Talán érdekes, talán vicces, ám feltétlenül tanítható apróságot szeretnénk ma ajánlani - különösen angolosoknak és különösen 'utazás', 'kultúrák' témakörban. A Bored panda nevű blogon (IDE KATTINTVA érhető el) született és az egyes nemzeti zászlók 'igazi' jelentését adja meg, például a kínai zászlóban a piros rész a dolgozó 14 éven aluliakat jelenti, a sárga (a csillagok) pedig az iskolába járó 14 éven alulliakat. Néha erőltetetettnek tűnik egy-egy ötlet talán, de a kolumbia zászló pl. kifejezetten vicces. A lapozás után meg is mutatjuk.

Társadalomismeretből lehet hasznos a most ajánlott oldal, ahol egy interaktív migrációs térképet találunk (IDE KATTINTVA). A globalizáció kapcsán az egyik legégetőbb probléma a menekülőké és migránsoké, ennek feldolgozásához jöhet jól ez a térkép. Az oldalon választhatunk országot és megadhatjuk, hogy azt akarjuk-e látni, honnan érkeznek az adott országba, vagy inkább arra kíváncsiak, hova mennek az adott ország polgárai. Minden esetben a tíz országot látunk, a színezésük pedig a rangsornak felel meg. Az egyes országok fölé víve az egeret alapvető adatokat tudhatunk meg róluk (népesség, GDP, HIV fertőzöttség, TBC fertőzöttség és gyermekhalandóság).

Bár az adatok öt évvel ezelőttiek, tanulságosak lehetnek. Ha összeállítunk 20 kérdést arról, hogy mi jellemző egyes országok migránsaira, és ebből a 20-ból minden diáknak adunk 5-öt (úgy, hogy ne kapják ketten ugyanazt az öt kérdést), a diákokat a gépteremben önállóan is hagyhatjuk dolgozni, hogy kiderítsék a válaszokat (erre 20 perc elég lehet), ezután érdemes kis csoportokat alakítani, akiknek az a feladata, hogy általános megállapításokat tegyenek a migrációról.

A magyar állam egy évtizede ad a normatíván felül kiegészítő támogatást, a sajátos nevelési igényű illetve a szegény sorsú gyerekekkel foglalkozó alapítványi iskoláknak. Ez az összeg lényegesen kevesebb, mint amit az önkormányzati (állami), illetve az egyházi iskolák kapnak, de mégis valamelyest lehetővé teszi a szerény működést. Az idei pályázatban több olyan iskola nem kapott támogatást, akik, szegény, nyomorúságos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak, ha ők bezárnak, sok gyerek kerül azonnal az utcára.

Ezek az iskolák olyan feladatokat látnak el, amire a hagyományos iskolák nem vállalkoznak, olyanoknak adnak esélyt, akiknek máshol nincs lehetőségük és nem utolsósorban felkarolják azokat is, akikkel a többi iskola nem akar és tud foglalkozni. Most ezek az iskolák segítségre szorulnak, szép példája lehetne a pedagógus szolidaritásnak, ha mi is tenni tudnánk érte. ezért is közöljük Horn György levelét:

Elindult egy blog az év elején, ahol a világ 'innovatív' tanárait keresték, és kérték fel, hogy írják le mit, hogyan csinálnak (esetleg azt is, hogy miért), illetve mit gondolnak az IKT helyzetéről onnan, ahol ők állnak. A blog címe Dailyedventures (ITT TALÁLHATÓ), és egy Anthony Salcito nevű guru indította. A Microsoft Partners in Learning programja segítségével kerestek 365 tanárt, akik sokszor érdekes dolgokat írnak, ha bírja valaki a nyelvet, akkor érdemes lapozgatni. Ami külkönleges aktualitást ad mindennek, az nem más, mint hogy a TanárBlog szerkesztője is bekerült a válogatásba, és éppen tegnap jelent meg a cikk :) Ha valakit érdekel, IDE KATTINTVA elolvashatja itthon néha 'hangulatkeltő'-nek (ott újszerűnek) gondolt véleményünket a dolgok állásáról.

Remek kis programot készített a Microsoft kutatóintézetének indiai részlege. A kifejezetten a fejlődő országok iskoláiba szánt Collage programot eredetileg arra szánták, hogy a tankönyv beszkennelt lapjait vetítsük ki vele. Az egyes képekre írhatunk, részleteiket kinagíythatjuk, elrejthetjük, írhatunk is rá. Mindezt egy nagyon egyszerű felületen és nagyon kis gépigénnyel. A program ingyenesen letölthető (IDE KATTINTVA).

A képek közé berakhatunk hangokat és videókat is, így igazán interaktívvá tehető egy beszkennelt tankönyv is. Természetesen ez a rendszer nem akar az interaktív táblák, a multimédiás szerzői rendszerek alternatívája lenni, viszont könnyen használható, mindenféle gépen elfut és valódi multimédia élményt ad. Ha éppen nincs jobb, érdemes kipróbálni.

