Jópofa oldal a Vifinition (IDE KATTINTVA), a név tulajdonképpen mindent elárul, videó szótárról van szó. Szleng kifejezések meghatározásait, magyarázatait találhatjuk itt. Természetesen nem a klasszikus meghatározásokról van szó, sokkal inkább olyan videókról, amik valamiképpen kapcsolódnak a kifejezéshez. Többségükben nagyon viccesek is.

Természetsen nem csak nézegethetjük a meghatározásokat, hanem a regiosztráció után magunk is rakhatunk fel, javasolhatunk ilyeneket. Érdekes feladat lehet, ha a diákoknak egy-egy szó ilyen meghatározását kell felrakniuk és külön izgalmat ad a munkának, hogy annak eredménye mindenki számára nyílvánossá válik.

Az már látszik, és talán nem is kell nagyom magyarázni, hogy a 21. században az információ közelsége megváltoztatta azt, ahogy a tudáshoz viszonyulunk. De hogy miként, azt gőzerővel kutatják. A múlt heti Time magazinban találtam egy érdekes cikket Annie Murphy Paul tollából, aki jelentős kutatásokra hivatkozva a tanulás, tudás nagy kérdéseire keresi a választ. A lapozás után azt is elmondjuk, hogy mi mindent találtak. Érdemes kattintani!

Február elején, amikor végre leesett a nagy hó, nagyobbik fiam boldog volt: lehet szánkózni! Mivel már nagy gyerek (10 éves) és kora reggeltől nyaggatott minket, hát kiengedtük, hogy egyedül menjen el a domboldalra. A domboldal a házunk mellett van, az ablakunkból rálátni, egy óra múlva ki is néztem hát. Kisebb csapat gyerek volt ott, felnőtt egy se és rendületlenül szánkóztak. Néztem a fiamat, ahogy maga mögött húzva a műanyag szánkót botorkált fel az addigra már jeges, keményre fagyott, meredek hegyoldalon. Elsett háromszor és kétszer orra bukva visszacsúszott pár métert. Nem zavarta. Öt perc alatt felmászott, aztán három másodperc alatt lecsúszott és indult újra. Néztem, ahogy megint nekivág, volt benne valami a nagy felfedezők, a Hillaryk és Nansenek elszántságából.

Délután azután a kisebbik fiút néztem, ő hét éves, ahogy építkezni kezdett a LEGO-ból. Bonyolult űrhajót készített, aminek valamiért egy magas tornya is volt. Az építkezés közben a torony leglább harmincszor ledőlt, ő mindannyiszor egy kicsit javított rajta és folytatta a munkát. Másfél óra elteltével készen volt egy teljesen szimmetrikus, bonyolult szerkezet, kezdődhetett a nagy csata. Ahogy néztem a fiúkat azon gondolkodtam, hogy mi az az erő, mi az az energia, ami mozgatja őket. Hogyan képesek ilyen elszánt, a kudarctól egy pillanatra sem megriadó munkára, mi az a jutalom, mi az a cél, ami hajtja őket. És hol van ez a hajtóerő az iskolákban?

2012 január 28-án startolt el a Microsoft PIL Akadémia, ahol 200 tanár ismerkedik meg az IKT hatékony tanórai használatával. A két hetente megjelenő tananyagokat (rövid, gyakorlat orientált írásokat), itt a TanárBlogon is közzé tesszük. Az egyre bővülő gyűjtemény minden tanár számára érdekes lehet.

Bevezető
Ebben az anyagban tisztázzuk az alapfogalmakat és egy IKT kisenciklopédiával is segítjük a további munkát.

1. Virtuális osztálytermek
Hogyan alakítsunk ki magunknak virtuális osztálytermet és miként tartsuk karban ezután.

2. Együttműködés IKT-val
Milyen lehetőséget kínál fel a diákok együttműködésére az IKT, a web. Melyik eszközt mire érdemes használni.

3. Megosztás
Hogyan tudunk anyagokat könnyen megosztani, beágyazni, milyenek a megosztásra épülő projektek?

4. Vizuaizáció I.
Hogyan, mire és elsősorban is miként használhatjuk a képeket a tanításban.

5. 21. századi tanulás
Megnézzük, hogy pontosan mit is jelent a 21. századi tanulás és miként felelhet meg a követelményeinek egy tanár.

6. Értékelés
Milyen módon használhatjuk fel az IKT eszközöket az értékelésben? Hogyan segíthetik a folyamatos értékelést, az osztálytermi visszajelzést vagy éppen a portfolio készítést a számítógpes eszközök?

7. Gamification
Hogyan használhatjuk a játkok elemeit a tanításban?

8. Vizualizáció II.
Ebben a tananyagban arról van szó, hogyan manipulálhatunk képeket és miként készíthetünk filmeket. Ahhoz is ötleteket adunk, hogy miként használjuk mindenzt a tanórán.

9. Munkaszervezés
Megismerhetjük, miként segíthetik az IKT eszközök a frontális órákat, vagy éppen a projektek szervezését.

