A technikai újdonságokkal kapcsolatban az iskolában az első reakció többnyire a tiltás. Nem lehet használni a dolgot és kész. Így volt ez a számológéppel, az internettel, a mobiltelefonokkal is és természetesen így van a mesterséges intelligencia esetében. Ez már csak azért is érdekes, mert ezek az eszközök az iskolán kívüli világban nagyon gyorsan szerepet kapnak, miközben az iskolának erre az életre kellene felkészítenie a gyerekeket. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az iskolai tananyag és a használható ismeretek egyre távolabb kerüljenek egymástól, az iskola egyfajta rezervátumává váljon a korábbi technikai korok által megkívánt képességeknek. A mesterséges intelligencia minden korábbinál gyorsabban forgatja fel a világot, egészen másfajta intellektuális képességek fontosak már ma, mint voltak tegnap és jó eséllyel az elkövetkező évek is átrajzolják majd a boldoguláshoz szükséges készségek térképét. Ha már ilyen gyorsan pörögnek az események, talán érdemes lenne előre gondolkodni azon, hogy miképpen lehet az iskolai munkában szabályozni a mesterséges intelligencia használatát, ehhez adunk egy jól használható keretet. A legtöbb intézmény, még ha szabályozza is valahogyan a mesterséges intelligencia használatát, akkor is olyan házirendben, szabályozásban gondolkodik, ami általánosan, minden helyzetre alkalmazható, legyen ez az MI forrásként használata és a forrásmegjelölés módja, vagy a drákói szigorral betartatott tiltás. A mi véleményünk szerint pedagógiai folyamatok ennél sokfélébbek.

Egy kis, falusi iskolában, nagyrészt hátrányos helyzetű gyerekeket tanítva megpróbáltam mesterséges intelligenciát használni úgy, hogy azt a gyerekek kezébe adtam. Érdekes dolgok történtek, …

A nagy AI ‘forradalom’ kellős közepén nagyjából két táborra szakadt a világ - vannak, akik félnek tőle, és vannak, akik szerint megváltoztatja a világot mindörökre. Az igazság talán, ahogy ez lenni szokott, a két véglet között van, mindenesetre kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása jelent sok kockázatot. Ezt természetesen maguk a fejlesztők is belátták, akik ezeket a behemótokat létrehozták. Olyannyira, hogy sorban jönnek ki azok a leírások, amelyek megpróbálják az AI alkalmazásokat biztonsági szempontból kategóriákba, szintekre sorolni. Az alábbiakban a Claude 3 nevű LLM fejlesztőjétől, az Anthropic nevű cégtől hoztuk el azt a 4 (vagy talán 5?) szintből álló modellt, ahol láthatjuk, hogy hol tartunk most, és azt is, mire számíthatunk a közeli és a nem túl távoli jövőben. Érdekes olvasmány!

Ahány szakértő, ahány ‘futurista’, annyi szcenárió arról, hogy vajon hogyan írja át az iskola működését. Vannak, akik örömmel, és naponta osztanak meg 4-5, vagy akár 10 újabb AI eszközt, amit (bár nem használnak), ajánlanak. Itt ugye mindig kérdés az, hogy addig rendben van, hogy létezik egy klassz AI megoldás, de arra nem igazán kapunk választ, hogy ez az iskolai mindennapokban hogyan is nézhet ki. Mi itt a TanárBlogon nagyon sokat gondolkodunk azon, hogyan lehet értelmesen, a tanulás szolgálatába állítani az AI-t, ami egy fantasztikus eszköz IS lehet. Amiben talán az, amit mi mondunk, más kicsit, az nem más, mint a tantermi tapasztalat. Bevisszük az órára, kitaláljuk a módszertanát, és ez alapján ajánlunk olyan AI alkalmazásokat, amelyek valóban segíthetik a tanárok mindennapjait, és így sokkal hatékonyabbá tehetik a pedagógiai munkát. Ebben a rövid összefoglalóban a mesterséges intelligencia helyét próbáljuk kijelölni, az alkalmazás (vagy csak simán az AI-hoz viszonyulás) különböző szintjeit meghatározva. Bónuszként pedig megosztunk egy olyan gyűjtő oldalt, ahol mindenki kedvére szemezgethet a most elérhető, több mint 15 000 AI alkalmazás között!

