Szerencsére a 21. századi oktatás, a 21. századi képességek fejlesztése mára már egyértelmű dologgá vált. Nincs olyan oktatási konferencia, olyan projekt, irányelv, ami ne hangsúlyozná, hogy mennyire fontos az együttműködési készség, a kritikus gondolkodás, problémamegoldás. Mindenki tudja, hogy a modern, tudás alapú társadalmakban, a digitális világban, a globalizált munkaerőpiacon ezek a legfontosabb képességek, ez tehát az, amire az oktatásnak koncentrálnia kell. A baj csak az, hogy úgy vagyunk a 21. századi képességekkel, mint az egészséges táplálkozással: mindenki elmondja, hogy milyen fontos, mindenki egyetért benne, hogy ezzel kellene törődni, aztán mindenki elmegy és eszik egy szalonnás rántottát vagy egy sajtburgert. Ugyanis végső soron azt gondolja, hogy az a finom. A tanításban is végső soron megmarad a 19. századi tudásfelfogás és ezért az annak megfelelő oktatás is.

A fák, főként az óriási és ősöreg fák szinte mindenkit lenyűgöznek, nincsenek ezzel másképp a Dendromania oldal szerzői sem (ITT TALÁLHATÓ). Az oldalon megpróbálták összegyűjteni hazánk legnagyobb, leglenyűgözőbb fáit. Minden fáról rövid kis leírás, fénykép és pontos GPS koordináták találhatók meg. Kereshetünk fafajokra is és térképen is láthatjuk, hogy hol helyezkednek el. Ha kellően elszántak vagyunk, még saját magunk is hozzáadhatunk a gyűjteményhez. Íme pár ötlet, hogy miként lehet használni az oldalt a tanításban:

Most, hogy kezdődik az érettségi szezon, talán érdemes megemlékezni egy, a vizsgákkal kapcsolatos vitáról, ami a napokban lángolt fel az Egyesült Királyságban. Annyi történt, hogy az ország vizsgaközpontjának vezetője azt nyilatkozta, előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, hogy engedélyezzék a Google használatát a vizsgákon (beleértve az érettséginek megfelelő GCSE és A-level vizsgákat is). Mark Dawe fő érve az, hogy a vizsgának tükröznie kell azt, ahogyan a diákok tanulnak és ahogyan majd dolgozni fognak, márpedig az internet használata ma már mindkét területen mindennapos. Természetesen sokan felkapták a vizet a szavak hallatán. Volt aki azt mondta, hogy jó ötlet, hogy legyen vizsga a Google használatából is, de az nem ugyanaz, mint a Google használata a vizsgán. Mások teljesen elutasítják az ötletet és amellett érvelnek, hogy a valódi tudás az, ami a diákok fejében van nem pedig az, ami az interneten, sokan azt is hangsúlyozzák, hogy nincsenek képességek alapvető ismeretek nélkül és azokat is tesztelni kell.

A sejtkémia nem tartozik a középiskolai kémia és biológia legkönnyebben emészthető részei közé. Nem könnyű a folyamatok vizualizációja és még nehezebb az összefüggések megértése. Ebben lehet nagy segítségünkre a Small Molecule Pathway Database (IDE KATTINTVA). Az oldalon rákereshetünk az egyes anyagokra és megnézhetjük, hogy azok milyen metabolikus és anabolikus útvonalakban szerepelnek. Az egyes útvonalakat térképszerűen nézhetjük meg, ahol a molekulákon és az enzimeken kívül még az is szerpel, hogy a sejtben hol játszódik le az adott folyamat.

A sejtkémia nem tartozik a legkönnyebben emészthető biológia és kémia tananyagok közé a középiskolában. Nem könnyű a folyamatokat vizualizálni, megérteni és még nehezebb azokat egységes rendszerben látni. A Small Molecule Pathway Database (IDE KATTINTVA) ebben segíthet nagyon hatékonyan. Az egyes kémiai útvonalakat térképeken követhetjük végig, ahol nem csak a molekulák és az enzimek vannak feltüntetve, hanem még az is, hogy a sejtben hol játszódik le a folyamat.

Korábban már írtunk (IDE KATTINTVA) hazánk online földtani atlaszáról, amit én azóta is gyakran és sikerel használok a tanításban. Most elénk került egy hasonló és hasonló részletességű online térkép, ami egész Európát bemutatja (ITT TALÁLHATÓ. Európa térképét látjuk, az egyes kőzetek feltüntetésével, nagyíthatunk és kicsinyíthetünk természetesen és az egyes pontokról kérhetünk részletes információkat is, ekkor megkapjuk az adott hely kőzeteinek korát és főbb típusait. (Ez a tulajdonság talán a hazai Atlasznál is könnyebben kezelhető.) A földrajzot szeretőknek sok órányi szórakozást kínál, de az órán is hasznos lehet.

