A térképek, az atlaszok használata több tantárgyból is fontos. Lényeges természetesen földrajzból és történelemből, de még biológiából is lényges lehet, hogy valaki könnyen értse és értelmezze a térképeket. Ehhez az egyik legjobb módszer, ha sokat forgatja a diák az atlaszt, megismerkedik a különféle térképekkel, de pont olyan hasznos lehet, ha magának kell a megfelelő speciális térképeket megalkotnia. Akár úgy, hogy egy szövegből kell kiválogatnia a helyszíneket, amiket azután a térképen megjelenít vagy úgy, hogy adatokat jelenít meg megfelelőan a térképen. Ehhez ajánlunk most egy remek oldalt!

A földrajz tanítás elengedhetetlen része az atlasz nézegetése, lapozgatása, a diákok úgy kapnak valamiféle képet arról, hogy miként is helyezkednek el a dolgok a Földön, ha sokat nézik a térképet, de talán még jobb, ha dolgoznak is vele. Ilyen interaaktív térképes feladatokhoz lehet hasznos, ha az ásványkincsek, ipar klasszikus jelöléseit maguk tudják elhelyezni, nem csak látják, hogy hol van. Ehhez készítettük el a hagyományos jelek grafikáját svg állományban. Ez a fájl remekül szerkeszthető az ingyenes Inkscape programmal, ezután kinyomtathatjuk például öntapadós lapra, vagy felhasználhatjuk digitális feladatokhoz is.

A klímaváltozás korunk egyik legfontosabb kérdése, egyik legnagyobb kihívása. A 21. századi pedagógia egyik fontos elve, hogy valós problémákkal, valós adatokkal dolgozzunk a diákokkal, mert akkor lesz a számukra is egyértelmű, hogy amit tanulnak, annak értelme van. Ezért lenne fontos, hogy a klímaváltozásról ne csak az elvek sziintjén (üvegházhatás) és ne is csak általánosságban beszéljünk. Az is fontos szempont, hogy a diákok átérezzék, ez az egész nem csak a korallzátonyokon élők problémája és nem is csak a tájfun övezetben élőknek lényeges. Ezért is lehet nagyon hasznos, ha valahol a saját országunkra vonatkozó pontos és valós adatokat tudunk találni.

A földrajz és a biológia egyik méltatlanul elhanyagolt területe az iskolában a talajtan. megemlítjük esetleg a talaj szintjeit, esetleg a szikesedést vagy az éghajlatokra jellemző talajokat, de komolyabban nem foglalkozunk vele. A DOSoReMI projekt online atlaszai (IDE KATTINTVA) segíthetnek abban, hogy azt a kis időt, amit ezzel foglalkozunk izgalmasabbá, érdekesebbé, interaktívabbá tegyük. Akár ökológia, akár mezőgazdasági szempontból is vizsgálhatjuk, hogy a talajok tulajdonságai milyen következményekkel járnak.

Ezerszer hagzott már el, hogy semmi sem jobb annál, mintha a diákok a különféle dolgok megismerése során valós, élő helyzetekkel és adatokkal dolgoznak. Erre ad lehetőséget MAgyarország Nemzetti Atlasza (IDE KATTINTVA) is. Az atalaszban mindenféle statisztikai mutatókat jeleníthetünk meg térképeken és sokat lehet azon gondolkodni, hogy ezek vajon mit jelentenek, miért alakulnak úgy, ahogyan. Természetesen azon is lehet vitatkozni, hogy az atlasz éppen Magyarországot vagy a magyar nemzetet ábrázolja, de ezt a fogas kérdést azzal oldják fel a szerzők, hogy a térképekből találunk olyat, ami részletesen az országhatáron belüli részeket ábrázolja és olyat is, ami a "Kárpát-Pannon térséget", ami egy furcsa négyzet a térképen, éppúgy része Nyékládháza mint Kutná Hora. De ez legyen a legkisebb baj, alnyeg, hogy egy remekül használható eszközt kapunk ahhoz, hogy társadalomföldrajzi, társadalomismereti témákat vitassunk meg a diákjainkkal.

