Bár a 'korpuszok' általában nyelvészeket szoktak érdekelni, bárki kiválóan használhatja őket, akár nyelvtankönyvként, vagy példatárként is. Itt általában a méret a lényeg, azaz akkor működik jól egy korpusz, ha elég sok szó, mondat van benne. A talán nem annyira szerencsés nevű Hunglish korpuszban (a Hunglish-ról sokaknak a rosszul, félig magyarul, félig angolul mondott nyelvi torzók jutnak az eszébe, pl. Ez igen = This yes!) most már 4 millió mondat, és ezek fordítása található. Nem kell mást tennünk, mint a Hunglish korpusz oldalára kattintani (ITT TALÁLHATÓ), majd akár egy magyar, akár egy angol szót beírni, és a Search (Keresés) gombra kattintani. Az eredmény instant példamondattár két nyelven. Ezt persze át kell nyálazni (ha az angol have szóra keresünk, találkozhatunk a magyar haver rövidített változatával), de nagyon megkönnyítheti a tanárok munkáját, és mindig autentikus példamondatokat ad. Összességében kiváló oldal, rendkívül jól használható tanításra (de tanulásra is!), egy két apró idegesítő hibától eltekintve (pl. a bal felső sarokban található logo nem a korpusz főoldalára visz ...).

Az alábbiakban egy óravázlatot szeretnék megosztani mindenkivel. Ugyan biológiáról volt szó, érdekes lehet annak is, aki nem ezt a tárgyat tanítja.Témánk a biotechnológia volt. Magam részéről nagyon fontosnak tartom, hogy a diákok képesek legyen véleményt formálnia modern biológiával kapcsolatos kérdésekben valamint képesek legyenek a médiából érkező információk értelmezésére és azok mérlegelésére. A genetikailag módosított élőlények témaköre erre jó lehetőséget ad.

Elsőként megkértem a diákokat, hogy az interneten kutatva keressenek újságcikkeket a GMO-król, a linkeket pedig küldjék el nekem. Ezt küldhetik akár egy közös szerkesztésű Titanpad dokumentumon, vagy feldobálhatják egy Stixy oldalra a linkeket. Ha van a csoportnak digitális osztályterme (Ning vagy Live Groups), az is jó lehet erre a célra. Ezt a feladatot akár házi munkának is kiadhatjuk a jövő órára, de gépteremben is biztosíthatunk rá időt (20 perc elég hozzá).

A nagy sikerre való tekintettel a szervezők úgy döntöttek, hogy újabb próbatétel elé állítják a Találd fel magad! játék több mint negyvenezer felhasználóját. A Találd fel magad! Plusz keretén belül olyan 6 diákból és 1 tanárból álló csapatok jelentkezését várják, akik részt tudnak és szeretnének venni egy igazán embert próbáló kétfordulós versenyen, ahol próbára tehetik mind szellemi, mind pedig testi felkészültségüket. Részletek a lapozás után, bár jelentkezni nem lehe már, de szavazni bőven!

Itt-ott már emlegettük a Gapminder nevű programot, amivel látványosan jeleníthetünk meg adatokat. Most egy rövid videóban bemutatjuk, hogyan is lehet használni, és ötleteket adunk a tanórai felhasználáshoz is. Korábbi cikkeinkben szóltunk a Gapminder letölthető változatáról (ITT) és kiegészítéseiről (ITT).

Maga a Gapminder (ITT TALÁLHATÓ) egy adat megjelenítő eszköz. Országok statisztikai adatait látttathatjuk vele akár több évre, évszázadra visszamenően is. Külön oldala van, ahol tanároknak adnak tanácsokat a tanításban való használathoz (ITT), az itt található anyagok ugyan angolul vannak, de könnyen adaptálhatóak. Következzen hát a bemutató videó:

A Műszaki Kiadó pedagógusklubja egy klub, amelyből nem érdemes kimaradni, mert • kedvezményesen vásárolhat kiadványainkból; • elsőként értesülhet újdonságainkról; • akciós áron vehet részt tanfolyamainkon; • naprakész szakmai információkkal látjuk el; • játszhat nyereményjátékainkban; • itt tényleg számít az Ön véleménye!