A gondolattérkép az egyik leghatékonyabb eszköz a gondolatok rendszerezésére. Remekül jöhet összefoglaláshoz, vagy akár a vizsgára készüléshez. A szövegértésnek is kiváló próbája, ha gondolattérképet kell készíteni valamiből. Miközben gondolattérkép természetesen készülhet egy papírlapon is ls macskakaparással, az igazán jóknál azz esztétikai megjelenés is sokat számít, sőt még hozzá is ad a megértéshez. Ezért is érdemes a gondolattérképek elkészítéséhez digitális eszközt használni. Ilyen eszközből van temérdek, de számomra az utóbbi időben kiemelkedett közülük az Excalidraw (ITT TALÁLHATÓ). Nem kell hozzá regisztrálni, nagyon intuitív a használata, de még a kézírást is támogatja és képeket is fel lehet tölteni. Az eredményt pedig mindenféle formában kimenthetjük. Feldobhatjuk vele a saját anyagainkat, de a diákoknak is érdemes kiadni a használatát.Ha pedig szintet akarunk lépni, akkor érdemes a mesterséges intelligenciát is segítségül hívni a használatához. Meg is mutatjuk, hogyan!

Bárcsak lenne egy oldal, ahol feltöltöm a tananyagot, a diákok pedig önállóan, interaktívan tanulhatnak, ráadásul úgy, hogy én 1) mindent látok, amit csinálnak, 2) elemzést kapok arról, hogy dolgoznak. Mindez az AI világában természetesen nem lehetetlen, és nem az utópisztikus jövő, hanem a jelen. Több olyan alkalmazás létezik már, ahol erre lehetőség nyílik. Sajnos, azonban, nem mindegyik váltja be a hozzá fűzött reményeket. Én kísérletezgettem párral, a lapozás után mesélek arról, hogy végül melyik, miért és hogyan használtuk a diákokkal a tanulás támogatására (hangsúlyozottan: nem a tanítás támogatására, és nem a tanulás kiváltására). Izgalmas kísérlet volt!

Minden bizonnyal még csak nagyon az elején vagyunk a mestersége intelligencia történetének, ilyenkor jellemzően egyszerre vannak jelen az irracionális félelmek és az irreális elvárások. Arthur Koestler ír arról, hogy apja az 1910-es évek végén rádioaktív szappan eladásából gazdagodott meg, mivel akkoriban a radioaktivitás akkora csodának számított, hogy a nevével bármit el lehetett adni. Hirosima után radikálisan változott a közvélekedés a radioaktivitásról, de mára már többé-kevésbé megtalálta a helyét az életünkben a nukleáris technológia, az orvostudománytól a energiaellátásig sokmindenben lett nélkülözhetetlen, de csodának már nem nagyon tartja senki. Meglehet, hasonló lesz a helyzet a mesterséges intelligenciával is, de addig is fontos lenne, hogy a diákjaink minél jobban értsék, hogy mi is ez és mire is való.

Rengeteg képgenerátor található már, és az egyik jobb mint a másik - szó szerint! Van amelyik sokkal jobb, mint a többi. Ebben már próbáltunk nem is olyan régen ötleteket adni, most azonban egy igazi profi nagyágyú mutatkozik be! Ha kedvet kapnál igényes képek készítéséhez, és ráadásul ezt ingyenesen szeretnéd próbálgatni, ez a cikk neked szól!

Özönlenek az izgalmas és érdekes cikkek a TanárBlogon, a címlapra csak néhány fér ki közölük, ezért azt gondoltuk, érdemes lenne egy ajánlót írni, hogy csak ebben a harminc napban mi minden jelent meg itt nálunk. A fő témánk természetesen a mesterséges intelligencia tanórai használata, ami nem is csoda, ez a legnagyobb kihívás és a legnagyobb lehetőség bárkinek, aki tanít. A mélyebb elméleti eszmefuttatások mellett bőségesen írtunk gyakorlati tanácsokat és ötleteket is.

