet, ha teljes történeteket lehet elmesélni velük! Erre ad lehetőséget a Esri Story Map, ahol a videóinkat vagy éppen a képeinket helyezhetjük el egy térképen, amikhez még leírást, szöveget is fűzhetünk (IDE KATTINTVA). Mindez pár perc alatt megoldható, dolgozhatunk egy YouTube fiók videóival vagy feltölthetjük a saját videónkat, képeiket is. IDE KATTINTVA látható például az AKG robotika szakkörének videócsatornája térképre helyezve.

Amikor bármilyen helyzetben csoportokat alakítunk, akár táborokban, akár az osztályteremben, ha kooperatív módszerrel dolgozunk, az egyik első dolog, amit érdemes megcsinálni, az identitás játék. Egészen másképpen viselkedik egy csoport, ha van neve, zászlója, indulója, plakátja, mintha csak egymás mellé ültetett gyerekek halmaza. Nincsen ez másképpen a virtuális terekben sem. Ha virtuális osztályteremben dolgozunk, érdemes ott is egy kicsit a saját közeg testre szabásával foglalkozni. ha úgy tetszik a virtuális identitással törődni. Ebben jöhet jól az Avatar maker (IDE KATTINTVA), ahol pár kattintással csinos avatart készíthetünk magunknak, vagy akár véletlenszerűen generálhatunk is. A képet aztán leölthetjük és bárhol alkalmazhatjuk, ahol kedvünk van rá.