Noha a magyar nem egy klassikus engeri nemzet, az Európai Unió tagjaiként egy kicsit mi is tengerbirtokosok lettünk. Talán nem is érdemes hangsúlyozni, hogy a tengereknek milyen fontos biológia, környezeti és gazdasági szerepe van. Biztosan érdemes egy-két tanórán részletesebben foglalkozni velük. Ebben lehet segítség az Európai Tengeri Atlasz (IDE KATTINTVA), ahol mindenki elkészítheti a saját temgertérképét közel száz különféle mutatóból válogatva. Izgalmas gyakorlat a diákoknak, hogy készítsenek egy olyan térképet, amiről azután tudnak két-három bekezdésnyi magyarázatot írni.

A térképek lenyűgöző dolgok, talán mindenkinek van olyan emléke, hogy egy atlaszt nézeget vagy éppen egy térkép előtt áll és vizslatja hosszasan. Mi lehet jobb egy atlasznál? Természetesen az, ha saját térképet is tudunk készíteni. Ezt kínálja fel a Mapchart oldal (IDE KATTINTVA). Különféle térképeket választhatunk (akár megyékre lebontott Magyarországot is) és azután az egyes részeit olyanra színezhetjük, amilyenre csak szeretnénk. A kész térképet letölthetjük magunknak vagy akár el is menthetjük a konfigurációját, amit azután eltöltve később is módosíthatjuk a térképet. Történelem és földrajz órára is remek eszköz lehet, de még a biológia tanításában is hasznát lehet venni.

Milyen lehet egy repülőről készült képen benézni egy hatodik emeleti ablakon? Nos, egyes képek felbontása képes erre. Az ötlet egyszerű: csináljunk képeket 195 gigapixeles felbontásban. És lőn! IDE KATTINTVA egy Sanghaj-t ábrázoló óriásképet láthatunk. Ez egyébként már önmagában is elég lehet egy órán, hiszen a részletek leírásában hosszasan lehet tobzódni. Ha ebbe beleuntunk, fel lehet eleveníteni azt a népszerű térképes játékot, amit bizonyára sokan játszottunk napköziben még akkor, amikor nem volt mindenki kezében telefon: nem kellett mást tenni, mint megkeresni az iskolai atlasz egyik oldalán egy települést. Ezt a képpel remekül lehet játszani, hiszen nagyon nem egyszerű pl. egy bizonyos rendszámú autó megtalálása. Ehhez aztán lehet (célnyelven) instrukciókat adni, kicsit körbeírni, amíg a legügyesebb diákok meg nem találják a vágyott elemet a képen. Aki szeretné még több ilyen képet látni, ajánljuk a Billion Pixel Facebook oldalát

Amikor arról beszélünk, hogy valamiként változnia kellene az oktatásnak és tények tanítása helyett a képességeket kellene előtérbe helyezni, mindig fellángol a vita a tények fontosságáról és arról, hogy azok nélkül nem igazán lehet semmit megtanítani. A leglátványosabban talán a történelem atlasz körüli polémiában (jó-e, ha van kronológia az atlaszban és a diákoknak nem kell memorizálniuk minden évszámot). Ha nekem kell megvédenem az álláspontomat mindig azt szoktam hangsúlyozni, hogy nem arról van szó, hogy a továbbiakban nem kell tényeket, adatokat, konkrétumokat tanulni, hanem arról, hogy a tanításnak nem lehet célja ezek bemagoltatása és a tudás mérése sem alapulhat azon, hogy ezeket miként tudja rekonstruálni a diák. Gyakran még ez a moderált álláspont is botrányosnak hat, pedig lehet ennél radikálisabban is gondolkodni. Mint megtette ezt Szent-Györgyi Albert, aki 1964-ben írt a Science-be ezzel a címmel: Teaching and the Expanding Knowledge (A tanítás és a bővülő tudás). Az írás IDE KATTINTVA olvasható teljes terjedelmében, de pár gondolatot kiemelnék belőle:

Sokan kezdik a tanévet iskolai kirándulással, erdei iskolával, nekik (is) gyűjtöttünk egy csokorba olyan oldalakat és alkalmazásokat, amik hasznosak lehetnek, ha a falakon kívülre merészkedik az iskola.

• Hazánk földtani térképe (ITT) segít abban, hogy pontosan lássuk, milyen területre is megyünk.
• A Geománia nevű oldal (ITT) pontos leírásokat ad minden környék ásványi lelőhelyeiről.