Vajon ki a jó tanár? Mit kell tudnia a jó tanárnak? Hogyan mérjük, hogy valóban jó-e az, aki jónak tartja magát (vagy mások őt). Szabad-e a diákok eredményei alapján ítélni, mint New York-ban, ahol 15 000 tanár munkájának a hatékonyságát mérték a 'hozzáadott érték' nem egyértelmű alkalmazásával? Hogyan érzik magukat a tanárok az iskolában, és mit gondolnak a vezetők a tanárok képességeiről? Egyáltalán milyen készségekre, képességekre van szüksége egy tanárnak manapság? És hogy el ne felejtsük: végül akkor hol is hatékonyabb a közoktatás a világon? Ezekre a nem elaprózott kérdésekre keres választ az OECD TALIS kutatása. A Microsoft Innovatív Tanárok Fórumának európai döntőjén erről beszélt Kristen Weatherby, a kutatás egyik vezető elemzője. A lapozás után ezzel kapcsolatban szeretnék néhány talán érdekes adatot, helyenként kifejezetten hangulatkeltőnek szánt felvetést megosztani.

A PIL Akadémia résztvevői megfogadták, hogy legalább havonta kipróbálnak egy új IKT eszközt. Erről be is számolnak a többieknek, rövid óravázlatok formájában. Az első hónap terméséből adunk most közre tíz nagyon érdekes, nagyon sokféle és nagyon izgalmas tervet. Köszönjük a szerzőknek és kellemes olvasgatást kívánunk hozzájuk!

Érdekes cikket találtam a 'Using ICT for Teaching, Learning and Management'-ben. Kínáról szól, és azt fejtetegeti, hogy mitől lesz hatékony, vagy kevéssé hatékony az IKT eszközök használatának elsajátítása később tanítani kívánó egyetemi hallgatók esetében. A cikk kapcsán elgondolkodtam arról is, hogy mitől lesz hatékony bármilyen képzés ... azt állíthatom, hogy a sikeresség és szakmaiság fokmérőjének a visszajelző kérdőívek nem a legjobb eszközei. Én is tartottam olyan képzést, ahol egész egyszerűen nem volt internet (ami IKT képzés esetén elég kínos), azaz szinte semmit nem tudtunk csinálni, mégis 90% feletti volt a kérdőívben az elégedettségi ráta. Mert az emberek kedvesek, főleg, ha tanárok, és látják, hogy más tanár - önhibáján kívül - szenved. A lapozás után néhány szubjektív, ámde hangulatkeltő gondolatot szeretnék mindezzel kapcsolatban megosztani.

Közeledik a londoni olimpia, nehéz mostanában úgy sportról szóló nyelvórát elképzelni (főleg angolul), ahol ez nem kerül szóba. A Guardian online kiadása nagyon izgalmas sorozattal kedveskedik nekünk (MÉGPEDIG ITT), amelyben 60 másodperces interaktív animációk segítségével megtanulhatjuk egy-egy kevésbé ismert sport szabályait. Természetesen angol szemmel válogattak, azaz a kézilabda, vagy a kenu bekerült az első 15 sport közé, amiről szólni szerettek volna :) Órán rendkívül egyszerűen adja magát az oldal: válasszanak a gyerekek egy-egy sportot (vagy éppen adjunk ki mi sportokat), és meséljék el, hogy mi történik, mik a szabályok, ki kicsoda. Az ötletet köszönjük ismét Murányi Natáliának!

A tanítási órákon egyre nagyobb szerepet kap az értékelés, sőt az IKT eszközök segítségével történő értékelés. Ebben nagy segítségre vannak a szavazó rendszerek, de nem mindig állnak rendelkezésre. Biztos mindenkivel előfordult már, hogy nem maradt ideje saját kérdés sor összeállítására, ilyenkor jön jól egy olyan oldal, ahol kész online kitölthető teszteket találhatunk. Egy ilyen nincs kedvem, időm tesztet összeállítani időpillanatban találkoztam a következő általános iskolásoknak szóló informatikai teszt oldallal, amit ITT TALÁLHATTOK. Érdekessége az oldalnak, hogy évfolyamok és témakörök szerint rendezi a tananyagot. Minden kérdéssor elején leírja, hogy hány kérdést tesz fel témakörben. Egy kérdés megválaszolására 1 perc áll rendelkezésre, melyet a jobb felső sarokban található óra mutat.

Érettségizőknek és érettségiztetőknek fontos hír lehet, hogy a hatályos rendelet szerint az irodalom érettségin a segédeszközök elég tág köre használható fel (pontosan: irodalmi szöveggyûjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggô más nyomtatott ismerethordozó (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvû szótár, mûvelôdéstörténeti térkép, képzômûvészeti album) a tételnek megfelelô részlete.) Ha nincs éppen lehetőségünk kinyomtatni a diákjainknak a teljes wikipédiát, jó lehet az irodalomtörténeti atlasz is.

A Cartogrpahia kiadó által megjelentetett kiadvány igen sokrétű és nagy segítség lehet a diákoknak, a következő található benne: