Az itt látható térkép jelent meg pár napja az RTL Klub Híradójában. Kicsit furcsa helyre került benne Románia és Rákoshegy is országot váltott. Ennek kapcsán találtam rá az ELTE honlapján egy olyan gyűjteményre, ami az elektronikus és nyomtatott sajtóból gyűjti a hibás térképeket (ITT TALÁLHATÓ). Vannak köztük a példához hasonlóak és olyanok is, amiken csak értő szemmel lehet észrevenni a hibát (pl. hogy Keszthely már 1979 óta Zala és nem Veszprém megyéhez tartozik). Szórakozásnak is jó nézegetni őket, de jópofa feladatokat is építhetünk rá.

A verseny nagyszerű motivációs erő lehet, ezt használja ki a Kahoot nevű alkalmazás is. Kérdéseket tehetünk fel, amire a diákok válaszolnak a saját gépükön. Tulajdonképpen bármilyen eszközt használhatnak, amin van böngésző és hozzáfér az internethez, számítógépet, laptopot, tabletet vagy akár mobiltelefont is. A helyes válaszokért pontokat kapnak és a legtöbb pontot elérők nevét láthatjuk kivetítve. Igazi motiváció a diákoknak, hogy a legjobbak között legyenek. Az oldalra a tanárok a getkahoot.com címen regisztrálhatnak (természetesen ingyen), itt is készíthetik el a saját kérdéssoraikat vagy akár válogathatnak a mások által elkészítettek közül.

A film a jelen kor nyelve, pár éve megdöbbenve láttam, hogy diákjaim, ha valamilyen praktikus problémára kerestek megoldást, nem valamelyik internetes keresőt nyitották meg, hanem a YouTube-ot. Számukra a mozgóképes információ az anyanyelv. Pár éve elterjedtek azokat a jópofa kis animációs filmek is, amik valamilyen fogalmat, jelenséget mutatnak be látványos animációval (itt van például Ken Robinson véleménye az oktatásról). A Kahn Akadémia bizonyította, hogy a legegyszerűbb kis animációk is milyen hatékonyak lehetnek a tanításban. Jogos hát a kérdés, hogyan csinálhatnék én gyorsan animációkat?

Van megoldás, nem kell tovább keresni. a Moovly nevű alkalmazással (ITT TALÁLHATÓ) könnyedén készíthetünk animációkat, animációkra lapuló prezentációkat. A regisztráció után kapunk egy vásznat, amire felrakhatunk grafikákat. A grafikáknál az előre elkészítettek közül válogathatunk (van vagy 300), de a sajátunkat is feltölthetjük. Minden elemnél beállíthatjuk, hogy milyen hosszan látsszon és megadhatunk neki animációkat. A legegyszerűbb animáció a mozgatás (move and zoom), megadhatjuk, hogy mennyi idő alatt mettől meddig jusson el a figura. A többi animációval azt állíthatjuk be, hogyan jelenjen meg a figura és miként tűnjön el. Több olyan elem is van, ami rendelkezik saját animációval is (pl az ember fut, a paradicsom szétplottyad), ezeket is felhasználhatjuk.

Az utóbbi évek talán legnagyobb hatási oktatási újítása a Khan Akadémia megjelenése volt (ITT OLVASHAT RÓLA), Sal Khan akaratlanul terelte új irányba a pedagógia szekerét azzal, hogy pár rövid videót készített az unokahúga számára. Ahogy mondani szokták, a többi már történelem, hiszen a videóit több milliószor nézték már meg.

Az ötlet olyan egyszerű, hogy azonnal az ilyet én is tudnék csinálni merül fel az emberben. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mi kell hozzá (legalábbis a technika szintjén), hogy megcsinálja valaki a saját akadémiáját. Sal Khan láthatóan egy grafikus táblát használ és azon írogat, de enélkül is készíthetünk jó videókat. A dolog kulcsa a képernyőfelvétel készítése. Erre több program is felhasználható:

A Kahn Akadémia (ITT TALÁLHATÓ) célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a magas szintű tanulás lehetőségét. Ennek érdekében közép- és főiskolai szintű témákban publikálnak videókat. Az egyes videókban úgy érezhetjük, hogy az órán ülünk és tanulunk. Sajnos persze mindez angolul folyik.

Nagyon sok videót találhatunk a matematikával kapcsolatban, de általános fejtörők, közgazdasági témák és történelmi előadások is találhatók a biológiai témák mellett az oldalon.