Különös dolog a placebo, olyan tabletta vagy akár injekció, amiben nincsen semmilyen hatóanyag, csak cukor vagy sós víz és mégis sok betegség esetén azt találták, hogy segít a betegeken. Természetesen nem mindegy, hogy milyen panaszról van szó, artériás vérzés vagy vakbélgyulladás esetén senkinek sem jutna eszébe placebót használni, de fájdalomcsillapításra, egyes pszichés problémákra (például depresszióra) kifejezetten hatékony lehet. Azt is tudjuk, hogy nem mindegy, milyen a plcebo, a drágább jobban hat, mint az olcsóbb és a szuri is hatásosabb, mint egy egyszerű tabletta. Egy több évig tartó vizsgálatban, még az alanyok 5%-ánál elvonási tünetek is jelentkeztek, amikor abbahagyták a szedését. Az orvosok elképzelése szerint ez a kezelés a szervezet meglévő erőforrásait, például az agy saját fájdalomcsillapító rendszerét mozgósítja, ebből a szempontból nem különbözik a minden szülő által alkalmazott gyógypuszi hatásmechanizmusától. Hiába kifejezetten hatásos bizonyos esetekben, jellemző, hogy ez a hatás nem tartós, az okokat nem kezeli, legfeljebb a tüneteket. Ráadásul a placebo használata etikai szempontból nagyon megkérdőjelezhető, hiszen tulajdonképpen becsapja az orvos a beteget, ráadásul erősen erősen megingatja az orvosba vetett bizalmat is, miért hinné el a beteg a legközelebbi alkalommal, hogy a gyógyszer, amit adnak neki valódi?

Mindez a mesterséges intelligencia, annak oktatási használata és közelebbről a mesterséges intelligencia tutorok kapcsán jutott eszembe. A nagy nyelvi modellek (ChatGPT és társai) megjelenésekor az egyike első gondolat az volt, hogy ezeket hogyan lehet majd használni az oktatásban, félelmek és távlatos remények egyaránt elhangzottak. Voltak, akik a tanárok munkáját féltették, míg mások a személyre szabott oktatás aranykorát vizionálták. Nem véletlen, hogy a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI még a legmenőbb modelljeinek megjelenése előtt megkereste Salman Khan-t, hogy dolgozzanak együtt a technika lehetséges oktatási alkalmazásain. Sal Khan nem akárki, ő alapította a Kahn Akadémiát (aminek sok anyaga már magyarul is elérhető), ami kis oktatóvideókkal segíti a tanulást és a tanítást. A Khan Akadémia megjelenése túlzás nélkül földindulásszerű hatással volt a technika oktatási használatára, hozzájárult ahhoz, hogy a 2000-es évek elején a kifordított osztályterem volt az egyik legfelkapottabb kifejezés az oktatásban. Khan nem csak könyvet írt a mesterséges intelligencia használatáról és nem csak videóban mutatta be a ChatGPT-4o tutor képességeit, hanem egy külön AI-ra épülő előfizetéses tutort is fejlesztett Khanmigo néven. Akkor most tényleg arra kell felkészülnünk, hogy a tanárok helyét átveszik a mesterséges intelligencia tutorok?

Mit lehet tenni, ha valaki unja a megszokott köreit? Ha már nem olyan öröm, amikor a pasziánsz újabb osztást ad, netán már az amőbázás sem a régi? Nem kell aggódni, megvan a megoldás: minden sokkal izgalmasabb, ha pókemberizáljuk. Ennyi. IDE KATTINTVA elég sok Pókemberes játékot találunk, nem mindegyik kifejezetten fejlesztő, de majdnem mindegyik érdekes. A magam részéről az ITT TALÁLHATÓ szókirakós játékot akár kezdő angolosokkal is elég sokat játszottam, mindig rendkívüli sikerrel. A többi játékot is érdemes átböngészni, vannak köztük nagyon érdekesek is.

Közeledik az új tanév, és ilyenkor lassan az eddig leginkább lángosok emésztésére kondicionált agyunk elkezd töprengeni azon, vajon mit is csinálunk majd az első héten. Ebben ad jelentős segítséget a TanárBlog most már viszonylag rendszeres szerzője, Tóth Éva, aki rengeteg hasznosítható ötletet gyűjtött csokorba angoltanárok számára, és volt olyan kedves, hogy ezt meg is osztotta velünk. A lapozás után található Éva gyűjteménye, valamint képek arról, hogy ezek a feladatok hogyan is néztek ki a gyakorlatban. Kellemes böngészést.

Nagyon izgalmas, némileg hátborzongató, mégis tanulságos blogot ajánlunk ma (sajnos angolul érhető el, magyarul nem, ami a blog tematikájának ismeretében nem is nagy baj). A Last words in the chamber nevű (ITT TALÁLHATÓ) blogon ugyanis halálraítéltek utolsó szavait olvashatjuk. Ezek nem a 'híres utolsó szavak' kategóriájába tartoznak, hanem valódi elítéltek beszélnek a haláluk előtt. Érdekes adalék lehet a halálbüntetésről szóló vitához, mivel egy eddig a diákok számára ismeretlen oldalról, őszinte kegyetlenséggel mutatja be az utolsó perceiket élő elítélteket.

