Tanítás közben gyakran veszem elő régi egyetemi jegyzeteimet, vagy azért, mert utána akarok nézni vagy azért, mert kiemelkedő tehetségű vagy érdeklődésű diákjaim kezébe adom. Ahogy telnek az évek úgy lesznek ezek a könyvek egyre elavultabbak, de azt nem látom, ahogy gyakorló tanárként pár évente frissíteném az egyetemi jegyzeteimet. Ezért is örültem nagyon, amikor ráakadtam az ELTE Reader nevű oldalra (és mobil applikációra is) (ITT TALÁLHATÓ), ahonnan egyetemi jegyzetek érhetők el pdf formátumban.

Választási évünk van, idén nem csak az önkormányzatokba és az országházba, hanem az Európai Parlamentbe is küldhetünk képviselőket. De vajon hogyan lesz a szavazatból képviselői mandátum? Ha egy párt megszerezte a szavazatok 32,7%-át, hol talál hét tized képviselőt, akit el tud küldeni? A probléma megoldása érdekes lehet társadalomismeret, matematika és informatika órán is, és a weben is találunk a megoldásához érdekes eszközöket. A belga Victor D'Hondt matematikus dolgozta ki a róla elnevezett módszert, amiről részleteiben IDE KATTINTVA olvashatunk.

1956 - 1968 - 1980 - 1989 a szocialista forradalmak évszámai. A Parevo nevű oldalon (IDE KATTINTVA ezekkel kapcsolatban nézhetünk filmeket és olvashatunk tanumányokat, nézhetünk meg történelmi dokumentumokat. A filmek pont olyan hosszúságúak, hogy az óra részeként, forrásnak, a beszélgetés indítójának le lehessen vetíteni őket. Arra is hasznosak lehetnek, hogy a diákok önálló munkájához adjuk ki alapnak, hiszen lehetőséget adnak a történelmi események, az egyes országok összehasonlítására.

Milyen angolos projektet tudnánk adni a nyárra angolul már valamelyest beszélő (író) diákjainknak? A válasz egyszerű: nevezzük őket a New York Times nyári kommentversenyére. A szabályok egyszerűek (annyira nem egyszerűek, de megtanulhatóak): minden pénteken felteszik nekünk ugyanazt a kérdést: Mi érdekelt legjobban a Times hírei közül a héten? Bármire írhatunk bármit. Lehet egy képre reflektálni, vagy éppen egy vezércikkre kiakadni. A legjobb írásokat keddenként megjelentetik a Times-ban. Szóval, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy ki szeretne megpróbálni a New York Times-ban publikálni, lehet, hogy még a nyári melegben is sikerül némi érdeklődést szítani a diákokban. Nevezne csak tinédszereknek (13 és 19 év között) lehet. Részletek a New York Times oldalán

Talán még soha nem volt olyan aktuális az Európai Meteorológiai Intézet szolgáltatása, mint most: élőben követhetjük az időjárási műholdak képeit IDE KATTINTVA. Választhatunk, hogy a látható tartomány képét akarjuk-e követni, vagy a felhővastagságot, légtömeget, esetleg a por vagy éppen a hamu mennyiségét. Az adatokat öt napra visszamenőleg, óránkénti bontásban nézetjük meg. Készíthetünk belőle animációt és le is tölthetjük. Arra is lehetőségünk van, hogy a nyers képeket nézzük meg és arra is, hogy különféle számításokkal készített vizualizációkat (pl. légtömeg mozgás, légtömeg instabilitás) kövessünk.