Az egyik BETT Show-n beszélgettünk egy céggel, akik azt csinálják, hogy a napi híreket gyerekek / fiatalok számára elérhetővé, érthetővé, emészthetővé teszik. Animációkkal, a szükséges magyarázatokkal, videókkal (kevesebb feltételezett háttértudással) hozzák el a világ történéseit a fiataloknak. Ezt iskoláknak is eladják, akik egy online felületen heti rendszerességgel taníthatnak igényesen elkészített, naprakész, gyerekeknek szánt híranyagokat. Ennek egyszerűsített változatát adja a CNN, ahol létezik a CNN Student News nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), ahol a napi híreket nézhetjük gyerekekkel. Mindenesetre gimnáziumban, angolórán remekül használható, hiszen a videó nem rövid (kb. 10 perc), viszont több hírből áll, kivehetünk csak 1-2 rövidebb részt, és azzal is kiválóan lehet dolgozni.

Vége a PIL Akadémia első évadának, néhány érdekes szám: több mint 2000 email, 100+ oldalnyi tananyag, 50 órányi jelenléti képzés, 5 TeachMeet és rendszeres heti webinárium színesítette a hétköznapjainkat. Emellett elkészült közel 600 óravázlat is, amelyek közül a legérdekesebbeket rendszeresen közzétesszük itt, a TanárBlogon. Érdemes tehát a nyár során is aTanárBlog ütőerén tartani a kezünket! Most a záró konferencia előtt kitöltött kérdőívek válaszaiból választottunk egy csokornyit - ha valaki azt kérdezi tőlünk (vagy magától, vagy másoktól), hogy miért is érdemes a PIL Akadémián részt venni, íme néhány érv!

Mai kérdésünk: Mi az amit megtanultál a PIL Akadémián? - És hogy mit válaszoltak a kollégák? A lapozás után kiderül. A több száz érdekes gondolatot igyekeztünk összefoglalni, de így is elég hosszú lett :) Aki azon gondolkozik, hogy esetleg jövőre belevág egy ilyen képzésbe, feltétlenül olvassa el!

Egyre többen gondolják úgy hogy az IKT használatához segítséget szeretnének nyújtani az alkalmazásokat végül felhasználó pedagógusoknak. Az Intel mindezt igen profi módon teszi, méghozzá úgy, hogy elindította a világon most már 10 millió tanűrt elért programját (amely - ha minden igaz - talán nemsokára a magyar felhasználóknak magyarul is elérhetővé válik). Addig is sajnos csak az angol oldalról írhatunk, arról viszont nagyon szívesen. IDE KATTINTVA érhető el, és jelenleg 6 komoly interaktív e-learning tananyagot tartalmaz, többek között olyan témákban, mint 'értékelés', 'projekt-alapú oktatás', vagy éppen 'digitális írástudás'. Az anyagok teljesen ingyenesen használhatóak, megjelenésükben kellemesek, igazi profi e-learning képzés ez.

100 éve született Alan Turing a 20. század egyik legokosabb embere. Nem csak matematikusként volt kiváló és nem csak a számítástechnika megalapozásában vannak múlhatatlan érdemei. A német kódrendszer megfejtésével jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Szövetségesek nyerjék meg a háborút. Mindezeken túl még az embriológiában is fontos megállapításokat tett. A tragikus sorsú tudósra most egyik leghíresebb találmányával, a Turing-géppel emlékezünk.

A Turing-gép matematikai konstrukció, soha senki nem épített ilyet, mégis nagyon jól használható a programozási alapismeretek, az algoritmizálás alapjainak megismertetésére. A gép egy szalagon fut és egy-egy lépésben csak két állapota lehet, mindazionáltal ez már elegendő ahhoz, hogy akér univerzálisan programozzuk. A Turing-gép leírása ITT OLVASHATÓ,  szimulációját pedig ITT TALÁLHATJUK.

A tudománytörténet gyakran lehetőséget ad arra, hogy a természettudományokat olya diákokhoz is közel hozzuk, akik valamiért azt gondolják magukról, hogy ők sosem szerethetik ezeket a tárgyakat. Érdekes módon találkozik itt egymással a történelem és a természettudomány. Nem csak a biológia vagy fizika órán lehet ez persze érdekes, hiszen a modern történelemtanításban is egyre nagyobb teret kap az eseménytörténet mellet az életmód- és eszmetörténet is. Mindebben segíthet a New England Journal of Medicine, az egyik legrangosabb orvosi tudományos lap cikke (IDE KATTINTVA), ami azt tekinti át, miként változott meg 200 év alatt a sebészet.

Gondoltuk volna, hogy a 19. század elején a sebészetek még a többi osztálytól távol, gyakran magas tornyokban voltak, hogy ne lehessen hallani a betegek üvöltését? Hogy a fájdalomcsillapítás megjelenése előtt a fő szempont a műtéteknél nem a pontosság, hanem a gyorsaság volt? Hogy az első szívkatéterezés saját magán végezte el egy orvos. Még számtalan meglepő tény derül ki az írásból és különösen a hozzá mellékelt időszalagból, amit mindenképpen érdemes megmutatni a diákoknak.