Mostanában a csapból is a mesterséges intelligencia folyik, biztosak lehetünk benne, hogy ez lesz az az új technilógia, ami a mindennapjaink részévé válik. Nem kérdéses, hogy a technikával való viszonyunk problematikus, amennyire javítani tudja az életminőségünket, annyira képes rontani is rajta. Az okostelefon remek eszköz lehet, ha oda kell találnunk valahova egy ismeretlen városban, vagy éppen meg kell tudnunk, hogy mit is ehetünk egy kínai vendéglőben, ami annyira autentikus, hogy latin betűkkel nem is írnak ki semmit. De éppen annyira tönkreteheti a mindennapjainkat, ha nem alszunk eleget, mert a szociális média oldalakat pörgetjük vagy a valós tájékozottságunk helyett beleszorulunk az álatala generált információs buborékba. Ahhoz, hogy jól tudjuk használni az egyik legfontosabb, hogy megértsük, miként is működik, mi az, amit valójában csinál, létrehoz. Fontos ezt tudni a keresőmotorokkal és a közösségi oldalakkal kapcsoaltban, de talán még lényegesebb az éppen beköszőntő Mesterséges Intelligencia forradalom hajnalán. Az MI technológiák hátterében szinte minden esetben a gépi tanulás, amögött pedig a neurális hálózatok működése áll. Érdemes egy pár percet rászánni arra, hogy a diákok megértsék, miről is van szó és ehhez semmi sem segít jobban, mintha működés közben láthatják.

Nagyon sok mesterséges intelligencia alkalmazás lepte el az internetet (egy gyűjtő oldalon több, mint 13000 (!!) található), de eddig vagy arról szóltak a pedagógiai írások, hogy hogyan csalnak ezzel a diákok, és hogyan próbálják rajtakapni ezen a tanárok őket, vagy a tanárok által használható eszközök kerültek a középpontba (pl. tesztfeladat, vagy óravázlat generátorok). Itt az ideje, hogy fordítsunk ezen egyet, és keressük meg az AI helyét az osztálytermek mindennapjaiban. Erről szóló cikksorozatunk első része abban segít, hogy egyáltalán el tudjunk kezdeni a diákjainkkal ilyen alkalmazásokat értelmesen használni. Induljatok el velünk 10 egyszerű, kipróbált lépésben!

Az már nagyjából látszik, hogy a mesterséges intelligencia forradalma akár alapjaiban lesz képes megváltoztatni azt, ami az iskolában történik. Az, hogy HOGYAN, - még - nagyban rajtunk, tanárokon, múlik. De vajon hogyan fogja befolyásolni a munkánkat a közvetlen jövőben? Mit kell akár más most másképpen csinálnunk, hogy képesek legyünk a diákjainkat egy olyan világra felkészíteni, ahol az AI technológiák a mindennapok szerves részét képezik. Rövid kitekintőnkben bátor jóslatok találhatóak :)

Egyre több helyen találkozunk mesterséges intelligenciával az oktatásban, természetesen a nyelvtanulás területe sem fog kivételt képezni. A rengeteg adat rengeteg lehetőséget rejt, az egyik fontos szempont, amely megkülönbözteti a minőségi, hosszabb távon is fennmaradó alkalmazásokat az átgondolatlanul összedobált adatalapú megoldásoktól a tervezés, a kreatív gondolat, ötlet. Ez egyébként tanulság általában az AI osztálytermi felhasználása kapcsán, és ennek szellemében egy egészen zseniális oldalt ajánlunk ma, amely segítségével sokkal hatékonyabban tudunk nyelvet tanulni. Kiejtést, nyelvtant tanít, beszélget veled, hangos olvasás feladatokat ad, és részletesen elemzi a nyelvtudást, valamint segít fejlődni - és mindezt érdekesen teszi, úgy, hogy akár hosszabb ideig is le tudja kötni a nyelvtanulót, nyelvtanárt egyaránt.

Ha bármilyen kérdésed van, ahogy régen a válasz az volt, hogy 'biztosan van rá egy app', most már azt mondják, hogy 'biztosan van rá egy AI'. És ez nagyjából igaz is. Most egy olyan alkalmazást ajánlunk mindenki figyelmébe, amely hosszú youtube videókat foglal nekünk össze, illetve segít feldolgozni a tanórán. Mutatjuk, hogyan.