Ezt a bejegyzést nyílttengeri agyagos, agyagmárgás aleuriton ülve írom éppen, házunk ugyanis a kiscelli agyag nevű alapkőzetre épült. És mindezt honnan tudom? Természetesen Magyarország földtani atlaszából, ami végre a weben is elérhető (IDE KATTINTVA) a Földtani Intézet honlapján az atlaszon kívül még más térképek is vannak, azokat is érdemes megnézni (IDE KATTINTVA).

Az atlasz nem csak azt mutatja meg, hogy milyen kőzet van egy adott helyen, hanem a geológiai tanösvényeket is jelöli. Megtalálhatók még a térképen a földtani látványosságok is és ezekhez részletes leírás is tartozik. Ezeken felül még a hőforrások, termálfürdők is jelölve vannak. Ha kirándulásra, erdei iskolába indulunk, érdemes ránézni a térképre, lehet, hogy van egy meglátogatásra váró tanösvény a közelben. Ha a környéket akarjuk részletesen bemutatni, akkor is hasznos leht, ha tudjuk, milyen kőzetek találhatók meg a környéken.

A WALS elnevezésű oldal (a betűszó jelentése: World Atlas of Language Structures) (IDE KATTINTVA) a világ nyelveit mutatja be. A pontosan adatolt, forrásmegjelöléssel ellátott gyűjteményben megtudhatjuk minden nyelvről, hogy milyen hangtani és nyelvtani szerkezeteket használ, mindezt egy szép, könnyen átlátható formátumban. Az egyes nyelvekhez még példaszavak, példamondatok is tartoznak, így könnyebben megérthetjük, miként is működnek.

Nyelvtan órán például hasznos lehet bemutatni az uráli nyelvcsaládot EZEN A TÉRKÉPEN, ahol az egyes nyelvek pontos elhelyezkedése is látható. Az azonos színek pedig a rokonsági viszonyokat jelenítik meg. Utánamehetünk itt annak is, hogy az egyes nyelvek alapvető szerkezetükben mennyire hasonlítanak egymásra. Persze, mint minden atlaszt, ezt is jó csak úgy különlegesebb cél nélkül böngészni.

Folytatjuk PIL Akadémisták anyagainak megosztását, ma Szabóné Várdai Brigitta földrajzórájáról számolunk be, amelyben Indiáról tanultak és az alábbi IKT eszközöket használták: Microsoft Office PowerPoint, AutoCollage, projektor, puzzlemaker.discoveryeducation.com (number double). A tapasztaltakról a lapozás után számol be Brigitta!

Sok szó esik arról, hogy nem elég népszerűek a diákok körében a természettudományok. Sokféleképpen próbáltak már ezen a helyzeten változtatni, voltak akik az óraszámemelést, a kötelező érettségit vagy a több kísérletet javasolták. Személy szerint nem vagyok meggyőződve arről, hogy ezek mindegyike nagyon hatékony lenne, de most ajánlok egy másik lehetséges megoldást is. Nem gondolom, hogy ettől menne jövőre mindenki vegyészmérnöknek, de ahhoz talán hozzájárulhat, hogy minél több diák találja érdekesnek, izgalmasnak a természettudományokat. Nagyon egyszerű dologról van szó: fordítsunk nagyobb figyelmet azoknak a témáknak, ahol egyes természettudomáényok más tudományokkal együtt működnek.

Ilyen lehet például a történelem és a biológia határterülete a paleogenetika is. A paleogenetika a történelmi események genetikai lenyomatait vizsgálja és ebből tud olyan következtetéseket levonni, amiket magában a régészet vayg a történettudomány nem lenne képes. A paleogenetika tanításához nagyszerű segítségünkre lehet a National Geographic Genographic projektje (ITT TALÁLHATÓ) a legfrissebb genetikai eredmények alapján mutatja be interaktív atlaszokon, videókkal, látványos képekkel, hogy miként is vándoroltak az emberek, hogyan alakult ki az emberi faj sokfélesége. Ugyan az oldal angolul van, de még a videókhoz is találunk feliratokat, érdemes időt szánni rá. Akár a történelem iránt érdeklődő diákoknak pluszfeladatként is kiadhatjuk, hogy dolgozzák fel, tartsanak belőle bamutatót a többieknek.