Újszerű és nagyszerű mini-konferenciára hívunk minden 21. századi pedagógiát és IKT-t kedvelő kollégát június 6-án 3 és 6 óra között! Némi előzetes a témákból: StudentsMeet - mi van, ha a diák lesz a kutató, vagy a tartalomfejlesztő? Rövid, izgalmas diákelőadások a digitális állampolgárságról, közösségi oldalakról, valamint (többek között) a motiváció és a 21. századi képességek kapcsolatáról (igen, ezek mind saját kutatások). Emellett bemutatnak olyan eszközöket, applikációkat, amelyeket ők fejlesztettek. Nincs konferencia workshop nélkül a Microsoft Innovatív Pedagógus Program keretein belül, mutatunk új eszközöket, új alkalmazásokat és sok-sok módszertani ötletet. és még mindig nincs vége, hiszen a Videótanár - a konferencia szervezője - itt adja át majd a legjobb videókat beküldő tanároknak az egyenként 100 000 Ft-os díjakat. Szerencsére még mindig lehet videókat beküldeni, érdemes az oldalra ellátogatni, MÉGPEDIG ERRE. Jelentkezési lapunk is van, MÉGPEDIG ITT. A helyszín: Budapest, Madách Imre Gimnázium (VII. ker. Barcsay u. 5 - a Blahától 3 perc)

Aki már próbált csoportmunkát csinálni egy harmincfős osztályban, tudja jól, hogy az egyik legnagyobb nehézség az elszabaduló hangerő. Mindenki csak egy kicsit hangosabban kezd beszélni, ami miatt a mellette levő csoport (hogy hallják egymást) szintén emel a hangerőn, ami után már elindul az öngerjesztő folyamat. Az egyik lehetőség, ha a csoportokban kinevezünk egy csendfelelőst, akinek a feladata, hogy a hangerő a kívánt szinten maradjon. Van azonban IKT megoldás is (amit persze kombinálhatunk a csendfelelőssel is). Az ICTGames oldalán található CalmCounter (IDE KATTINTVA) a számítógép mikrofonján át méri a hangerőt, és egy skálán jelzi, hogy mennyire erős. Természetesen a működéséhez kell egy mikrofon és böngészőben engedélyezni kell a hozzáférést a mikrofonhoz.

Sokaknak volt régen levelezőpajtása a Szovjetunióból, az oroszórák talán legérdekesebb része volt ez. (Nagyszerű emléket állít neki Papp Gábor Zsigmond filmje.) A nyelvtanulásnak remek eszköze lehet, ha valódi létező személyekkel, még inkább kortársakkal tudunk kommunikálni. Erre ad lehetőséget már a 21. századi technika felhasználásával a Penpal News nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ).

Iskolánkban tanár színdarab készül, a Vesztegzár a Grand Hotelben-t adjuk elő, felolvasószínházi formában. Arra gondoltam, hogy jó lenne valamilyen filmeket vetíteni a háttérben, nem olyanokat, amik a cselekményhez kapcsolódnak, hanem olyat, ami a kort idézi meg valamennyire. Így találtam rá az Internet Archive 35 mm-es gyűjteményére (IDE KATTINTVA). Kategóriák szerint kereshetünk filmeket a 20-as, 30-as, 40-es évekből, olyanokat, amiket teljesen szabadon fel is használhatunk. Pár pillanat alatt letöltöttem hatot és a Movie Makerrel összevágtam belőle húsz percet, ami végtelenítve mehet.

Ismerünk iskolaújságokat, láttunk már nagy cégek részéről is kezdeményezéseket arra, hogy diákok valódi tartalmat generáljanak, de valahogy ezek mindig félkész dolgok lesznek. Az iskolaújság egy félig hivatalos, az iskola holnapjára is felkerülő kiadvány, nem lehet akámit írni bele - ez érthető is. A másik oldalon pedig nem is igazából a tartalom generálása a tét, hanem az, hogy majd a szponzor banknél nyissanak számlát. Mi történik akkor, ha azt mondjuk, hogy adunk a gyerekeknek egy szerkesztőségi rendszert, néim képzést, segítséget a szervezésben, és hagyjuk őke,t hogy írjanak azt és arról, amit és ahogyan szeretnének. Ez lesz a DiákBlog története, amely április 1-jén indult el, és naponta frissülő tartalommal jelentkezik. És ráadásul nyitott, azaz szeretettel vár szerzőket, szerkesztőket bárhonnan!