Amióta megjelentek a nagy nyelvi modelelkre épülő chatbotok és ezzel a mesterséges intelligencia belépett az életünkbe egyszerre lehet arról hallani, hogy hamarosan feleslegessé teszi a tanárok munkáját, de arról is, hogy a tanárok legjobb pajtása lehet majd, ami minden problémájukra válszt ad a dolgozatok összeállításától és javításától kezdve a differenciálásig. Közben arról is sokat hallhattunk, hogy mennyire nem egyszerű jól használni ezeket az eszközöket. Új szakmaként jelent meg a prompt szakértő, aki képes jól kérdezni a mesterséges intelligenciát és már képzések is indultak erről. Mi úgy gondoltuk, hogy arról, miként érdemes a mesterséges intelligenciától kérdezni, érdemes lenne megkérdezni a mesterséges intelligenciát. Mutatunk is ehhez egy bárki által használható remek promptot!

Amikor a 21. századi készségek kerülnek elő, szinte mindig előkerül a kreativitás is. Sir Ken Robinson is azt hagsúlyozta, hogy az iskola legfontosabb feladata a kreativitás fejlesztése kellene, hogy legyen. Ezzel mindenki egyetért, de igazából hogyan lehet fejleszeteni a kreativitást? Hogyan lehet növelni? Egyértelmű, hogy csak akkor lehet, ha erre lehetőséget adunk. A 21. szőzadi iskola egyik lényege kell legyen az olyan projektek használata, amiben szerep jut a kreativitásnak. De hogyan lehet segíteni a kreativitiást? Elég, ha a tanár azt mondogatja: Legyél kreatív!, nem olyan ez, mint amikor a rendező arra utasítja a színészt, hogy Légy spontán!, aztán várja a remek alkotást?

Érdekes lehet, hogy mit kezdett ezzel a problémával ötven évvel ezelőtt a modern zene egyik legmeghatorozóbb alakja Brian Eno, aki Peter Fuchs médiaművésszel együtt dolgozta ki a kreativitást elősegítő részútos stratégiákat. Száz kis kártyát készítettek, mindegyiken csak egy-egy mondat, egy-egy javaslat szerepel, ami segíthet továbblökni a megakadt kreatív folyamatot. A gyűjteményt azóta is széleskörűen használják.

Mostanra elég elterjedt lett a gamifikáció fogalma (pedagógusok között is), ugyanakkor ahogy köznapiasodik, úgy tágul, hígul is az értelme. Ma már gyakorlatilag mindent gamifikációnak hívunk, a Kahoot!-tó-l a fogócskázásig. Ez persze nem feltétlenül baj, ugyanakkor érdemes egy kicsit megvizsgálni a gamifikáció és a motiváció lehetséges összefüggéseit. Vajon káros-e, ha pontokat adunk a gyerekeknek? Külső motivációs eszközzel valójában demotiváljuk őket, ha jelvényeket kapnak a jegyek helyett? Ehhez Yu-kai Chou keretrendszerét hívjuk segítségül, amely számunkra kényelmesen megkülönböztet fehér és fekete kalapos gamifikációt. Vajon mivel teszünk jót, és mivel ártunk, ha gamifikálni próbálunk?

A klímaváltozás korunk egyik legfontosabb kérdése, egyik legnagyobb kihívása. A 21. századi pedagógia egyik fontos elve, hogy valós problémákkal, valós adatokkal dolgozzunk a diákokkal, mert akkor lesz a számukra is egyértelmű, hogy amit tanulnak, annak értelme van. Ezért lenne fontos, hogy a klímaváltozásról ne csak az elvek sziintjén (üvegházhatás) és ne is csak általánosságban beszéljünk. Az is fontos szempont, hogy a diákok átérezzék, ez az egész nem csak a korallzátonyokon élők problémája és nem is csak a tájfun övezetben élőknek lényeges. Ezért is lehet nagyon hasznos, ha valahol a saját országunkra vonatkozó pontos és valós adatokat tudunk találni.

Ahogy haladunk egyre előrébb a mesterséges intelligencia világában, újabb és újabb alkalmazási lehetőségek bukkannak fel és versenyeznek a figyelmünkért ... és a pénztárcánkért. Hasonló kicsit a helyet ahhoz, mint amikor hatalmas és népszerű gyűjtő oldalakon adták közzé az újabb és újabb web 2.0 alkalmazásokat, és szinte lehetetlen volt követni, éppen mi is az aktuális hype tárgya. Most egy egyszerűen használható, elég jól működő AI alkalmazást mutatunk be röviden, amely közel 50 funkcióval segíti a tanárok munkáját - értékelő táblázatoktól, óravázlatokon át egészen egy YouTube videóhoz elkészített automatikusan generált feladatlapig.