Kínáltunk egy EGYSZERŰ KÉPGENERÁTORT, amivel szövegből lehet képeket csinálni, akár regisztráció nélkül is.
Egy konkrét ÓRAVÁZLAT adott példát arra, hogyan lehet a diákokat bevezetni a ChatGPT és társai használatába. Leírtuk azt, milyen tapasztalataink voltak az órán.
Saját tapasztalatunk, hogy a digitális bennszülöttek nem feltétlenül bánnak könnyen a mesterséges intelligenciával. Egybegyűjtöttük, MIT ÉRDEMES ELMONDANI RÓLA.
A mesterséges intelligencia technikai hátterét is könnyebb megérteni és akár elmagyarázni is a diákoknak egy remek VIZUALIZÁCIÓVAL.
Hosszabb és filozofikusabb írás volt, amiben arról töprengtünk MIKÉNT ALAKÍTJA ÁT a tudást a mesterséges intelligencia. Lehet, hogy fontos lesz minél több filozófiát és nyelvészetet tanulni a jövőben?
A sok elmélet mellé belefér az új eszközök bemutatása is, például HÁROM IZGALMAS KÉPSZERKESZTŐ.
Néha a természetes intelligenciáról is érdemes beszélni, erre lehet fantasztikus eszköz EGY VIDEÓGYŰJTEMÉNY, amiben tudósok, művészek mesélnek mindenről.
A klasszikus Turing-teszt már nem kihívás a mesterséges intelligenciának, de az ÓRÁN jópofa játék lehet, ami biztosan arra készteti a gyerekeket, hogy angolul beszéljenek.
Arra is figyelmeztettünk mindenkit, hogy VESZÉLYES ÁLHÍR terjed a diákok között, jó ha tudunk róla.
Egy újabb óravázlat került terítékre, amivel a diákok NYOMOZHATNAK a mesterséges intelligencia jeleit keresve, fel sem tűnik nekik, hogy a képek leírásának máskor unalmas témakörét gyakorolják közben.
Kifejezetten kezdőknek szánt nyelvórára készíthetünk magunknak segédet a ITT LEÍRT módon, garantált az interaktív nyelvóra.
Megmutattuk, hogyan segíthet a mesterséges intelligencia a feladatok generálásában, az így elkészült emelt szintű BIOLÓGIA FELADAT le is tölthető az oldalunkról.
A mesterséges intelligencia nem csak lehetőség, hanem kihívás is, igazi fegyverkezési verseny zajlik a szöveggeneráló oldalak és a generált szöveget lebuktató eszközök között, HOGYAN HASZNÁLJUK KI EZT AZ ÓRÁN?, adunk rá ötleteket.
Azt is megírtuk, hogy milyen tapasztalatokkal jár, ha BEENGEDJÜK AZ ÓRÁRA a mesterséges intelligenciát.
Nem vitás, hogy a mesterséges intelligencia a legforrób téma jelenleg az oktatásban, de azért néh jó offline dolgokkal is törődni, ajánlottuk például EGY TUCAT TÁRSASJÁTÉKOT, amiket hatékonyan lehet a tanításban használni.
Levezetésnek belefért még egy új eszköz, a VARÁZSSZIVACS bemutatása is. Természetesen ez is mesterséges intelligenciát használ.
Ennyit kínálunk egyhavi előfizetésért, vagyis 999 forintért, meg természetesen azt a többezer cikket is, amik az elmúlt másfél évtizedben gyűltek össze itt a TanárBlogon. Az előfizetés mikéntjéről ITT LEHET TÁJÉKOZÓDNI.
Kellemes olvasgatást!

Ma egy egyszerű, praktikus, gyorsan használható eszközt ajánlunk, amely elsősorban órára készülésnél lehet hasznos, ha arra van szükségünk (vagy szükségünk nincs is rá, de érdekes, vagy vicces lehet), hogy egy adott képről egyes elemeket kitörölhessünk. Például nyelvtanításban, képleírásnál remekül lehet arról beszélgetni, hogy milyen elemek hiányoznak az adott képről, de ez csak egy felhasználási lehetőség ... mutatunk még párat, nem csak nyelvtanároknak. Érdemes kattintani!