A lapozás után összesen 25 olyan weboldalt mutatunk be - rövid leírással, amelyek kiválóan használhatóak szókincs tanítására. Mindez annyira így van, hogy ezeket az oldalakat mind ki is próbáltuk, így hát személyes tapasztalatok alapján tudunk nyilatkozni (sajnos ez azt is jelenti, hogy van néhány oldal, amely csak angolórán használható,de meglepően sok a nyelvfüggetlen alkalmazás. Érdemes akár nyelvtanulóként is rápillantani a listára! Lapozás után tehát jöjjön a lista:

Introduction
Many have claimed that the challenges of the 21st century workplace and society necessitate a shift in our educational paradigm. Definitions and mentions of the so-called 21st century pedagogy  abound. This essay is a descriptive account of an ongoing pedagogical experiment (started in March 2012, 15 months ago) and it will attempt the following:
a)    to provide a theoretical framework for 21st century pedagogy in the classroom
b)    to give a detailed account of a step-by-step introduction of these theories
c)    to analyse the impact of 21st century pedagogy on the learning process

It is important to note that the title of ’21st century teacher’ refers to the difficulties one teacher went through and the challenges one has to rise to when trying to implement 21st century pedagogical principles in practice. It is , therefore, an account of a journey rather than than the success story of a new system.

Teaching holidays at the English lessons is my obsession. Once students get used to talking about topical events and holidays during the lessons, they start to get prepared for them. They like these topics as finally they get answer to some of their questions (what the origins of the holiday are, since when we celebrate it etc.) and they are interested in hearing how other nations celebrate certain holidays. Here are my suggestions for a lesson on Easter:
To give students a basic knowledge about the holiday itself, here are some good sites to visit:

Érdekes írást szemléz a Metazin (ITT OLVASHATÓ), E. D. Hirsch írása a konzervatívnak tartott City Journal című folyóiratban jelent meg (ITT), címe A Wealth of Words (A szavak kincse). A neveléstudós Hirsch a cikkben azonosítja, hogy mi az amerikai oktatási rendszer legnagyobb problémája: a szókincsfejlesztés elhanyagolása. Ebből azután levezeti, hogy általánosságban a kompetencia-alapú tanítás, a tantervi szabadság, a gyakorlat-orientált tanítás a felelős az Egyesült Államok intellektuális hanyatlásáért, az egyre növekvő társadalmi különbségekért, az oktatás csődjéért. Érdemes végigkövetni Hirsch gondolatmenetét, hiszen sokban hasonlít mindarra, amit itthon is hallhatunk egyes oktatáspolitikusoktól.

Hirsch kezdőpontja, hogy évek óta romlik a diákok teljesítménye az amerikai felvételi teszteken (SAT), legalábbis a verbális részén. Megállapítja, hogy nagyon erős az összefüggés a felvételi eredmény és a diplomaszerzés között, majd kijelenti, hogy a verbális felvételi tulajdonképpen egy szókincs-teszt. A gond tehát, hogy nem fejlesztjük eléggé a szókincset, hiszen akkor javulnának a felvételi eredmények is és jobbak lennének a diákok is. Talán felesleges is rámutatni, hogy a felvételi és a diplomaszerzés közti kapcsolat nem feltétlenül jelent olyan oksági viszonyt, mint amilyet a szerző feltételez. Jelen pillanatban is erős az USA-ban a felvételi, a SAT kritikája. Sokan figyelmeztetnek rá, hogy miután ez a teszt kezdett egyeduralkodóvá válni, egyre specializáltabban készítettek fel a középiskolák csak erre a tesztre, aminek következménye lehet, hogy a valós tudás egyre csökken. Ezt a folyamatot történelmi példákból is ismerhetjük, a kínai császárság hivatalnokvizsga-rendszere már végigjárta azt az utat, ami a kezdetben hasznos teszteléstől a teljesen öncélúvá válásig vezet.

Ahányszor a BBC-re vetődöm, annyiszor gondolom azt, hogy mégis lézetik értelmes közszolgálati média ... a BBC Learning English anyagai szinte kivétel nélkül zseniálisak, ma a Words in the News részre szeretném felhívni a figyelmet (IDE KATTINTVA látogatható meg), mert nekem nagyon jól működött. Hetente egy-egy érdekes hírt olvasnak fel, és segítenek nyelvileg is feldolgozni. Van az anyaghoz külön feladat, 5-5 szó, vagy érdekes / hasznos kifejezés, magyarázat videóval és szövegkönyv. A videók témája szerencsére szinte mindig érdekes, a legutóbbi éppen arról szól, hogy Olaszországban egy kisvárosban filozófiai körtúrát szerveztek, hogy segítsenek az embereknek feldolgozni a gazdasági válságot (kifejezetten tetszett például a nagy igazságokat fülünkbe súgó szék, vagy a filozófiai gyorssegély). Mindennek a tetejébe a szövegkönyvet, illetve a videók hanganyagát le is tölthetjük a gépünkre.

Régóta használom a Film-English nevű (ITT TALÁLHATÓ) blog anyagait, és rémülten láttam, hogy mindeddig nem írtam róla itt, a TanárBlogon. Nem véletlenül kapott nem kevés mindenféle szakmai díjat a Film-English, több érdemes is van. Először is  látszik, hogy gyakorlatban kipróbált anyagokat tesz közzé (vagy nagyon profi tanár írja, aki tökéletesen el tud képzelni egy valós osztálytermi helyzetet). Mindenesetre nem csupán filmeket szór elénk, hanem óravázlatokat, letölthető feladatlapokat, segédanyagokat is kapunk. Több mint 2 éve él a blog, havi 2-4 bejegyzéssel. Persze nem minden lesz mindenkinek megfelelő, nekem sem minden téma jön be, ugyanakkor ha csak 15-20 érdekes óravázlatot találunk itt, már megéri körbenézni!