Naprakész szakmai információkkal látjuk el:
Évente több alkalommal is megjelenő magazinjaink aktualitásaiból, tankönyvpiaci hírekből, módszertani újdonságokból szemezgetve küldünk Önnek havonta hírlevelet.
Honlapunkon keresztül ingyenesen megrendelheti magazinjaink nyomtatott változatát is, melyeket megjelenésüket követően díjmentesen postázunk Önnek egy-egy példányban. Mi mindent nyújt még a klub? A Bővebben-re kattintva minden kiderül!

A Fővárosi Levéltár oldala igazi kincsesbánya! Irodalomból és történelemből nagyon izgalmas lehet az a gyűjtemény, ami a költő pereinek dokumentumait gyűjti össze (IDE KATTINTVA). József Attila öt alkalommal állt az ítélőszék előtt, minden esetről sok iratot találhatunk meg.

Az egyes pereknél megtaláljuk az inkriminált verseket, a közlés hátterét és a sajtóvisszhangokat, majd magának a pernek a kronológiáját is. Mindezt természetesen egy kimerítő irodalomjegyzék teszi teljessé. Érdekes hátteret ad mindez az egyes versek értelmezéséhez és érdekes metszete a Horthy-korszaknak is.

A régi fényképek lenyűgözőek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Fortepan archívum, a régi amatőrfotók fantasztikus kollekciója. Írtunk róla (ITT), bemutattunk egy rá épülő foglalkozást (ITT), egy térképes változatot (ITT) és egy időmozaikot (ITT). Most azonban nem erről lesz szó, hanem arról a gyűjteményről, amit Budapest Főváros Levéltárának oldalán találtunk.

A Fotómesék (IDE KATTINTVA) egy-egy képhez komoly hátteret is ad, izgalmas információkat, értékes részleteket. Legyen szó IV. Károly koronázásáról, a Milleniumi ünnepségek vagy éppen május 1-jei felvonulás. Van, hogy egy-egy témát több kép is bemutat, mint például a lebombázott Budapestet vagy az Eucharisztikus Világkongresszust.

A Tsunami Maps (ITT TALÁLHATÓ) érdekes, és jól használható ha éppen a cunamikról, vagy azok hatásáról van szó. Ki kell választanunk egy epicentrumot, meg kell határoznunk a rengés erősségét (mindezt egy valódi térképen!) majd modellezhetjük az általunk virtuálisan generált cunami hatásait. Frappáns választ ad például az oldal arra, hogy mennyi esélye lehet egy cunaminak itt, Magyarországon.

Nagyon izgalmas projektet indított az orosházai általános iskola. Diákjaik között meseíró pályázatot hirdettek, és a született meséket egy blogban publikálják is. Az A mi meséink blog (IDE KATTINTVA) egyszerre szórakoztató, érdekfeszítő és megható olvasmány. Érdemes végilapozni, bár nem könnyű, már több mint 150 mese várja az olvasókat.

A projekt része, hogy időről időre valamilyen témát vagy momentumot adnak meg, aminek szerepelnie kell a mesében. Most éppen a természetvédelemmel kapcsolatos mesék vannak soron, de korábban voltak például olyanok, amikben királylány vagy éppen tündérek szerepeltek. Természetsen a mesékhez rajzpályázat is tartozik (ITT TALÁLHATÓAK).

Sokan és sokat beszélnek az iskolák jövőjéről. Nyilvánvaló, hogy a diákok életének szerves részét képezik a digitális eszközök, ugyanakkor ezek elég sok esetben ki vannak tiltva az iskolából, ahol az 1 tankönyv, 1 tanár, 35 gyerek elve érvényesül. Mondhatjuk, hogy az interaktív táblák elterjedése (ami már Magyarországon is kezd kézzelfogható realitássá válni) változást hoz, de - lássuk be - ez elsősorban arra használható, hogy érdekesebbé, változatosabbá tegye azt, amit eddig a táblánál, esetleg képekkel magyaráztunk. Azaz, az interaktív tábla egy prezentációs eszköz, és önmagában azt a 'paradigmaváltást', amiről azok a bizonyos 'sokak' sokat beszélnek, nem hozhatják el. Most egy rövid összefoglalást szeretnénk a lapozás után mindenkinek átnyújtani arról, hogy milyen is lesz (lehet?) a jövő iskolája, ahol megtörtént a digitális fordulat, mégpedig egy olyan iskola példáján, ahol ez már meg is történt!