Miközben mindenki gőzerővel készül a digitális oktatás megvalósítására az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés: hogyan lesznek így a dolgozatok? Tény, a számonkérés az a része a tanításnak, amit a legjobban állít kihívás elé állít ez a helyzet. A diákoknak valahogy visszajelzést kell kapniuk a munkájukra, sőt vannak, akiknek hamarosan majd érettségizniük is kell, szóval az értékelés semmiképpen sem nélkülözhető, de hogyan lehet ezt megoldani az online térben?

Két lehetőségünk van: vagy a megszokott paradigmában maradunk, vagy kilépünk belőle. Talán nem meglepő, ha eláruljuk, hogy mi a második megoldás hívei vagyunk, de tudjuk, hogy nem mindenki lépne túl nagyot pont most, amikor amúgy is elég nagyokat kell lépkednie és amúgy is elég távol van a saját komfort zónájától. Mit lehet tehát tenni?

A Facebook falamat - ahogy gondolom sokunkét - az elmúlt időszakban két téma uralta mind felett: koronavírus ÉS távoktatás. Amiért az elmúlt 10 évben dolgozunk (az iskolai digitális transzformáció elősegítése) az egyik pillanatról a másikra égetően fájó, valóságos igénnyé vált. Gondolom, nem csak én, hanem mindannyian megkaptunk legalább tíz üzenetet, levelet, posztot a 'digitális eszközök'-ről, amelyek segíthetnek. Ebben a (elnézést, hogy kicsit hosszabb) posztban megpróbálom egy másik oldalról közelíteni a problémát - nem az eszközök, hanem a pedagógia oldaláról. Természetesen lesznek benne eszközök is, de minden esetben másodlagos szerepben.

Nagyon sokan kérdeztek az elmúlt napokban arról, hogyan tovább. Megpróbálom lépésekben leírni egy módját annak, ahogy a kialakult vészhelyzetet kezelni lehet.

Új sorozatot indítunk, melynek címe: IKT csavar. Olyan rövid ötleteket mutatunk be, amik már meglévő, sokat használt módszereknek adnak egy kis csavart a technika felhasználásával. Kis trükkökről, ötletekről van szó, amikkel sokkal hatékonyabbá, érdekesebbé tehetők sokszor alkalmazott módszerek. Első témánk a kiselőadás, amit sokan használnak előszeretettel nagyobb tananyagrészek feldolgozására. -Készítsetek kiselőadást! - mondja a tanár, gyakran nem is sejtve, hogy ezzel mit vesz a nyakába.

A biztonságos internet napi rendezvényem mutatta be a Microsoft ezt a 'kígyók és létrák' tematikában készült letölthető (PDF) társast, amely a legkisebbeknek hivatott segíteni eligazodni az internetes világ útvesztőiben. Összesen 3 részből áll a játék, először érdemes letölteni a használati útmutatót, ezután a társasjáték táblát, végül magukat a kártyákat. A játék kicsiknek szól, így gyakran talán evidenciának tűnő állításokat tartalmaz, pl. Mindenkit tisztelek online – még akkor is, ha más véleményen van, mint én - tegye fel a kezét az a felnőtt, aki szerint ez működik például Facebook-on, mindenesetre kezdeti lépésnek, akár magyar- akár informatikaórán érdekes lehet.

A mostani vitákban, amik az új alaptanterv körül zajlanak oda-vissza előkerül annak hazafias jellege. Petíció indult azért, hogy azonnal vonják vissza és azért is, hogy támogassák hazafias szellemiségét. És ez az utóbbi az, amiről szerintem érdemes lenne egy kicsit gondolkodni. Kell-e hazafiasnak lennie egy tantervnek és vajon ez az alaptanterv hazafias-e?

Miért ne használhatnának a diákok olyan programokat a munkájukhoz, amikkel a profik is dolgoznak? Többnyire azért, mert a profi programoknak ennek megfelelő ára is van és nincs az a tankerület/szülő/lelkes tanár, aki sok tízezer forintot fizetne ki csak azért, hogy a gyerekek valamivel próbálkozhassanak, játszhassanak. A nagy szerencse, hogy sok olyan szoftvercég van, ami kifejezetten diákoknak akár ingyen is adja az alkalmazásait. Most három olyat mutatunk be (amiből az egyik igazából hat), amik diákoknak ingyenesek.

Kifejezetten tanároknak készült a Magyar Nemzeti Galéria Remekművek című oldala (IDE KATTINTVA). Tíz magyar festményről találunk nagyítható, alaposan tanulmányozható képet, valamint ötleteket, hogy miként lehet a tanításban felhasznlni azokat. A képek mindegyikéről olvashatunk egy alapos, de középiskolás, felső tagozatos szinten is jól érthető elemzést, ami gyakran történelmi hátteret is ad a mű értelmezéséhez. Ezek mellett ötleteket kapunk arra is, hogy miként emelhetjük be a képet a vizuális kultúra, a magyar irodalom vagy a történelem órára. Ötletforrásnak kiváló lehet az oldal.

Az adat az új olaj - hangzik el egyre többször és valóban, az informatika forradalmának mozgatója a mesterséges intelligencia mellett az adat. Sőt, nagy mennyiségű adat nélkül mesterséges intelligencia, gépi tanulás sem lenne. De vajon hogyan lehetne bevinni az adatelemzés, adatvizualizációt a tanításba? Szerencsére ma már bőven vannak ehhez eszközök. Korábban is írtunk már a Kaggle nevű oldalról (ITT), itt találtuk például egy testnevelés projekthez azt a táblázatot, ami 1985 óta sorolja fel az NBA-ben a hét játékosának választott sportolót. Ebből készítettünk egy vizualizációt az ingyenes Flourish alkalmazással (IDE KATTINTVA).

Itt az ősz, újabb cikk jelent meg arról, hogy a számítógépek valójában hátráltatják az oktatást, ezúttal a Családinet oldalon (ITT OLVASHATÓ), lényege, hogy egy ausztrál iskola elhagyta a digitális eszközök használatát, mert azt tapasztalta, hogy a könyvekre és füzetekre visszatérve a gyerekek sokkal jobban teljesítenek. Itt a bizonyíték, talán ideje lenne, ha bezárnánk ezt az oldalt is, meg az összes oktatási technikai fejlesztésekre szánt valami másra fordítanánk, hiszen a tények makacs dolgok. De mielőtt ezt megtennénk, nézzük meg alaposabban, miről is van szó.

Hogyan változik Európa népessége? Nagyszerű interaktív térképen nézhetjük meg a Die Zeit jóvoltából (IDE KATTINTVA). Jól látható, hogy miként nő egyes nagyvárosok és azok környékének lakossága. Máshol viszont a mezőgazdasági vidékek elnéptelenednek. Milyen lesz Európa képe ezek alapján egy-két évtizeden belül? Nem csak földrajz-, de nyelvórára is érdekes lehet, hiszen sok beszélgetésre ad alapot és a jövő időt is sokat lehet használni közben!